Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám - Az újjáalakításra váró mintaoltalom

2. sz. KERESKEDELMI JOG 2'.' lási perekben. Anyagi jog.) Szerző évekig tartó eredeti kutatások alapján állította össze a nagy anyagot, éspedig időrendben egymás mellett, és a Tudnivalókban a könyv áttekinthetőségét megkönnyíti. Az L rész a házasságérvénytelenítési. a II. rész a bontó- és válóperbeli ítéleteket tartalmazza. Az értékes munkát, mely a Polgári •log könyvtárának 21. szamaként jelent meg. olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk. Ara 12 P. HAZAI JOGGYAKORLAT Ügyvédi díj 17. A Ppé. 18. §-a által megszabott szabályszerű eljjárásban meghozott bírói díjmegállapítást tartalmazó jogerős határozat az ügyvédi költségek behajtására irányuló per bíróságának döntésénél figyelmen kívül nem hagyható. A jogerős határozat hatálya ilykép abban áll. hogy a bírói megállapítást annak összegszerűsége tekintetében többé nem lehet megtámadni. (P. VI. 3818/1935 sz. a. 1935 dec. 3-án.) Jlunkajog 18. A munkaadó a munkavállaló kifejezett kívánsága nélkül nincs jogosítva arra. hogy a szolgálati bizonyítványban az alkalmazott magaviseletére és szolgálati képességére vonatkozólag hátrányos következtetés levonására alapul szolgálható kinyilatkoztatásokat tegyen. (P II. 3278 1935 sz. a. 1935 nov. 5-én.) 19. A jutalékok egy részének visszatartása nem azonnali kilépési ok. (P. II. 3682/1935. sz. a. 1935 dec. 3-án.) Az irányadó tényállás szerint a felperes nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit akkor, midőn az alperesnek 1200 pengő hátralékos jutalékkövetelését az alperes kérése ellenére ki nem fizette. Ez a tény azonban az 1884: XVII. t.-c. 95. §. b > pontjában meghatározott azonnali hatályú kilépési jogot és az ebből származott követelések jogosságát magában véve meg nem állapítja, mert ehhez még az alperesnek további jogmegalapító többletcselekménye is szükséges volt. Az A 22. alatti szerződés ama kikötésével szemben ugyanis, hogv a jutalék minden hó 1-én elszámolandó, az az állandó gyakorlat fejlődött ki. hogy a jutalékok elszámolása és kifizetése nem a hónap elején, hanem mindenkor későbben történt iA/8—A/18.) és ez ellen az alperes az A/22, alatti szerződés megkötése óta nem tett kifogást. Már pedig a szolgálati viszonyban megkívánt kölcsönös jóhiszeműség és bizalom megkövetelte, hogy az alperes, ha a pontosan soha ki nem adott jutalékok egyrészének visszatartása miatt azonnali hatályú kilépési jogot kívánt érvényesíteni, ezt megelőzőleg tartozott volna a munkaadót a teljesítésre nemcsak felhívni, hanem arra a munkaadónak megfelelő határidőt is adni. még pedig az azonnali kilépési szándékra való figyelmeztetéssel és kilépéskor a kilépés okát a munkaadóval közölni. A tényállás szerint azonban az alperes nem bizonyította, hogy ez alkalommal akár a fizetésre megfelelő határidőt adott volna, akár pedig, hog\ közölte volna az alperessel, hogy a fizetés ki nem adása, tehát a szerződéses kötelezettség nem teljesítése miatt hagyja el azonnali hatállval az állását. 20. Nem tekinthető törvényellenesnek az olyaH külön szolgálati szerződés, amelyben a már nyugállományban levő volt alkalmazott előre kijelenti, hogy ujabb szolgálatának egész tartama alatt ideiglenes alkalmazott marad. 14 napi felmondással elbocsátható és új szolgálata nem biztosít nyugdíjat. iP. II. 3867 1935. sz. a. 1935 dec. 5-én.) Részvénytársaság 21. Az osztalékjog közérdekű voltából folyik, hogy az osztalék a részvényessel való előzete* elszámolás alapján nem csökkenthető. (Pk. IV. 4478/1935 sz. a. 1935 nov. 26-án.) A részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló, a társaság vagyonában való aránylagos részesedésre vonatkozó joga a részvényben van megtestesítve és a társaság fennállása alatt az évi nyereség aránylagos részében, a részvények után megállapított osztalékban nyer kjfejezést. Következőleg a társaság nyereségének megfelelő része osztalék alakjában adandó ki a részvényesnek. A nyereségnek a részvényes részére ilymódon való juttatása a részvénytársaság nyilvános számadásra kötelezett jellegéből és a részvénynek, mint közforgalom tárgyául szolgáló értékpapírnak jogi természetéből folyó, a részvényekre esetleg jogot szerző harmadik személyek érdekében is fennálló közérdekű jogszabályon alapszik. Okszerűen következik ebből, hogy a nyereség aránylagos része a részvényessel előzetesen más módon el nem számolható s az elszámolás alapján az osztalék nem csökkenthető, mert az ily módon, akár a részvényes hozzájárulásával való elszámolás, az osztalékjog közérdekű szabályába ütközik. Sérti tehát az osztalékjogra vonatkozó szabályt a J. G. Rt. közgyűlésének az a határozata, amely lyeJ L. P. részvényei után részvényenkint 1 P osztalékot állapított meg. szemben az ugyanolyan értékű többi részvények után megállapított 2 P osztalékkal éspedig akkor is, ha a részvények tulajdonosa az osztaléknak ilymódon való megállapításához hozzájárult, oly megállapodás alapján, amelynek értelmében a határozat szerint elvont osztaléknak megfelelő összeget más címen a rt. az ő javára elszámolta. Es mert az osztalékjognak ez a megsértése a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnik és az osztalékhoz való jog a részvényhez fűződő közérdekű jogszabályon alapul: az ezt sértő közgyűlési határozatot a cégbíróságnak felügyeleti jogánál fogva meg kell semmisíteni. 22. A 844. sz. E. H. nem bír visszaható erővel. ÍP. II. 2571/1935. sz. a. 1935 dec. 16-án ) A m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárába 844. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozata szerint az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvény-