Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Dr. Kuncz Ödön emlékbeszéde dr. Baumgarten Nándor felett - A kft. jogi természete

58 KERESKEDELMI JOG 4. SZ. Iveknek merev szabályokkal való körülbástyázása a folyamatban, lévő gazdasági átépítést leépítéssé, azaz a nemzeti vagyont pusztító gazdasági degenerációvá változtathatja. SZEMLE Dr. Kuncz Ödön emlékbeszéde dr. Baumgarten Nándor felett. A Magyar Jogászegylet 1936. március 26-án a Kúria dísztermében díszes és előkelő közönség előtt teljes ülést tartott, mely a Magyar Jogászegylet elhunyt, nagynevű alelnöke: Baumgarten Nándor emlékezetének volt szentelve. Az elhunyt felelt az emlékbeszédet lapunk főszerkesztője: dr. Kuncz Ödön egyetemi nyilv. rendes tanár tartotta, aki mélyreható előadásában megvilágította a jognak azokat a területeit), amelyeket az elhunyt munkássága gazdagított. Már a háború előtt foglalkozott a részvényjog reformjával és felismerve azt a mindinkább táguló ürt, mely a papirosjog és az élet között mutatkozott, a részvényjog gyökeres átalakítását sürgette. „A vezériffazgQtó" című tanulmánya világít rá különösen arra, hogy a vezérigazgató, aki a törvény szerint a részvénytársaság szolgája, miként vált a való életben a társaság urává. Baumgarten Nándor már a háború előtt és annak folyamán követelte a kötelező könyvrevizió bevezetését és a cégbíróság jogkörének a részvénytársaság ellenőrzése terén való fokozott kiegészítését a központi cégbíróság intézményének megvalósítása formájában. De ezenkívül is a hiteljog és egyéb szakjogok legkülönbözőbb területeit gazdagította Baumgarten Nándor munkásságával. Kiemelte előadó az ügynökök jogviszonyairól szóló törvénytervezetét, a kereskedelmi vétségekről és a tőzsdei különbözeti ügyletekről szóló tanulmányait. Baumgarten Nándor 27 éves korában írta meg a „Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Jog" című. e téren egyedülálló munkáját. A „Kartelek és Trustökíl-rö\ szóló munkáját Meszlényi Artúrral együtt írta 111174 és ez a mű a Tudományos Akadémia pályadíját nyerte el és alapvető fontosságú a gazdasági koncentrációs alakulatok szakirodalma terén. A közigazgatási bíróiságon szerzett értékes szaktudását „A Jogerő a Közigazgatási Eljárásban" című művében gyümölcsöztette. Az elhunyt egyéniségének méltatásánál előadó rámutatott azokra a személyes körülményekre, melyek között nagy tudása és kiváló jelleme kifejlődhetett. Apja a gazdasági életben nagy szerepet ját-zó üzletember vcltt, a jogászekrnet a családban nagyhátyjai: 'Baumgarten Izidor, a híres büntetőjogász és iBaiumgarten Károly, a kitűnő hiteljogász képviselték. Változatos pályáján mint ügyvéd, mint közigazgatási bíró, mint egyetemi tanár és mint gazdasági szakférfiú működött és e sokirányú tapais'ztaiatairla vezethető vissza egyéniségének és tudásának sokoldalúsága. Nagy barátja és kitűnő ismerője volt a művészeteknek, k dvelője a sportnak, puritán jellem és igaz barát. Mint ember iis jogász volt, mint jogász is ember. A közélet terén is érdemdús tevékenységet fejtett ki, számos közérdekű testületnek, egyesületnek volt vezető tagja. Sok nobile officiumot viselt, de Baumgarten Nándornál a hangsúly mindig az officiumon, a kötelesség-teljesítésen volt. A kft. jogi természete. Dr. Patakfalvy-Groúk László a Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztályában a korátolt felelősségű társaság jogi természetéről tartott előadást. — Ismertette azt a vitát, amelyet a kereskedelmi társaságok jogi természetének vizsgálatával kapcsolatban a mult század jogdogmatikusai arról folytattak, hogy a kereskedelmi társaságok a római jogi societas vagy universitas fogalma alá tartoznak-e. — A „Begriffsjurisprudenz" antik szemléletével szembeállította a modern jogdogmatika felfogását, amely a kereskedelmi társaságokat személyegyesülések és tőkeegyesülések csoportjára osztja. A személyegyesülések: individuális jellegű tőke- és niunkaszolgáltatásra épített vállalatok (közkereseti és betéti társaság), tőkeegyesülések: tőkét szolgáltató, személyes kötelezettségek vállalását rendszerint nem ismerő tömörülések (részvénytársaságok, szövetkezetek) essenciális jellemvonásaikban dogmatikai megítélés szerint egymástól lényegében különböznek. — A korlátolt felelősségű társaság jogi felépítése tekintetében a tőkeegyesülések közé sorozandó. Gazdasági megítélését tekintve, alkalmas azoknak a gazdasági feladatoknak az elvégzésére, amelyek személyegyesülés méreteit és rugalmasságát igénylik. A korlátolt felelősségű társaság nagy elterjedését és a kontinentális jogrendszerbe való sikeres előretörését éppen az indokolta, hogy kistőkéjű, személyes közreműködésre alapított vállalkozások számára éppen olyan alkalmas forma volt, mint nagy tőkét igénylő tőkeegyesülés jelentőségét elérő vállalkozások számára. A korlátolt felelősségű társaságban a mellékszolgáltatások kikötésének lehetősége reális, szemben a hasonló kikötéssel alakított részvénytársasággal. A részvénytársaságnak ugyanis éltető eleme a forgalomképes részvény, ezzel pedig a mellékszolgáltatás kötelezettsége jogilag is, de gazdaságilag is ellenkezik. A pótbefizetési kötelezettség kisebb tőkéjű, de fejlődőképes vállalkozások számára teszi a korlátolt felelősségű társaságot különösen alkalmassá. A gazdasági életnek úgyszólván minden vonatkozásában, kis és nagy dimenzióiban a korlátolt felelősségű társaság könnyen megtalálja a maga- helyét. Harmonikusan tud simulni a gazdasági feladatokhoz. Ez indokolja, hogy a korlátolt felelősségű társaságot magasabb gazdasági szervezetek, pl. a kartelek kitűnően tudják használni szervtársaságaik létesítésére. Nagy vállalatok is szívesen alkalmazzák speciális célú leányintézeteik alapításánál. Előadó ismertette a német és francia írók egymástól eltérő állásfoglalását. Megállapította, hogy a korlátolt felelősségű társaság jogi természetét nem lehet kizárólag gazdasági felépítésének a tüneteiből levezetni, annál kevésbbé. mert ez a kép nem is egységes. A korlátolt felelősségű társaság gazdasági rendeltetése és szerepe nem fundamentuma, hanem felépítménye a jogi szerkezetének, amelvet az élet különféle tartalommal tölt meg. A korlátolt felelősségű társaságnak a gazdasági életben tapasztalt nagy rugalmassága nem változtat azon, hogy ez a társasági forma a tőkeegvesülések körébe tartozik, tehát szabályozásánál sohasem szabad szem elől téveszteni a garanciális értékű szabályok minimumát, amelyeknek biztosítása nemcsak a sokat emlegetett visz-