Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása

44 KERESKEDELMI JOG 3. SZ. elő kiadás átdolgozását. — A munka úgy a jogász, mint az illetékügyekkel foglalkozó vállalkozó és kereskedő részére nézve nélkülözhetetlen kézikönyv. HAZAI JOGGYAKORLAT Általános 33. A m. kir. Kúriának a Pp. 413. §-a alapján kialakult gyakorlatában elfogadott jogszabály (P. H. T. 868.) szerint nemcsak az ítélettel, vagy bírói egyezséggel, hanem a feleknek peren kívüli jogügyletével megállapított járadék tekintetében is kérni lehet a szolgáltatás mennyiségének és tartamának megváltoztatását, ha azok a körülmények, amelyek alapján a szolgáltatás annakidején megállapíttatott, lényegesen megváltoztak. Ilyen igénynek tehát nemcsak abban az esetben lehet helye, ha az adós kimutatja, hogy a megállapított szolgáltatás teljesítésére nem képes, vagy hogy annak teljesítése az ő vagyoni romlását idézné elő, hanem a szolgáltatás megállapísánál szem előtt tartott körülmények megváltozása esetében — e nélkül is. (P. IV. 4448/1935. sz. a. 1936 január 8-án.) Valutatartozás 34. Aranyfont 27.82 P-s árfolyamon sorozandó és ki is utalandó. (P. V. 2865/1804. sz. a. 1935 dec. 5-én.) A 16.301/1933. M. E. sz. rendelet 1. §-ának rendelkezései záloglevelek vagy kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló oly követelések sorozására vonatkoznak, amelyek aranydollárban, vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábára utalással vannak megállapítva, — nem vonatkoznak azonban ugyancsak záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló, — de aranyfontsterlingből álló követelésének sorozására. Az arany-fontsterlingből álló követelések sorozására a 16.310/1933. M. E. és illetve a 10.810— 1934. M. E. számú rendelet által hatályában fenntartott 410/1932. M. E. sz. rendelet, — továbbá az 1210/1933. M. E. számú rendelet és az 1290/1933. M. E. számú rendelet 5. §-a irányadó. E jogszabályok értelmében pedig a záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló angol aranyfontsterling követelés pengőre az aranytartalom alapján számítandó át, amely szerint egy angol arany fontsterling egyenlő 27.8251 pengővel és az ekként átszámított követelés teljes pengő-összege a hitelezőnek kifizetendő. Minthogy jelen esetben a B. Takarékpénztár követelése, — a telekkönyvi bejegyzésből kitünőjeg — záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló angol arany-fontsterling, — a másodbíróság a sorozott 393.168 angol aranvfontsterlinget helyesen számította át pengőre aranyalapon. Dollártartozás 35. Eredetileg búzában, majd pengőben, végül dollárban megállapított vételártartozás 5.70 pengősárfolyamon fizetendő. (P. IV. 5130/1935. sz. a. 1936 január 21-én.) A felperesek kereseti előadása szerint az 1931. évi június hó 11. napján kelt A) alatti adásvételi szerződésben meghatározott 7875 északamerikai dollár vételárösszeget az eladók és a vevő alperesek a pengő átszámításával állapították meg; sőt az alperesek azt is beismerik, hogy a vételár eredetileg búzában volt megállapítva, a búza ára lett pengőre átszámítva és ez a pengő lett dollárra átváltoztatva. Egyezően adták elő a felek, hogy a szerződéskötés idején a dollárt 5 P 70 f-es árfolyamon vették számításba. A peres felek fenti előadásából kétségtelen, hogy a jogügyleti felek a dollárt a vételárfizetési kötelezettség teljesítésének nem eszközéül, hanem értékmérőjéül alkalmaztak a dollár értékállandóságába vetett közhit mellett az akkor még ingadozó középeurópai gazdasági viszonyok között, nyilvánvalóan abból a célból, hogy az adásvételi szerződés szerint részletekben, hosszabb törlesztési idő alatt fizetendő vételárkövetelés értékállandóságát a pengő értékének esetleges csökkenése esetére az eladók javára biztosítsa. Ebből folyóan az a körülmény, hogy a dollár előre nem látott értékcsökkenésének bekövetkezte folytán az ügyleti felek által célbavett rendeltetésre időközben alkalmatlanná vált, nem érinti, mert meg nem szüntetheti az eladóknak az adásvételi szerződésben a felek ügyleti szándéka és akaratának értelme szerint kikötött — az alperesvevők által is elfogadott — azt a jogát, hogy a vételárat a szerződéskötés napján fennállott valóságos értékében, tehát a dollárnak a szerződéskötéskor történt átszámításánál alapul vett 5 P 70 f-es árfolyamon pengőben követelhessék. Ez felel meg a kötelezettség teljesítésénél irányadó jóhiszeműség követelményeinek is, mert az eladóknak nem juttat mást, mint azt, amit a felek az adásvétel tárgya, ingatlanok valóságos értékéül a szerződés megkötésekor meghatároztak. Az A) alatti adásvételi ügylet ilyen értelmére, tehát a felek idevonatkozó megállapodására tekintettel a perbeli esetre nem alkalmazható a P. H. T. 764. számú elvi határozatban a felek más megállapodás hiányában irányadóul elfogadott az a szabály, hogy a külföldi pénzértékben meghatározott követelés kielégítése a kifizetés napján jegyzett árfolyamon pengőértékben teljesítendő. Kartel 36. Versenytilalmi kikötések azzal a célzattal, hogy felperes részére — korábbi védjegyéről való lemondás ellenében — meghatározott időre anyagi előnyöket létesítsenek, nem képeznek kartelszerű megállapodást. (P. VII. 3616/1935. sz. a. 1936 január 8-án.) Az 1927. április hó 9-én kelt megállapodás értelmében az alperes arra kötelezte magát, hogy sem Szent István-védjegy alatt, sem más védjegy alatt a megállapodás tartamára pipere szappanokat sem gyártani, sem forgalomba hozni nem fog, mint ahoyg azt addig sem tette, kivéve a Szent István-mandula szappant, a Szent István glycerin szappant és a Szit-