Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 8. szám - Az 1936. év hiteljogi gyakorlata

3. sz. KERESKEDELMI JOG 121 már tudomással kell bírnia a közgyűlési határozatról, úgy hogy az esetleges későbbi megszerző érdekében sem feltétlenül indokolt a Kúria állástoglalása. A részvényjogi reform legsarkalatosabb kérdése a publicitás. A Kúria is a mind nagyobb mérvű publicitás mellett foglal állást és P. IV. 1545 1935. sz. ítéletében (K. J. 1936. évf. 112. old. i kimondotta, hogy nem elég a folyószámlák összesítésének csupán az egyenlegét a mérlegbe felvenni, hanem külön kell feltüntetni a folyószámlaadósok és a folyószámlahitelezők tételeinek összesítését. Ugyanez az ítélet kimondja azt is, hogy a közzétételi kötelezettség nemcsak a vagyonmérlegre, hanem az eredménykimutatásra is kiterjed. Az igazgatósági tagok képviseleti jogosultságának körében figyelemreméltó a Pk. IV. 4767 1935. sz. cégügyben hozott végzés, amely megtagadja annak az alapszabálybeli rendelkezésnek bejegyzését, hogy mindaddig, amíg a névszerint megjelölt személyek a társaság igazgatóságának tagjai és cégvezetői, az érvényes cégjegyzéshez i2 igazgatósági tag. vagy 1 igazgatósági tag és egy cégvezetői az illető személyek aláírása szükséges. A Kúria álláspontja szerint nem lehet az igazgatósági tagokat arra kötelezni. hogy az igazgatóságon kívülálló személyekkel jegyezzék a céget. A tisztességtelen verseny gyakorlat az 1936. évben is rendkívül gazdag volt. A mind nehezebbé váló gazdasági viszonyok az üzleti versenynek mind nagyobb ménben való kiélesedését vonták maguk után. Minél nehezebb az üzleti életben a boldogulás, annál élesebb a verseny és a versenytársak Argus-szemekkel ellenőrzik egymás üzleti ténykedéseit. Ez azonban csak egyik oka a tisztességtelen versenyperek nagy mértékben való elterjedésének, a másik ok egészen más téren keresendő. A tisztességtelen versenyperek egy igen jelentős kategóriájának kezdeményezői nem a versenytársak, hanem az egyesületek és ügyvédek, akik tömegesen indítják a versenypereket. Rendkívül sajnálatos az a jelenség, hogy egyes közérdekű testületek segédkezet nyújtanak a perek légióinak megindulásához. Az egyes szakmák között felmerülő elvi kérdések elintézése, az üzleti érdekkörök konfliktusa nem az arra hivatott közigazgatási hatóságok, hanem a versenyperekben ítélkező bíróságok előtt zajlik le. Az egyes szakmák között felmerülő vitás kérdéseket, amelyek nyugvópontra hozatalára egyedül megfelelő kormányhatósági, tehát közigazgatási rendelkezések volnának alkalmasak, az egyes szakmai érdekeltségek a versenyperek bíróságai előtt próbálják eldönteni. Ha a trafikos 6 órán túl borotvapengét árusít, ha a fűszeres az errevor.atkozó közigazgatási szabályok ellenére szalicilt árusít, ha a drogista. bár gyógyszerészi képesítése megvan, oly gyógyszert árusít, amelyet csak gyógyszertári jogosítvány birtokában lévő gyógyszerész volna jogosult a vonatkozó közegészségügyi szabályok értelmében fogyasztók részére árusítani stb.. stb.. az érdekelt testületek a kérdés eldöntését versenyper útján kísérlik meg. holott a Kúria állandó gyakorlata az. hogy a közigazgatási szabályok megsértése önmagában véve még nem tisztességtelen verseny, hanem ehhez még különleges tisztességtelen momentumoknak kell járulni. Ezt az elvet a Kúria ismételten kimondotta, ígv az 1936. évben is P. IV. 3596— 1935. sz. ítéletébea iK- J- 1936. évf. 63. old.) az engedélynélküli tejárusításra vonatkozólag. A helyzet tehát az, hogy a Kúriának ezen állandó jellegű elvi állásfoglalása folytán a szakmai érdekeltségek rendszerint nincsenek is abban a helyzetben, hogy a szakmai érdekkörök elhatárolása tárgyában felmerülő vitás kérdéseket tisztességtelen versenyperek által döntsék el. Ezek rendszerint közigazgatási kérdések, amelyek rendezése a közigazgatásnak és nem az igazságszolgáltatásnak feladata. Merőben felesleges tehát, ezekben a kérdésekben tömeges versenypereket indítani. A versenytörvény intenciója az volt, hogy a felpereseket védje meg a tisztességtelen versenyt folytató alperesekkel szemben. Leleményes versenytársaknak és ügyvédeknek köszönhető, hogy a helyzet megfordult: ma már mind gyakrabban az alpereseket kell megvédeni a formai jogukkal visszaélő és pusztán a versenytárs tönkretétele vagy perköltség elérése céljából perlekedő felperesekkel szemben. A Kúria segít, ahol tud. azonban legfelsőbb bíróságunk keze is kötve van a jogszabályok alkalmazásában. Bár elv az. hogy önmagában véve az a körülmény, hogy a felperes is tisztességtelen versenyt folytat, nem ok a.Z aktorátus megtagadására és a keresetnek ebből az okból való elutasítására, legfeljebb viszontkereset emelésére, mégis a P. IV. 2096/1936. sz. kúriai ítélet ÍK. J. 1936. évf. 135. old.) megtagadja a bírói oltalmat attól a vállalattól, amely a ciánnal való féregírtásnál megkívánt közegészségügyi fetételeknek nem felelt meg iparűzése körében, mert az ily vállalat folytatása az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe ütközik. A versenytársi minőség vizsgálatánál is a Tvt. 30. §-ára való figyelemmel elsősorban azt vizsgálja legfelsőbb bíróságunk, hogy fennforog-e az üzleti versenv tekintetében tényleges érdekeltség. A P. IV. 3887 1935. számú ítélet ÍK. J. 1936. évf. 47. old.) versenytársi minőség hiányában elutasítja a Kazár-uccai ruhakereskedőnek a belvárosi kereskedő ellen indított keresetét annak dacára, hogy a felperes használt ruhákon kívül kisebb részben konfekcionált új férfiruhákat is hozott forgalomba. A döntés csak helyeselhető, mert nyilvánvaló, hogy a két üzlet vevőköre teljesen más. Az utóbbi évek versenyjogi gyakorlatában, különösen pedig a külföldi gyakorlatban mindinkább szó esik a „Yerwirkung" fogalmáról. A német Reichsgericht számos ítéletével helytadott a Verwirkung-ra alapított kifogásnak. A Kúria által is követett állandó gyakorlat értelmében az elévülés mindaddig meg sem kezdődik, amíg a tisztességtelen versenycselekmény folyamatban van. Az alperes részéről való éveken át tartó jogosulatlan védjegyhasználat esetén tehát a 6 hónapos, illetve 3 éves elévülés kifogása nem hozható fel. mert az elévülés meg sem kezdődött, amíg a használat tart. A Verwirkung kifogása azt jelenti, hogy ha a felperes hosszú ideig tűrte, hogy az alperes magának nagy költséggel és fáradsággal valamely üzleti értéket teremtsen (pl. védjegy használata révéni. akkor az alperest megvédi a bíróság akkor is. ha ténykedése formailag jogosulatlan volt. mert tisztességtelen el-