Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása

3 sz. KERESKEDELMI JOG 43 vényes. Ez ellenvetéssel szemben viszont arra hivatkoztak, hogy a részvényes szavazatát a társaság érdeke ellen is gyakorolhatja, míg annak, hogy a Führerstimmrecht a vállalat érdekében fog gyakoroltatni, fontos garanciái vannak. Nevezetesen nem gyakorolható ez a szavazójog, ha a határozathozatal a vezetőség valamelyik tagjának egyéni érdeke, ha a szavazójog gyakorlását a felügyelőbizottság bármilyen okból ellenzi, vagy ha a közgyűlés az igazgatóságnak adandó felmentvényről határoz. b) Az igazgatóság feladata a vállalat vezetése. Ezt a tevékenységet azonban a felügyelőbizottságnak, mint a részvényesek érdekeit képviselő kollektív szervnek (itt tehát a Führer-elv nem érvényesül) ellenőrzése mellett végzi. Az igazgatóság a vállalat ügyeit úgy köteles vezetni, amint azt a rendes kereskedő gondossága, a társaság, a közjó és a közgazdaság érdeke megkívánja. A felügyelőbizottság az igazgatóság intézkedéseit célszerűség szempontjából vizsgálja, míg az intézkedés számviteli helyességének ellenőrzésére a társaságtól teljesen különálló könyvvizsgáló hivatott. A kötelező vizsgálatot már az 1934 június 8. törvény bevezette. A vizsgáló működéséről évente jelentést tartozik tenni a felügyelőbizottságnak, aki a jelentést az igazgatóság évi jelentésével együtt a részvényeseknek megküldi. Ezek az anonimitás káros hatásait csökkenteni hivatott rendszabályok azonban nem alkalmazhatók olyan vállalatokra, melyek csak forma szerint részvénytársaságok, valójában azonban csak egy-két vállalkozó kezében vannak. Ezek számára a részvénytársasági forma sem nem alkalmas, sem nem szükséges. Részvénytársasági formát a jövőben csak olyan vállalatok viselhetnek, amelyeknek alaptőkéje legalább 500.000 RM. és részvénye legalább 1000 RM. névértékű. Ezt jogszabály alakjában ki kell mondani és avégből, hogy a gazdasági élet megszabadíttassék az álrészvénytársaságoktól, visszaható erővel kell felruházni. A kisebb társaságokat arra kell kötelezni, hogy alaptökéjüket vagy emeljék fel, vagy alakuljanak át más társasággá, vagy egyéni vállalattá, vagy szűnjenek meg. Amennyiben a nevezett társaságok egyik lehetőséget sem választják, kényszerrel fognak feloszlattatni. Kívánatos, hogy a kisebb társaságok személyegyesüléssé alakuljanak, ezért az átalakulást a törvény jelentősen megkönnyíti (lásd Kereskedelmi .Jog 1933 június 1. számában). Jogpolitikailag nem kívánatos, hogy ezek a kisebb társaságok korlátolt felelősségű társasággá alakuljanak át. A K. F. T. nek ugyan nincs olyan nagv anonimitása, mint a részvénytársaságnak, (minthogy a törzsbetétek névre szólnak), a rizikókorlátozás és a törzsbetétbirtokos személyes felelősségének hiánya azonban itt is fennáll. Ezért az említett könnyítések ilyen átalakulás esetére nem vonatkoznak. Ugyancsak a gazdasági életnek a részvénytársasági formában létesült kis vállalatoktól való mentesítését célozza az egy kézben levő társaságok (Einmanngesellschaft) felszámolásának elrendelése is. A bizottság szerint ezek a reformok nem radikálisak és megfelelnek az élet követelményeinek. Legfőbb eredményük az, hogy a Führert az anonim részvényesek a vállalat vezetésében nem akadályozhatják és így a vállalat egységes irányításának, fejlesztésének lehetőségei a vállalat, a részvényesek és a közjó javára biztosítva vannak. Dr. Puskás Károly. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa az 1936. évi március hó 2. napján (hétfő) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: I. ,,Van-e helye fellebbezésnek abban az esetben, ha az elsőbíróság által megítélt követelés vagy követelésrész értéke (fellebbezési érték) a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt meghaladja ugyan, de az alperes csak olyan követelésrész tekintetében él fellebbezéssel, amely a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt nem éri el? II. Ha a megítélt követelés értéke a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt meghaladja, van-e helye fellebbezésnek kizárólag a teljesítési határidő megállapítása kérdésében? III. A fellebbezés nyilvános előadásán való megjelenésért és felszólalásért az ellenfél terhére lehet-e költséget megállapítani?" A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa 1936. évi március hó 16. napjának (hétfő) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében pedig a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: I. ..Ha az elsőbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése, vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítélete ellen a felek valamelyike az ítéletnek az elutasított vagy megítélt követelésre vagy követelésrészre vonatkozó rendelkezése ellen fellebbezéssel élhetett volna, a perköltség viselésének és mennyiségének kérdésében élhet-e bármelyik fél fellebbezéssel arra való tekintet nélkül, hogy a perköltség összege a fellebbezési értéket eléri-e vagy sem? II. Ha pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben a felperes keresetét az elsőbíróság ítéletének meghozatala előtt a fellebbezési érték alá szállította le, a perköltség viselése és mennyisége kérdésében van-e helye fellebbezésnek abban az esetben is, ha a megítélt perköltség összege a fellebbezési értéket nem éri el?" Hazai irodalom A korlátolt felelősségű társaság alakulása, működése és megszűnése. Kommentár systematikus alapon. Irta dr. Bernhard Miksa ügyvéd, Budapest, 1936. Grill Károly könyvkiadó vállalata. Ara 6 P. A könyv jellegét az a meghatározás, hogy: kommentár systematikus alapon, megadja. Szerző az előszóban kifejti, hogy mit ért ez alatt és szerző ezen ígéretét a könyvben teljes mértékben meg is valósítja. A magyar illetékjog II. bővített és javított kiadás. II. kötet. Szerkesztették dr. Klua Emil ügyvéd és dr. Sárffy Aladár közigazgatási bíró. Szerzők az első kötet megjelenése alkalmával rámutattak arra, hogy az első kiadás óta felmerült újabb szabályok és döntések szükségessé tették az