Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Dr. Kuncz Ödön emlékbeszéde dr. Baumgarten Nándor felett - A kft. jogi természete

4. s£ KERESKEDELMI JOG 59 szaélések elhárítására, hanem a tárgyalt társasági forma iránti bizalom megalapozására is leghatékonyabb eszköz. Az előadáshoz hozzászólottak dr. Xyulászi János, aki hangsúlyozta, hogy a kérdésnek adójogi szempontból is van gyakorlati fontossága: ('//'. dr. y'agy Dezső a korlátolt felelősségű társaság tárgyának, az ú. n. gazdasági célnak, bizonytalanságát tette szóvá. Az előadást és felszólalásokat a szakosztály elnöke, dr. Kuncz Ödön foglalta össze, széles perspektivájú szemléletet adva az antik és modern jogdogmatikai vizsgálat módszerének és értékelésének különbségéről. Iratkiselejtezés. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke folyó évi február hó 11. napján kelt 1936. El. VII. "R. 2. számú rendeltével a 13.300 1912. I. M. számú rendelet 6. §-a értelmében és az ebben a rendeletben meghatározott korlátok között elrendelte a selejtezést a budapesti kir. törvényszéknek 1S99—1903. évekből származó mindazon irataira, amelyek a 13.300— 1912. I. M. számú rendelet értelmében kiselejlezhetőkké váltak. Ennekfolytán a budapesti kir. törvényszék irattárában őrzött következő iratok fognak kiselejteztetni: 1. az I. irattári jelű rendes perek; 2. a II. irattári jelű gondnoksági ügyekre vonatkozó iratok; 3. a III. irattári jelű csödügyekre vonatkozó iratok; 4. az V. irattári jelű házassági perekre vonatkozó iratok: Kiselejteztetnek továbbá: a volt kereskedelmi és váltótörvényszék iratai közül az 1899—1903. évekből: 5. a II. irattári jelű váltófizetési meghagyásokra vonatkozó iratok. 6. a K. II. irattári jelű váltókereseti perek iratai: 7. a III. irattári jelű csödnyitási és más vegyes kérvényü ügyekre vonatkozó iratok: 8. a ÍII/1. irattári jelű megsemmisítési ügyekre vonatkozó iratok: 9. a IV. irattári jelű csődügyek iratai: 10. végül a kezelési könyvek és jegyzékek közül az 1924—1930. év végéig használatban volt ügykönyvek. postakönyvek. tájékoztatók, nyilvántartás és mindennemű jegyzékek. tárgyalási naplók és az összes pertári könyvek és jegyzékek. A fent felsorolt ügyek iratai csak azon esetben esnek selejtezés alá. ha azokban az utolsó érdemi intézkedés 1903. év vége előtt tétetett. Felhívja ennélfogva az érdekelteket. hogy amennyiben a fentebbi évszám és ügvszak szerint megjelölt selejtezendő iratok közül egves iratok kiadását, vagy tovább való megőrzését kívánják, az iránt hozzá (V., Alkotmány-u. 11. I. em. 50) e hirdetmény közzétételétől számított egy hónap alatt indokolt kérelmet intézzenek, mert az egy hónapi határidő lejárta után a selejtezés végre fog hajtani. Pályázati hirdetmény. A Magyar Jogászegylel ..Sichermann Bernát Alap"'-ja — az Alap jövedelméből és a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének adományából — pályadijat tűz ki oly műre. melynek tárgya: A devizakorlátozások magánjoga. (Külföldi viszonylatban, valamint a külföldi pénznemekre, devizákra és az aranyra vonatkozólag belföldi viszonylatban is — a pénznek, devizáknak, aranynak szolgáltatását — az ilyen szolgáltatásokra irányuló átutalást s egyéb ügyleteket, — s az ily szolgáltatásokra irányuló követelések átruházását korlátozó, vagy egyébként szabályozó, — s hazánkban jelenleg hatályos — rendkívüli jogszabályok és egyéb rendelkezések magánjogi kihatásai, — figyelemmel a birói gyakorlatra is.) A mű írógépen írva, fűzve, vagy kötve és lapszámozva. — a szerző nevét rejtő jeligés levéllel együtt, — 1936 december 31-ig nyújtandó be a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkáránál (Budapest. V.. Kossuth Lajos-tér 12). A pályázat titkos. Pályadíjban csak abszolút becsű munka részesülhet. A legjobb ilyen mü 1500 P, a második legjobb mű 500 P, pályadíjban részesül. A bírálóbizottságot az Alap kuratóriuma alakítja meg. A Magyar Jogászegylet az első dijat nyert müvet a pályázat eredményének kihirdetésétől számított hat hónapon belül kiadhatja anélkül, hogy a szerzőt külön díjazásban részesítené. Ha a kiadás hat hónapon belül nem történik meg. úgy a szerző művével szabadon rendelkezhetik. Bármily módon történő kiadás esetén a dijat nyert munkákon ebbeli jellegük feltüntetendő. Hazai irodalom I. A magyar szerzői jog különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára. Irta: dr. Alföldi Dezső a Budapesti Kir. ítélőtábla másodelnöke. — A könyv méltatására visszatérünk. II. A kartel. Irta: harasztosi dr. Király Ferenc. — A könyv méltatására visszatérünk. III. Korlátolt felelősségű társaságok cégjogi teendői. írta: dr. Sztodnlnik László kir. törvényszéki titkár. Az előszót írta: dr. Czermann András kir. törvényszéki bíró. Közérdekű Könyvek Kiadóvállalata kiadása. Ára: 4.— P. Ez a hézagpótló kézikönyv céljául azt tűzte ki, hogy a korlátolt felelősségű társaságok alapítása terén úgy az ügyvédeknek, mint a feleknek használható kézikönyvül szolgáljon. Ennek megfelelően a könyv részletesen foglalkozik a társasági szerződések készítésével é- kellékeivel, a bejegyzi formaságaival, a társasági szerződés módosításaival, törzstőkefelemeléssel, leszállítással, felszámolással és fúzióval. A felsőbíróságok fontosabb és jórészt nyilvánosságra nem igen került határozatainak ismertetése, valamint legkülönbözőbb iratmintáknak gazdag gyűjteménye egészíti ki a rendkívül értékes kézikönyvet. IV. A dollár- és aranydollár-értékü biztosítások kérdése. Irta: dr. yyeviczkey Zoltán, ügyvéd. — Különlenyomat a Magyar Jogi Szemle 1926 márciusi számából. V. Az adók gyakorlati útmutatása. Összeállította dr. Klug Emil és dr. Pongrácz Jenő. Ára: 1.50 P.