Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám - Egy új német devizamagánjogi törvény

I . sz. KERESKEDELMI JOG 103 amelyek tökehiány vagy más körülmény folytán megfelelő eredményt felmutatni nem tudnak és így a kedvezőtlen üzletmenet folytán rendszerint már adósságokkal is vannak ter­helve, a kir. Kúria jogi álláspontja elsősor­ban éppen az ilyen üzemek bérbeadását fogja megakasztani, holott minden bérbe­adásnak elsősorban éppen az volna a gazda­sági rendeltetése, hogy az üzlet, illetve üzem bérlet útján tökeerős és szakavatott kezekbe kerüljön és ilymódon fellendülhessen. De ettől eltekintve az egyes üzemeknek és pedig főleg a nagyobb vállalkozásoknak megfelelő kezekbe való kerülése és fellendülése álta­lános szociális szempontból 'munkanélküli­ség csökkenése, adóbevételek emelkedése, stb.i is igen kívánatosnak tekintendő. ígv tehát a kir. Kúria P. VII. 4103 1936. számú döntésében elfoglalt jogi álláspontja már ál­talános gazdasági szempontból is minden­képpen káros következményeket fog maga után vonni. De last not least az érdekelt hite­lezek érdekében, akiket a kir. Kúria elsősor­ban védeni akart, is csak hátrányosnak te­kinthető azon jogi álláspont, mely a bérlőket az üzlet tartozásaiért felelőssé teszi, mert azáltal, hogy ilykép lehetetlenné válik, de mindenképpen lényegesen megnehezíttetik majd. hogy az egyes üzletek, illetve üzemek bérlet útján tőkeerős és szakképzett kezekbe kerülhessenek és fellendülhessenek, azon hitelezőknek, akik követelésüket az üzlet, illetve üzem tulajdonosán ezidőszerint behaj­tani esetleg nem tudják, a jövőben még csak az a reményük sem lesz majd meg. hogy az üzlet, illetve üzem értéke, annak bérbeadása és fellendülése folytán emelkedhessen és hogy ezenfelül az üzlet, illetve üzem tulaj­donosának bérköveteléséből is esetleg kielé­gítést nyerhessenek. így mindazon szempontoknál fogva, ame­lyekre a fentiekben reámutatni kívántunk, reméljük, hogy adandó alkalommal a kir. Kúria is revízió alá fogja venni P. VII. 4103 1936. számú döntésében elfoglalt jogi álláspontját és hogy többi bíróságaink sem fogják magukévá tenni azon jogelvet, mely üzlet bérbeadása esetében, az üzletbérlőt az összes üzleti tartozásokért saját személyében is felelőssé teszi. Minden jogász>kfresked° és - i— közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ct Egy új német devizaiuagáujogi torvény Irta: Meznerics Iván dr., a Magyar Nemzeti Bank segédfogalmazója. A ..Kereskedelmi Jog" 1936 decemberi számában „Hitelezői késedelem és deviza­korlátozás" cím alatt ismertettük azt a né­met jogi folyóiratok hasábjain hosszú időn át folytatott jogvitát, amely akörül — a ma­gyar devizajogban is felmerülő — kérdés körül forgott, hogy a pénzre szóló kötelmek körében a külföldi hitelező késedelembe esik-e, ha a belföldi adós által esedékesség­kor saját államának pénznemében felaján­lott, zárolt belföldi számlára való lefizetés elfogadását, mint nem kötelemszerű teljesí­tést visszautasítja. A vita azután kiterjedt az ezzel analóg arra a másik kérdésre is, hogy a belföldiek közötti effektív külföldi pénz­nemben kirótt pénzkötelem esetében a bel­földi hitelező a belföldi pénznemben való teljesítést jogosan visszautasíthatja-e? A Reichsgericht nagytanácsa 1936 májusában úgy döntött, hogy a hitelezői késedelem a fenti esetekben — hacsak a hitelező részéről egyébként a jóhiszeműség követelményeibe ütköző, méltánytalan eljárás nem forog fenn — nem áll be. s az adós szerződésbeli köte­lezettsége továbbra is változatlanul fennáll annak ellenére, hogy őt a kötelemszerű tel­jesítésben törvényes tilalom gátolja. Ez a magánjogilag helyes álláspont gazdaságilag sok esetben méltánytalan megterhelést jelen­tett a tartozásuktól megszabadulni nem tudó adósokra, különösen az utóbbi évek átlagos kamatszínvonalához viszonyítottan túlmagas kamattételek következtében. A bírói gyakor­lat egyes esetekben a nagytanács említett döntése által hagyott résen keresztül, vagyis a ..Treu und Glauben" elvének |BGB. 242. §.) a hitelezővel szemben való szigorú magyará­zatával enyhítette vagy szüntette meg e mél­tánytalanságot, így a belföldi effektív valuta­tartozások esetében azon az alapon állapítot­ták meg több esetben a bíróságok a hitelező pénzintézet méltánytalan eljárását s ennek következtében késedelmét, hogy az külföl­dön igénybevett hitelből folyósította belföldi ügyfelének az effektív valutakölesönt s mégis az utóbbival szemben mereven ragasz­kodott a kötelemszerü teljesítéshez ugyan­akkor, amikor külföldi hitelezőivel szemben fennálló tartozásait — legalább részben — zárolt számlára való fizetéssel s alacsonv kamattétel mellett már törlesztette. Ez a megoldás — eltekintve attól, hogy az esetek­nek csak aránylag igen szűk körében alkal­mazható — kétes értékű azért is. mert olvan esetekben, amidőn a hitelnyújtó belföldi bank adósa és a külföldi hitelező között

Next

/
Thumbnails
Contents