Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / Tartalommutató

22 KERESKEDELMI JOG 1. SZ, állapított üzleti év leteltét megelőző félévvel01dal előbb megtörtént, nem a felmondásban meg­határozott időre, hanem az üzleti év végére vált hatályossá 61 48. Egyik társasági tagnak sem áll jogában a többiek beleegyezése nélkül a társaság üzlet­körébe eső ügyletet saját vagy más részére kötni; nem áll továbbá jogában azonos üzletkörrel bíró más társaságban beltagként részt venni. A más részére való ügyletkötés tilalma ma­gában foglalja azt is. hogy a tagok azonos üzletkörü részvénytársaság vagy szövetkezet igazgatósági tagjai vagy azonos üzletköiíí korlátolt felelősségű társaság ügyvezető tagjai vagy ügyvezetői, azonos üzlelkörü kereskedő vagy kereskedelmi társaság cégvezetői és ke­reskedelmi meghatalmazottai sem lehetnek 100 Korlátolt felelősségű társaság 49. Kft. üzletrészének átruházását a társasági szerződés tagokra való átruházás esetére is korlátozhatja 149 Részvénytársaság 50. Ügyvezetésre vonatkozó határozat megtáma­dása. — Álrészvényesek szerepeltetése. — Érdekelt részvények figyelembevétele a ha­tározatképességnél 15 51. A kisebbségi részvényesek szándékos és a jóerkölccsel ellentétes megkárosításának mi­nősül az alperes r. t. közgyűlési többségének az a határozata, amely a részvénytöbbség birtokosának társasági szolgálata után járó fizetését feltűnő mértékben, elfogadható gaz­dasági indok, vagy egyéb különösen mél­tánylást érdemlő okok nélkül felemeli, illetőleg tudomásul veszi akkor, amidőn a ' vállalat gazdasági helyzete állandó és nagy­mérvű romlást mutat 15 52. Az osztalékjog közérdekű voltából folyik, hogy az osztalék a részvényessel való elő­zetes elszámolás alapján nem csökkenthető 29 53. A 844. sz. E. H. nem bír visszaható erővel 29 54. A részvénytársaság vagyondarabjainak az évi mérlegbe a valóságnál alacsonyabb értékkel való beállítása és ehhez képest ily módon, vagy más uton rejtett tartalék létesítése csak akkor ütközik a törvénybe, ha az a rész­vényesek vagy mások jogainak kijátszására vagy megrövidítésére irányuló célt szolgál, avagy ha az alacsonyabb értékelés, illetve a rejtett tartalék létesítése túlmegy azon a határon, amelyet a gazdasági és a jogi viszo­nyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás és óvatosság indokolttá tesz .... 61 55. I. Olyan közgyűlési határozat, mely egy előbbi közgyűlési határozaton alapszik, mind­addig meg nem támadható, míg az előbbi érvényben van 61 56. Az, hogy a közgyűlésen jelen volt alapító tagok közül kik jelentek meg és hány üzlet­résszel csak a saját személyükben és kik jelentek meg a mások megbízásából is és pedig kiknek a nevében és — mint ilyenek, — hány üzletrésszel, arra a lényeges anyagi jogi körülményre is vonatkozó megtámadási oknak is tekintendő, hogy az alperesi intézet tagjai összességének a közgyűlésen megnyil­vánulni hivatott akarata az 1879 XXXIX. t.-c. 9. §-a szerint arra jogosult közgyűlési tagok szabályszerű szavazatával, — tehát anyagi­jogi értelemben érvényesen — jött-e létre .. 61 57. Az igazgatóság tagjait vagy azok egyrészét még eshetőlegesen sem lehet arra kötelezni, hogy a részvénytársaság cégét az igazgató­ságon kívül álló személyekkel jegyezizék .. 76 58. Közgyűlési határozat megsemmisítése „Stroh-oldal raann" részvényesek szavazata miatt. — (íté­letből nem tűnik ki, hogy a Strohmannok szavazata valamely jog kijátszására vagy visszaélés keresztülvitele céljából gyakorol­tatott. 333. sz. E. H.) 77 59. A K. T. 199. §-ba ütközik a r.-t.-nak az az eljárása, mely — részletezés helyett — csak az egyenleget tünteti fel a mérlegben. Az eredménykimutatás a mérleg kiegészítő része s így a közzétételi kötelezettség arra is ki­terjed 113 60. A r.-t. ellen fennálló valamely követelésnek akár engedmény útján, akár kezességből folyó kötelezettség teljesítése okából való meg­szerzésével az új hitelező csak a hitelviszony­ból eredő jogokat szerzi meg, külön erre vonatkozó megállapodás hiányában azonban • nem szerzi meg azokat a jogokat is, amelyek a korábbi hitelezőt ügyleti viszonyon kívül harmadik személyek irányában, tehát kár­térítési kötelezettség címén a r.-t. igazgató­sági tagjaival szemben netalán megilletik .. 129 61. Az összes részvények birtokában levő rész­vényes szolgálati viszonyának (ügyvezető igazgató) megtagadása 130 62. Ig. tagok felelőssége a rt. immobilizálásáért 167 Szövetkezet 63. Nincs elvi akadálya annak, hogy a szövet­kezet közgyűlése az üzletrészek névértékét is meghaladó veszeségek fedezésére pótbe­fizetéseket követeljen, amennyiben ezt az alapszabályok kifejezetten és tüzetesen elő­írják 16 Zálog, kezesség, letét 64. A m. kir. Kúriának 32. számú jogegyességi döntvénye nem nyer alkalmazást abban az esetben is, ha a zálogtárgyat a szabályelle­nes értékesítés útján maga a hitelező szerzi meg. Ilyen esetben ugyanis az eredeti állapot helyreállításának méltányosan figvelembe veendő azok az akadályai, amelyek a hite­lezőt aránytalanul sújtanak és a visszaállítás nehézségei fenn nem állanak 61 65. A joggal való visszaélés lenne, ha a hitelező csak azért, mert az adós késedelembe esett, a késedelem ideje alatt a zálogtárgy kikötött hasznosításától eltekinthetne, amikor a zá­logtárgy átvételekor beleegyezett abba, hogy követelése legalább a zálogtárgy jövedelmé­ből nyerjen kielégítést 165 66. A hitelező a követelés lejária után a kezes érdekében a kövelelés behajlása iránt a szük­séges lépéseket haladéktalanul köteles meg­. tenni s ha ezt elmulasztotta s emiatt a köve­telés a főadóson behajthatatlanná válik, a kezes felszabadul. Azonban a készfizető ke­zesre ez a szabály nem áll, ha a követelés a hitelező késlekedése miatt oly időben vált a főadóssal szemben behajthatatlanná, ami­kor a kezes már neki felróható teljesítési késedelemben volt 113 67. AZJ állandó bírói gyakorlat szerint a keres­kedelmi ügyletekben kikötött kötbér is mér­sékelhető, ha annak mértéke a kötbérrel vé­dett vagyoni érdekhez viszonyítva szembe­tűnően aránytalan 61 68. A bűnjelként lefoglalt tárgy megőrzésére és visszaadására a letét magánjogi szabályai megfelelően alkalmazandók. 165 Vétel 69. Kereskedelmi csalás fennforgása esetén is a vevő köteles a hiányokról az eladót értesí­teni, s ha emiatt az ügylettől elállani kíván,

Next

/
Thumbnails
Contents