Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - A Lordok újabb döntése az aranyzáradék kérdésében

6. sz. KERESKEDELMI JOG 89 a kötvényben aranyértékzáradékot lát, mely­nek alapján a hitelező New-Yorkban az arany­dollár teljes értékét követelheti. Hivatkozik a Lordbíróságnak a Feist v. Intercommu­nale4 esetben hozott elvi ítéletére, amely a felek akaratának gondos magyarázatával az aranyértékzáradéknak az angol jog szerinti érvényességét megalapozta. A Joint Resolu­tion e bíróság szerint nem tiltja meg az angol adósnak, hogy kötelezettségét annak ki­kötött teljes mérve szerint teljesítse. II. A Lordok Bírósága 1937 március 15-én tár­gyalta a pert.5 Lord Atkin teljes szövegében ismertette az ajánlatot, a biztosítéki okiratot, a kincstárjegyet, a bondot és azok szelvényeit. Minthogy a kibocsátás Amerikában tör­tént, a bond amerikai pénznemről szólt, a biz­tosítéki okirat is ott létesült, a biztosítéki ér­tékpapírok ott tétettek le, az egyik opció amerikai fizetőhelyre szólt, a visszaváltások ott voltak eszközlendők. a biztosítéki papí­roknak szem előtt tartott bírói eladása ame­rikai bíróság rendelkezése alapján volt lebo­nyolítandó, amerikai jogtanácsos véleménye volt igénybe veendő, aki az amerikai jog sze­rint kell. hogy véleményt adjon: nyilvánvaló Lord Atkin szerint, hogy az egész jogügyletre az amerikai jogot és pedig Newyork-állam jogát kell alkalmazni. Minthogy pedig a Joint Resolution a ..dollár for dollár" alapú kiegyenlítést írja elő: ezen kölcsön bondjai alapján sem lehet többet követelni, mint azok névértékét, s így az elsőbíróság ítélete ha­gyandó helyben. Lord Russel of KUlowen csatlakozott eh­hez az állásponthoz. Kiemelte még közelebb­ről az amerikai bankárok szerepét. Utalt arra. hogy 1917-ben az Egyesült Államok volt egyetlen kölcsönpiaca az európai hadviselő feleknek. Nem tartja döntőnek a szuverén ál­lamra felállított vélelmet, mert mindkét féí akaratát kell kutatni. Foglalkozik a ..Feist construction" alkalmazhatóságával, kétségte­lennek tartja ő is. hogy a gold clause célja általában a hitelezőnek védelmet nyújtani a pénzromlással szemben. Csakhogy a felhozot­tak alapján erre a kölcsönre a newyorki jo­got kell alkalmazni és így a Joint Resolution különös rendelkezései ebben az esetben a fenti célú záradék érvényét megszüntették. Lord Maugham ugvancsak csatlakozott a fenti véleményekhez. Részletesen ismertette a Joint Resulution érvénye tárgvában hozott amerikai felsőbírósági ítéleteket.6 Ha felpere­sek ma az amerikai bankárnál mutatnák be 1 1 Jo?tudom. Közlönv. 1934. évf. 6. szám. 5 The Tipies, Law Reports April 9, 1937. Vol. 53, No. 19. pap. 507—524 6 1 Polsári Jog. 1935. évf. 4. szám. bondjaikat, nyilvánvaló hogy ez csak a név­értéket fizethetné. Ő is utal a kibocsátással kapcsolatos háborús körülményekre. Semmi nem mutat arra, hogy a felek az angol jogot akarták volna kikötni. A kincstári jegyekre és a helyükbe lépett bondokra egy és ugyan­azon jog alkalmazandó. Ezt a kölcsönt vf ló­ságban az Egyesült Államok polgárai egy szö­vetséges hatalomnak azért nyújtották, hogy az a háborút sikerrel folytathassa. Nincs két­sége aziránt, hogy az amerikai jogot kell al­kalmazni. Lord Roche és Lord Macmillan csatlakoztak. A Bíróság Lord Atkin előterjesztése alap­ján döntött és Branson bíró ítéletét hagyta helvben. III. Kétségtelennek tartom, hogy ez az ítélet semmi vonatkozásban nem érinti az angol jog által elismert aranyértékzáradék érvényét és annak azt a konstrukcióját, melyet e rész­ben a sokat idézett és nagyhírű „Feist case" döntése létesített. Ez nyilvánvaló Lord Russel fejtegetéseiből is, ki bírája volt a Feist pernek is. Nem érinti annak kiindulópontját, amely a felek akaratát állítja előtérbe, hanem ugyan­ezen szemponttal jut az amerikai jog alkal­mazására. Gondolatmenete e részben — de nem minden vonatkozásban (mert nem áll a Wáhrungsstatut alapjáni — egy nyomon jár az Osztrák Legfelsőbb Bíróság 1935 novem­ber 26-án kelt szakvéleményével az Osztrák Népszövetségi kölcsön ügyében." Ha megálla­pítást nyert .hogy a kölcsön, annak összes körülményei szerint, elvileg az amerikai jog hatálya alá tartozik: úgy az angol bíróság saját joga szempontjából nem lát közrendi, vagy nemzetközi jogi akadályt arra, hogy az amerikai jogot saját ítélkezése körében ne alkalmazza. Ezt a toleráns álláspontot, ame­lyet az osztrák Legfelsőbb Bíróság is vallott, az irodalomban tekintélyes oldalról5 támad­ták és benne a nemzetközi tőkepiac bizton­ságának és megújhodásának akadályát látták. Nem tartották e vélemények tűrhetőnek, hogy ily módon idegen állam territoriálisán kor­látolt szükség-jogalkotása az ítélkező fórum államának jogába beszivárogjon. A holland LFB9 tényleg ily prohibitív álláspontra he­lyezkedett. Ott is — hasonlóan az angol War Loan esetéhez —. a kötvény opciót adott a Newyorkban követelhető dollár mellett az Amsterdamban követelhető holland forintra. A holland bíró a forint teljes értékű opcióját megvédte — az angol esetben a Londonra szóló fontopció a ..proper Law of contract" révén háttérbe szorult. Az opciónak ez az ága ' 1 Polgári Jog. 1936 évf. 9 szám, 566—569. old S Jéze Doir.ke. Plesch 9 1. Polgári Jog. n. ott 566. old.

Next

/
Thumbnails
Contents