Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A kartel fogalma a karteltörvényben

KERESKEDELM HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal. BUDAPEST V., Pannónia - ucca 9. szám Telefon : 1—271 Gő ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügymmiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egy etemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár T Ő ZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincnegyedik évi. 1. szára Megjelenik minden hó elején | Budapest, 1937 január 1 A kai tel fogalma a karteltöi vényben Irta: Dr. Kuncz Ödön. Modern törvények — követve az ..omnis definitio perniciosa est" elvet — idegenked­nek attól, hogy a szabályozásuk körébe vont jelenségeket pontos meghatározással írják körül. Ezt a legislativ irányzatot nem is le­het kifogásolni akkor, ha a törvény tartóz­kodik attól is. hogy a konkrét jelenség köze­lebbi ismérveit felsorolja. Tehát, ha a jogot alkalmazó bíróságra vagy közigazgatási ha­tóságra bízza annak megállapítását, hogy a törvényben szabályozott jelenséggel állunk-e szemben vagy sem. így pl. el tudok képzelni egy igen kitűnő részvényjogi törvényt vagy váltótörvényt. amely a részvénytársaság vagy a váltó fogalmát nem határozza meg. Ha­sonlóképpen szabályozhatjuk a kartelt is. anélkül, hogy a kartel fogalmát magában a szabályozásban írnánk körül. Az a francia jogászok által hangoztatott tétel, hogy ..amit nem lehet definiálni, azt szabályozni sem lehet". — csak olyan értelemben helyes, hogy jogi szabályozásra még nem érett meg az a jelenség, amelynek szabatos fogalmát az el­mélet útbaigazítását szem előtt tartó gyakor­lat sem tudja elhatárolni. De nem jelenti azt. hogy a törvényes szabályozás első lé­pése a szabályozni kívánt jelenség definiá­lása legyen. A kifejtettekből következik, hogy az 1931: XX. te (Kat.) indokolásában foglalt az az álláspont, amely mellőzendőnek tartja a kar­tel törvényi fogalmának meghatározását, kifogás tárgyává nem tehető. Ennek az ál­láspontnak azonban első tekintetre ellent­mondani látszik az 1. §. szövegezése, ami a gyakorlati életben igen sok nehézséget oko­zott már eddig is. Ebben a cikkemben, a kartel fogalmának előrebocsájtása után, azt szeretném kimu­tatni, hogy annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy mikor állunk kartellel vagy más ha­sonló célú jogviszonnyal szemben, a jogal­kalmazás nincsen kötve a Kat. 1. §-ában fel­sorolt ,.kritériumok"-hoz. Tehát az elmélet és a tapasztalatok irányítása mellett szaba­don dönthet afellett. hogy valamely konkrét alakulat kartelnek minősíthető-e vagy sem. Mert a Kat. 1. §-a. mindamellett, hogy ..kri­tériumokat" sorol fel, a kartel és más ha­sonló célú jogviszony fogalmának körülírá­sát elmulasztotta. És a törvényalkalmazás­nak a törvényes .,kritériumok"-tól való men­tesítését nagyonis indokolja az az immár visszaélésként jelentkező eljárás, hogy a szerződéstől szabadulni kívánó, szerződés­szegő — a Kat. 1. §-ának szétfolyó „körül­írásába" kapaszkodva — a karteltől és más hasonló célú jogviszonytól távolálló szerző­désnek is érvénytelenségét vitatja azon az alapon, hogy a szerződés nem volt írásba foglalva, avagy az illetékes miniszternek be­jelentve. Lássuk tehát mindenekelőtt a kartel álta­lános fogalmát. A kartel jogilag önálló, egymáshoz hasonló vagy egymással összefüggő gazdasági tevé­kenységet folytató vállalkozóknak megálla­podása avégből, hogy a termelést a fogyasz­táshoz idomítsák, a szabad versenyt kikap­csolják vagy legalább lényegesen letompítsák (egyszóval a versenyt szabályozzák) és így a piacon monopóliumszerű előnyöket élvez­zenek. Ahhoz tehát, hogy kartelről beszélhessünk, mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kar­telbe tömörülő vállalatok megtartsák önálló­ságukat (itt a főkülönbség a tröszttel szem­ben). Lényeges továbbá a monopóliumszerű áralakításra törekvés, .,a döntő piacbefolyá­solás" íez a lényege a kartelnek; ebből fa­kadnak a kartel előnyei és hátrányai), amely vonatkozhatik a termelt áruk eladására, vagy azok beszerzésére. Xem kartel tehát az olyan gazdasági egye­sülés /gazdaszövetség, gyáriparosok szövet­sége stb.). amely tagjai általános gazdasági érdekeinek előmozdítására alakult.

Next

/
Thumbnails
Contents