Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása

3 sz. KERESKEDELMI JOG 45 fürdő szappant, amelyekre a gyártási és forgalomba hozási tilalom nem vonatkozik. Amennyiben pedig az alperes a szerződés ideje alatt Szent István vagy más védjegyű pipere szappanok gyártásával, illetve eladásával mégis foglalkozni akarna, tartozik a szappanokat kész állapotban a felperestől megvenni. Az ár kiszámításánál irányadó „a mindenkori nyersanyag ár, a mindenkori tényleges ,de circa 30 százalék előállítási költség és maximum 5 százalék nyereség ". Ha az alperes szerződéses kötelezettségét megszegné, köteles a felperesnek 50.000 P kötbért fizetni. Ezekkel a kötelezettségekkel szemben viszont a felperes tartozott az alperes által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál vezetett védjegylajstromban bejegyzett Szent István-védjegyek törlése iránt a m. kir. kereskedelmi minisztériumnál folyamatba tett perét visszavonni, tartozott nyilatkozatot adni, hogy a saját korábbi Szent István-ábrás védjegyének a védjegy lajstromból való törléséhez hozzájárul s kötelezettséget vállalt, hogy Szent István szó vagy ábrás védjegyű szappant ezután bejegyzés alapján vagy anélkül forgalomba nem hoz. sem arra másnak engedélyt nem ad. A megállapodás ismertetett tartalmából, a Kúria megítélése szerint nem íünik ki az, hogy a felek kartel szerződést akartak volna létesíteni. A v'szonosan vállalt kötelezettségek egymással szembe való állítása és vizsgálata után kétségtelen, hogy annak ellenében, hogy a felperes a védjegy törlésére irányuló keresetét visszavonta, a saját korábbi Szent István védjegye törléséhez hozzájárult s a Szent István védjegy használatáról lemondott, az alperes a pipere szappanok gyártásáról és forgalomba hozataláról mondott le. illetőleg arra vállalt kötelezettséget, hogy ha pipere szappanok forgalomba hozatalával mégis akar foglalkozni, a szappanokat kész állapotban a felperestől vásárolja. Ezek a viszonos kötelezettségek a termelés, a forgalom, vagy az eladói áralakulás tekintetében vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó vagy a versenyt más módon szabályozó módozatokat nem állítanak fel, hanem egyszerű versenyHalmi kikötések azzal a célzattal, hogy a felperes részére a korábbi védjegyéről történt lemondása ellenében bizonyos meghatározott időre anyagi előnyöket biztosítsanak. Miután tehát a megállapodásnak sem a célja, sem pedig az eredménye nem a termelés, a forgalom, vagy az áralakulás, illetve nem a gazdasági versenyt bármi módon szabályozó rendelkezés létesítése volt s a felek nem is erre vállaltak kötelezettséget, az ismertetett megállapodás az 1931. XX. t.-c. 1. §-ában szabályozott kartel szerződés fogalmi körébe nem vonható. E felfogás helyességét igazolja az 5381/931. M. E. r. 2. §-a is. E szerint a szakasz szerint ugyanis a törvény hatálya alá azok a megállapodások tartoznak, amelyek a termelésnek, illetve az üzem nagyságának meghatározása, a termeléssel beszerzésnek vagy értékesítésnek terülel szerint vagy más kulcs szerint meghatározott elosztása, továbbá az eladás, a vásárlás, a beszerzés, a szállítás, a vételár megállapítása, követelése, hiteelzése. fizetése vagy behajtása, általában üzleti feltételek megállapítása vagy alkalmazása tekintetében létesít árura vonatkozó kötelezettséget. Ámde a felek között létesített megállapodásban ezeknek az előfeltételeknek egyike sem található meg. A fellebbezési bíróság tehát jogszabály sértéssel minősítette a felek megállapodását kartel szerződésnek s ennélfogva jogszabálysértő az a döntése is, hogy a megállapodásnak a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez való bemutatása elmulasztván, az az 1931. XX. t.-c. 2. §-a értelmében érvényét veszítette s emiatt abból a felperes jogokat sem származtathat. A fellebbezési bíróság által, ítéletében felhozott okokból eszerint a felperes a keresetével el nem utasítható. Baleseti kár 37. A baleseti kártérítés mértékének megállapításánál a baleset idejében élvezett jövedelem az irányadó. Ettől a szabálytól a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 65. számú polgári döntvénye csak annyiban enged eltérést, hogy abban az esetben, ha a balesetet szenvedőnek a szolgálati viszonyból származó jövedelme jogszabály, vagy a szolgálati szerződés rendelkezései értelmében a baleset időpontját követő időben a szolgálat kifogástalan teljesítése esetén minden más feltételtől függetlenül (automatikusan) emelkedett volna, részére ettől az időtől fogva az emelkedett jövedelem mennyiségének megfelelő járadék ítélhető meg. IP. I. 5030 1935. sz. a. 1936 február 5-én.) Szolgálati jogviszony 38. Rendkívüli körülmények között a munkaadó az alkalmazott munkakörén az üzleti körülményekkel indokolt változtatásokat tehet és az alkalmazottnak szerződéses hatáskörét időlegesen meg is szoríthatja: etekintetben csak azt tartozik szem előtt tartani, hogy az alkalmazott munkabeosztása képességeinek megfeleljen és önérzetét ne sértse. (P. H. T. 775.) Ha azonban a munkaadó üzlete pang, és tisztviselőjét a rendszerinti munkakörébe tartozó dolgokkal foglalkoztatni nem tudván — ahelyett, hogy neki felmondana — a raktárkönyvek összeállításával és revideálásával, valamint a telepek raktárkönyveinek revideálásával bízta meg, ennek az irodai munkának rábízásával az alkalmazott önérzetét nem sértheti. ÍP. II. 4105'1935. sz. a. 1936 január li-én.) 39. A szolgálati jogviszony felbontása alkalmából a felek az alkalmazottat illető felmondásra és ezzel kapcsolatos járandóságra nézve az 1910 1920. M. E. számú rendelet 23. íjában foglalt korlátozásokra tekintet nélkül szabadon egyezkedhetnek. (40. J. D.) (P. II. 3793/1935. sz. a. 1936 január 14-én.) 40. Az a szabály, hogy a munkavállaló nem hagyhatja túlhosszú ideig bizonytalanságban a munkaadót arra nézve, hogy a szolgálali viszonyfelbontásából eredően támaszt-e vele szemben isényeket, nem alkalmazható arra az esetre, amidőn már kiérdemelt járandóságokról van szó.