Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Dr. Kuncz Ödön emlékbeszéde dr. Baumgarten Nándor felett - A kft. jogi természete

4. u KERESKEDELMI JOG 61 Az A) alatt csatolt kölcsönszerződés ugyan azt mondja, hogy: ..Kölcsönvevök kötelesek lejáratkor, illetve felmondásuk esetén előbb történendő visszafizetéskor a kölcsönt tetszésük szerint akár effektív dollárban, akár ezen időpontban Budapesten hivatalosan jegyzett közép valutaárfolyamon pengőben visszafizetni, amikor is kölcsönadó köteles törlési engedélyt adni": de az alperesek kötelezettségének ily módon való szabályozása. — akkor, amidőn a tényállás szerint a felek a pengökölcsönt aranydollárértékre 5.7375 számították át. azért, hogy a hitelező javára ezt az értéket állandósítsák és biztosítsák s amikor az adósoknak csak a dollár számítási alapul elfogadott árfolyamának 20 százalékkal való emelkedése esetére adták meg a kölcsön lejárat előtti felmondására a jogot —, végül mikor az alperesek a kölcsönt bírói árverésen vett ház vételárának a kifizethetése végett vették fel: helyes értelmezés mellett nyilván nem jelenti az. hogy az átszámítási kulcsul elfogadott aranydollárérték félretételével, a hitelező kárára és az ő jogosulatlan előnyükre a pengökölcsönnek, a papirdollár értékének megfelelő kisebb pengööszszeggel való kiegyenlítésére jogot nyertek. A kifejtettek szerint a felperes jogosan igényelheti, hogy az alperesek ugyanannyi pengöösszeget szolgáltassanak vissza, amekkora pengöösszeget tőle kölcsön kaptak. Társa sás: 59. Az a körülmény, hogy a társas viszonynak a felperes, mint társ részéről való felmondása nem az üzleti év végére történt, nem teszi azt érvénytelenné és nem tette szükségessé a felmondás megismétlését. egyedüli következménye ennek oak az. hogy a felmondás, amely a meg nem támadottan megállapított üzleti év leteltét megelőző félévvel előbb megtörtént, nem a felmondásban maghatározott időre, hanem az üzleti év végére vált hatályossá. IP. IV. 5772 1935. <z. a. 1936 február 21-én.) A másik társasági tag részéről a felmondás elfogadásának is csak ebből a szempontból, vagyis a felmondási idő lejárta tekintetében van jelentősége, egyébként azonban a felmondásnak, mint egyoldalú jognyilatkozatnak érvényessége nem függ a szembenálló fél elfogadó nyilatkozatától. Közzyü lés nieirtaniadá sa 60. A K. T. 199. §-a nyomán kifejlődött (és a m. kir. Kúria P. IV. 7196 1929. és P. IV. 1053 1932. számú határozataiban kifejezésre iutó) birói gyakorlat szerint a részvénytársaság vagyondarabjainak az évi mérlegbe a valóságosnál alacsonyabb értékkel való beállítása és ehhez képest ily módon, vagy más uton rejtett tartalék létesítése csak akkor ütközik a törvénybe, ha az a részvényesek vagy mások jogainak kijátszásira vagy megrövidítésére irányuló célt szolgál, avagy ha az alacsonyabb értékelés, illetve a rejtett tartalék létesítése túlmegy azon a határon, amelyet a gazda-ági és a jogi viszonyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás i-s ó\atovság indokolttá tesz. (P. IV. 4764 1935. sz. a. 1936 febr. 12-én.) 61. L Olyan közgyűlési határozat mely egy előbbi közgyűlési határozaton alapszik, mindaddig meg nem támadható, míg az előbbi érvényben van. A közgyűlés a vagyontárgyak elidegenítését jogérvényesen elhatározhatja. A Kt. 179. §. 6, pontja a részvénytársaság feloszlatásának elhatározását kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe utalja. Ha tehát a közgyűlés határozata csakugyan a társáig feloszlatásával volna egyértelmű akki.;is az ily tartalmú közgyűlési határozat egyenesen a közgyűlésnek törvényadta jogán alapul és így az törvénybe vagy alapszabályokba ütközőnek semmiképpen sem minősülhet. IP. IV. 4738 1935. sz. a. 1936 febr. 5-én.) 62. Az. hogy a közgyűlésen jelen volt alapító tagok közül kik jelentek meg és hány üzletrészszel csak a saját személyükben és kik jelentek meg a mások megbízásából Ls és pedig kiknek a nevében és — mint ilyenek. — hány üzletrésszel, nemcsak a K. T. 180. §-ában megszabott alakszerűségek be nem tartásának a kérdését érintő, hanem arra a lényeges anyagi jogi körülményre is vonatkozó megtámadási oknak is tekintendő, hogy az alperesi intézet tagjai összességének a közgyűlésen megnyilvánulni hivatott akarata az 1879. XXXIX. t.-c. 9. §-a szerint arra jogosult közgyűlési tagok szabályszerű szavazatával. — tehát anyagijogi értelemben érvényesen — jött-e létre. Ennnélfogva ez a megtámadási ok a K. T. 174. §-ának L bekezdése szerint — a második bekezdésben előírt 15. napon túl is. — egyéb törvényi rendelkezés hiányában — a rendes elévülési időn (32. év) belül bármikor érvényesíthető. IP. IV. 5407 1935. sz. a. 1936. febr. 12-én.) Zálog 63. A m. kir. Kúriának 32. számú jogegységi döntvényében kifejezésre jutó az a jogelv, hogy a zálogadós, ha a záloghitelező a kereskedelmi ügyletből eredő követelése fedezetére adott zálogot birói közbenjárás nélkül adja el annak ellenére, hogy a felek ebben írásban meg nem állapodtak, az előző állapot helyreállítását nem követelheti, hanem csak kártérítést követelhet. — mm nyer alkalmazást abban az esetben is. ha a zálogtárgyat a szabályellenes értékesítés útján maga a hitelező szerzi meg. Ilyen esetben ugyanis az eredeti állapot helyreállításának méltányosan figyelembe veendő azok az akadályai, amelyek a hitelezőt aránytalanul sújtanák és a visszaállítás nehézségei fenn nem állanak. (P. IV. 5417/1935. sz. a. 1936. febr. 20-án.) Kötbér 64. Az a körülmény, hogy a megállapodás az alperes kereskedelmi üzlete körében köttetvén, ez utóbbira nézve a K. T. 259. §-a értelmében kereskedelmi ügylet s így a K. T. határozatai a K. T. 264. §-a alapján ebben az esetben mind a két félre nézve alkalmazandók: a kötbér mérséklésének akadályául nem szolgálhat. Az állandó bírói gyakorlat szerint ugyanis a kereskedelmi ügyletekben kikötött kötbér is mérsékelhető, ha annak mértéke a kötbérrel védett vagyoni érdekhez viszonyítva szembetűnően aránytalan. ÍP. VII. 5503 1935. sz. a. 1936 február 12-én. |