Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A versenytörvénnyel üzött visszaélések és a kamarai fegyelmi biráskodás

KERESKEDELMI JOG 1. SZ. Szükséges végre az állandóbb, határozott időre szóló egyesülés. Nem kartel — hanem inkább alkalmi egyesülés — tehát a ring (a corner), habár monopóliumszerű áralakításra is törekszik (árfelhajtás céljából összevásárolja a piacon található egész árpakészletet). A Kat. nem vállalkozik a kartel törvényes meghatározására. Nemcsak azért, mert — amint indokolása mondja — „e tekintetben a közgazdasági elmélet sem jutott még általánosan elismert eredményre", hanem ezért sem, mert rendelkezéseit a szorosan vett kartelen kívül a gazdasági versenyt szabályozó egyéb alakulatokra is ki kívánja terjeszteni. A Kat.-nek ez az expanzívitása megnyilvánul mindenekelőtt az 1. §-ban. amely kartelről és ,,más hasonló célú jogviszonyról"-ról beszél. De még erősebben domborodik ki a 6. §. utolsó bekezdésében, amely a Kat. uralma alá vonja az olyan vállalatot is, amely mással való megállapodás vagy együttműködés nélkül a piac felett uralkodó helyzetének kihasználásával, egyedül is oly tevékenységet folytat vagy oly magatartást tanúsít, amely a közgazdaság vagy a közjó érdekét veszélyezteti (ezen az úton került be a Kat. hálójába a tröszt is). Az 1. §. szóhangzata szerint az olyan megállapodás vagy határozat, amely árura vonatkozóan a termelés, a forgalom vagy az áralakulás tekintetében, vagy egyébként a gazdasági versenyt korláiozó vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít meg: kartelnek vagy más hasonló célú jogviszonynak minősül. A Kat. 1. §-ának ez a „körülírása", ha nem is akar ,,foglalkozni" (Ind.) a kartel és más hasonló célú jogviszonyok meghatározásával, mégis csak „definiál", éspedig nem a legszerencsésebb módon. Mert definiálni csak meghatározott fogalmat lehet. S ha a törvény a kartelt akarja elhatárolni (az ezt létrehozó „ügyletek jogilag jelentős mozzanatait megteremteni"), akkor elemi logikai hibába esik. amidőn a kartel genus proximumát és differentia specifica-'ykt keresve, ,,a trösztöket és más hasonló célú jogviszonyokat és alakulatokat" (Ind.) is szemügyre veszi. De ha magát a körülírást vizsgáljuk, akkor is szembeszökő ennek a „tömör" körülírásnak zavaró bőbeszédűsége. Mert mi más az a „megállapodás vagy határozat" amely kötelezettséget alapít meg, mint szerződés?*) *) Sándorffy Kamii magyarázatát (Kat. magyarázata, Bp., 1931. 62 1.), amely szerint a „megállapodás" több alany között létrejött jogügyletet tételez fel, viszont a ..határozat" egyetlen jogalanynak jogi formák között létrejött akaratnyilvánítása — nem tudom meggyőzőnek elfogadni. Egyetlen jogalany határozata kötelezettséget nem alapíthat meg. Ezt hangsúlyozza az indokolás isi, amely a „határozat" külön felemlítését szintén nem tudja meggyőzően indokolni. És mi különbség van a gazdasági verseny korlátozása és szabályozása között, amidőn a korlátozásra irányuló kötelezettség végeredményben „szabályozás", és minden szabályozás egyben korlátozást is jelent? És végezetül miért kellett a verseny szabályozását ,,a termelés, a forgalom vagy az áralakulás tekintetében" konkretizálni, amikor az ,egyébkénti" szabályozás is a törvény rendelkezése alá kerül!? Azt hisszük, semmi sem maradt volna ki az 1. §-ból, ha a szöveg így szól: ,,Az olyan szerződés, amely árura vonatkozóan a gazdasági versenyt szabályozza, csak úgy érvényes, ha írásba foglalták". így legalább még inkább szembeszökő lett volna, hogy ez a körülírás mennyire távol áll a karteltől, a tröszttől és az egyéb hasonló célú megállapodásoktól. Mert nélkülözi a kartel differentia specifikáját: a „döntő piacbefolyásolást", a monopóliumszerű előnyök biztosítását, azt „a piac felett uralkodó helyzetet'', amire a 6. §. utolsó bekezdése a nem-kartelnél olyan szerencsésen utal. Érzi ezt a törvényt magyarázó bírói gyakorlat is, amidőn nem minősíti kartelnek két vagy több cég azonos körlevelét, amelvben az árat felemelik (B. T. 920/1933); szállítási szerződésnél azt tartja a Kat. 1. §. szempontjából lényegesnek, hogy a szerződésnek az áralakulásra szabályozó és korlátozó hatása legyen (B. T. 4913/1933.); szükségesnek tartja „egy bizonyos jellegű monopolisztikus helvzet" fennforgását (B. T. 10,050/1934.) Végeredményben tehát igazat kell adnunk a Kat. indokolásának. A Kat. 1. §-a valóban nem határozza meg sem a kartelnek, sem a más hasonló célú jogviszonynak fogalmát. A helyzet ugyanaz, mint lenne akkor, ha az 1. §. csak annyit mondana: „Az árura vonatkozó kartel vagy más hasonló célú jogviszony csak úgy érvényes, ha írásba foglalták". Mert ebben az esetben is a bíróság (par excellence a kartelbíróság) döntené el azt a kérdést, hogy konkrét esetben kartellel vagy ahhoz hasonló célú jogviszonnyal állunk-e szemben vagy sem. A versenytörvénnyel űzött visszaélések és a kamarai fegyelmi bíráskodás Irta és az Iparjogvédelmi Egyesület közgyűlésén előadta: Szenté Lajos, ügyvéd. Kuncz Ödön, az 1923. V. tc. egyik kodifikátora versenyjogi kommentárjának 11. oldalán a Törvény 1. §-ában konstruált generális clausula méltatásánál azt mondja, hogy: ,,A generális clausula az a biztonsági szelep, amely módot ad a bíróságnak arra, hogy a kifejezetten felsorolt tényálladékok