Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám - Egy új német devizamagánjogi törvény

I . sz. KERESKEDELMI JOG 103 amelyek tökehiány vagy más körülmény folytán megfelelő eredményt felmutatni nem tudnak és így a kedvezőtlen üzletmenet folytán rendszerint már adósságokkal is vannak terhelve, a kir. Kúria jogi álláspontja elsősorban éppen az ilyen üzemek bérbeadását fogja megakasztani, holott minden bérbeadásnak elsősorban éppen az volna a gazdasági rendeltetése, hogy az üzlet, illetve üzem bérlet útján tökeerős és szakavatott kezekbe kerüljön és ilymódon fellendülhessen. De ettől eltekintve az egyes üzemeknek és pedig főleg a nagyobb vállalkozásoknak megfelelő kezekbe való kerülése és fellendülése általános szociális szempontból 'munkanélküliség csökkenése, adóbevételek emelkedése, stb.i is igen kívánatosnak tekintendő. ígv tehát a kir. Kúria P. VII. 4103 1936. számú döntésében elfoglalt jogi álláspontja már általános gazdasági szempontból is mindenképpen káros következményeket fog maga után vonni. De last not least az érdekelt hitelezek érdekében, akiket a kir. Kúria elsősorban védeni akart, is csak hátrányosnak tekinthető azon jogi álláspont, mely a bérlőket az üzlet tartozásaiért felelőssé teszi, mert azáltal, hogy ilykép lehetetlenné válik, de mindenképpen lényegesen megnehezíttetik majd. hogy az egyes üzletek, illetve üzemek bérlet útján tőkeerős és szakképzett kezekbe kerülhessenek és fellendülhessenek, azon hitelezőknek, akik követelésüket az üzlet, illetve üzem tulajdonosán ezidőszerint behajtani esetleg nem tudják, a jövőben még csak az a reményük sem lesz majd meg. hogy az üzlet, illetve üzem értéke, annak bérbeadása és fellendülése folytán emelkedhessen és hogy ezenfelül az üzlet, illetve üzem tulajdonosának bérköveteléséből is esetleg kielégítést nyerhessenek. így mindazon szempontoknál fogva, amelyekre a fentiekben reámutatni kívántunk, reméljük, hogy adandó alkalommal a kir. Kúria is revízió alá fogja venni P. VII. 4103 1936. számú döntésében elfoglalt jogi álláspontját és hogy többi bíróságaink sem fogják magukévá tenni azon jogelvet, mely üzlet bérbeadása esetében, az üzletbérlőt az összes üzleti tartozásokért saját személyében is felelőssé teszi. Minden jogász>kfresked° és - i— közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ct Egy új német devizaiuagáujogi torvény Irta: Meznerics Iván dr., a Magyar Nemzeti Bank segédfogalmazója. A ..Kereskedelmi Jog" 1936 decemberi számában „Hitelezői késedelem és devizakorlátozás" cím alatt ismertettük azt a német jogi folyóiratok hasábjain hosszú időn át folytatott jogvitát, amely akörül — a magyar devizajogban is felmerülő — kérdés körül forgott, hogy a pénzre szóló kötelmek körében a külföldi hitelező késedelembe esik-e, ha a belföldi adós által esedékességkor saját államának pénznemében felajánlott, zárolt belföldi számlára való lefizetés elfogadását, mint nem kötelemszerű teljesítést visszautasítja. A vita azután kiterjedt az ezzel analóg arra a másik kérdésre is, hogy a belföldiek közötti effektív külföldi pénznemben kirótt pénzkötelem esetében a belföldi hitelező a belföldi pénznemben való teljesítést jogosan visszautasíthatja-e? A Reichsgericht nagytanácsa 1936 májusában úgy döntött, hogy a hitelezői késedelem a fenti esetekben — hacsak a hitelező részéről egyébként a jóhiszeműség követelményeibe ütköző, méltánytalan eljárás nem forog fenn — nem áll be. s az adós szerződésbeli kötelezettsége továbbra is változatlanul fennáll annak ellenére, hogy őt a kötelemszerű teljesítésben törvényes tilalom gátolja. Ez a magánjogilag helyes álláspont gazdaságilag sok esetben méltánytalan megterhelést jelentett a tartozásuktól megszabadulni nem tudó adósokra, különösen az utóbbi évek átlagos kamatszínvonalához viszonyítottan túlmagas kamattételek következtében. A bírói gyakorlat egyes esetekben a nagytanács említett döntése által hagyott résen keresztül, vagyis a ..Treu und Glauben" elvének |BGB. 242. §.) a hitelezővel szemben való szigorú magyarázatával enyhítette vagy szüntette meg e méltánytalanságot, így a belföldi effektív valutatartozások esetében azon az alapon állapították meg több esetben a bíróságok a hitelező pénzintézet méltánytalan eljárását s ennek következtében késedelmét, hogy az külföldön igénybevett hitelből folyósította belföldi ügyfelének az effektív valutakölesönt s mégis az utóbbival szemben mereven ragaszkodott a kötelemszerü teljesítéshez ugyanakkor, amikor külföldi hitelezőivel szemben fennálló tartozásait — legalább részben — zárolt számlára való fizetéssel s alacsonv kamattétel mellett már törlesztette. Ez a megoldás — eltekintve attól, hogy az eseteknek csak aránylag igen szűk körében alkalmazható — kétes értékű azért is. mert olvan esetekben, amidőn a hitelnyújtó belföldi bank adósa és a külföldi hitelező között