Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Az árrontás

KERESKEDELMI JOG mások joga összeütközését tárgyazó határproblémának. Alapelv az. hogy a versenytárs üzletmenetelének megkárosítása alacsonyabb árak megszabásával: megengedett versenycselekmény, sőt a fogyasztói közérdek egyenesen megkívánja azt. hogy a termelők és kereskedők között árharc alakuljon. Az árharc eszközei csak akkor válnak meg nem engedetteké. ha nem a saját gestiók és eredmények tartatnak szem előtt i nagyobb munkateljesítmény, kisebb haszonnal megelégedés a forgalom emelése érdekében), azaz. ha a verseny nem a saját oldalon közvetlenül elérendő pozitivumokat célozza iLeistungswettbewerbi. hanem elsősorban a versenytárs megkárosítására irányul avégből, hogy a versenytár s megkárosítása vagy tönkretétele után i közvetve i érje el a saját nagyobb eredményét iBehinderungswettbewerbi-1 Még a versenytárs megkárosítása, vagy tönkretétele is meg van azonban engedve, ha az a versenytárs elleni jogos védelemből történik. A versenytárs megkárosítására irányuló közvetlen szándék egyik legpregnánsabb jele az, ha az ámítás a saját költségeken aluli áron történik. Az árrontásra vonatkozó bírói gyakorlat minden országban külön elveket mutat a márkacikkek és külön elveket az egyéb árucikkek árrontása esetén. Márkacikkek árának meghatározása és az árbetartásnak reverzális rendszerrel, vagy másképpen való biztosítása a gyárosnak abból folyó joga. hogy a márkacikk egységes minőségénél vagy kiállításánál, vagy mindkettőnél fogva egységes áron küldendő a piacra, mert ellenkező esetben a vevőközönségnek a bizalma az ugyanazonos minőség iránt megrendül, másrészt alaptalanul az a tévhit keletkezhetik, hogy az árrontó versenytársnál egyéb árucikket is olcsóbban lehet kapni.2 A német bírói gyakorlatban a nem márkacikkeknél elkövetett árrontásra a fentebb kifejtett elvek többé kevésbbé változatlan erővel érvényesülnek. Az OLG. Dresden nem állapított meg tisztességtelen versenyt akkor, amikor az alperes kérdést intézett az építészeti hivatalhoz aziránt, hogy a felperes milyen áron tett ajánlatot és kijelentette, hogy 100 gr.-ként 50 Pf-el olcsóbb ajánlatot tesz. mint a felperes. Kimondotta a LG., hogy az alperes magatartásában olyan szisztematikus tevékenység, amely a felperes üzletének megbénítására irányulna. i./ahmzulegen"i nem fedezhető fel. Ez csak akkor volna megállapítható, ha az alperes tekintet nélkül a felperes árajánlataiban foglalt árakra azok eÜen rendszeresen 1 1. Dr. Günther Alexander—Katz: Moderné Fálle unJauteren Wettbewerhs. 63. old. ! Dr Szenté Lajos: Védjegyes áruk és márkacikkek védelme. Iparjogvédelmi Egyesület kiadása. 1930. követett volna el árrontást abból a célból, hogv a felperes üzletét megbénítsa. (OLG. Dresden 1929. II. 7.) . , Viszont egy egyesület azon ténykedését, amelv az á'iandó. rendszeres árrontással oda irányult, hogy a felperes arra kényszeríttessék, hogv árait az egyesületben tömörült vállalatok által diktált árak szintjére emelje fel. a Reichsgericht olyannak minősítette, amely kimeríti a Behinderungswettbewerb ismérveit (R. G. 1931. XII. 18.) A szabályszerűen megállapított kartelláraknak a kartelltag által elkövetett rontása alacsonyabb árajánlat megtétele útján L.Lnterbktung"i kimeríti a tisztességtelen verseny fogalmát ÍR. G. 1933. II. 21.) A márkás árucikkeknél elkövetett árrontás kérdésében az a R. G. gyakorlata, hogy az árrontás akkor képez tisztességtelen versenyt, ha a viszonteladók kivétel nélkül arra köteleztettek L.lückenloses Reverssystem' i. hogy az előírt árakat tirtsák be. Az árbetartási előírásnak általánosnak kell lenni, de történhetik más módon is, mint reverzálisok aláíratásával. A könyvkereskedői organizációhoz való tartozásból, pl. a R. G. már következteti a bolti ár betartásának kötelezettségét. Egyébként az árrontás i Preisschleuderei > egyaránt fennforog közvetlen árengedmény, rabatt, ráadás nyújtása, vagy részletfizetés engedélyezése, stb. esetén. Az árrontásnak (Preisunterbietungi különleges esete az. amidőn valamely kartel használja azt fel a kartelcélok előmozdítása érdekében. Tschierschky3 az outsider eL'en irányuló árcsökkentést, ha a kartell által alkalmaztatik, bojkott jellegű intézkedésnek i ..Sperre-áhnliche Massnahme") tekinti. Németországban ilyen intézkedéshez a kartelibíróság előzetes jóváhagyására van szükség. iKart. V. 0. 9. §.), azonban csak akkor, ha az ármegállapítás az outsider elleni harc rendszeresített eszköze. Viszont nem szükséges, hogy az ár feltétlenül alacsonyabb legyen az outsider által megállapított árnál, hanem szükség lehet — az adott körülmények között — a kartelibíróság jóváhagyására akkor is. ha a kartell csak az outsider áráig megy le. Érdemben a német K. G. egy 1936. II. 17-én meghozott ítélet óta a negáció álláspontja felé hajlik az ilyen eszköz megengedhetősége kérdésében és azon az állásponton van. hogy az árcsökkentés eszközének az outsiderrel szembeni megengedése a monopolhelyzetnek a fogyasztó "közönség rovására történő túlságos megerősödését eredményezheti. A R G. és a K. G. elvi álláspontjának ez az ellentéte. — amely a német szakirodalomban 5 Die begrifflichen Grundlagen der Sperre und der Nachteile von áhnlicher Bedeutung. 40. old