Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám - Az újjáalakításra váró mintaoltalom

28 KERESKEDELMI JOG 2. sz. István; dr. Gál László; dr. Hlaváts Béla: dr. Ruhmann Emil. Tanácsbeosztás a budapesti kir. Ítélőtáblán az 1936. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Biber Dezső, a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Bírák: dr. Homola László; dr. Bathó Béla; dr. Földvári Hugó, kir. ítélőtáblai bírák. II. Elnök: dr. Alcsuti Ágost, tanácselnök. Bírák: Földváry Oszkár, a III. fiz, csop. jeli. felr.; dr. Nyáry Miklós, kir. ítélőtáblai bírák. III. Elnök: Bakóczy István, tanácselnök. Bírák: dr. Schwartz Tibor; dr. Bónis György, kir. ítélőtáblai bírák. IV. Elnök: Külley Viktor, tanácselnök. Bírák: dr. Csalay Béla; dr. Csiky Károly, kir. ítélőtáblai bírák. V. elnök: dr. Kovács László, tanácselnök. Bírák: dr. Jókay Sándor: dr. Gedeon Alajos, kir. ítélőláblai bírák. VI. Elnök: dr. Lőw Tibor, tanácselnök. Bírák: dr. Tribusz Gábor, a III. fiz. csop. jeli. i'elr.: dr. Glatz Ede :dr. Orbán József, kir. ítélőtáblai bírák. VII. Elnök; Orosz Mihály, tanácselnök. Bírák: dr. Telegdy Lajos; dr. Hetényi József, kir. ítélőtáblai bírák. VIII. Elnök: dr. Gönczy Gyula, tanácselnök. Bírák: dr. Frenreisz Frigyes, a III. fiz. csop. jeli. felr.; Vogth Albin, kir. ítélőtáblai bírák. IX. Elnök: Ury Lajos, tanácselnök. Bírák: dr. Goldmann Bernát: dr. Zettl Ágoston, kir. ítélőtáblai bírák. X. Elnök: dr. Allöldy Dezső, alelnök. Bírák: Gyenes Mátyás, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Zsédely István; Mészáros Aladár; dr. Kéler Tibor; dr. Kéry János: dr. Muraközy Sándor, kir. ítélőtáblai bírák. XI. Elnök: Móra Mihály, tanácselnök. Bírák: Balásfalvi Kiss •lenő, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Bottlik István, a III. fiz. csop. jeli. felr.: Göllner Frigyes, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Gúthy Károly, a III. fiz. <\sop. jeli. felr.: dr. Tergovits Aurél, kir. ítélőtáblai bírák. XII. Elnök: dr. Nagy Béla, a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Bírák: dr. vitéz Móritz Ernő, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Jakabfalvay Zoltán: dr. Rácz József; dr. ötömösy Zoltán; dr. Konthy Géza: dr. Terray László, kir. ítélőtáblai bírák. XIII. Elnök: dr. Szőke József, tanácselnök. Bírák: dr. Bartha-Bures Lipót, a III. fiz. csop. jeli. felr.; dr. Csipkay Emil Andor, kir. ítélőtáblai bírák. XIV. Elnök: Verner László, tanácselnök. Bírák: Dulánszky Lajos, a III. fiz. csop. jeli. felr.; dr. Lászlóffy Mihály, a III. fiz. csop. jeli. felr.; Bödcher Dezső, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Bárkányi M. Ödön; dr. Ragó József: dr. Nyiri Zoltán: dr. Monostory Károly; dr. Erdősi-Biba Ferenc, kir. ítélőtáblai bírák. XV. Elnök: dr. Fejérváry Géza, a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró. Bírák: dr. vitéz Keresztes György; Cservény István, kir. ítélőtáblai bírák. XVI. Elnök: dr. Penkala János, tanácselnök. Bírák: dr. Entz Ferenc, a III. fiz. csop. jeli. felr.; l'zonvi Imre, a III. fiz. csop. jeli. felr.; Petneházy Zsigmond, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Világhy Alfréd: dr. Rom hányi Rafael, kir. ítélőtáblai bírák. XVII. Elnök: Hunyor László, tanácselnök. Bírák: Kóródy Lajos, a III. fiz. csop. jeli. felr.; dr. Barta Aurél; dr. Iványi Lajos; dr. vitéz Selyeby Béla, kir. ítélőtáblai bírák. XVIII. Elnök: Moizer Imre, tanácselnök. Bírák: dr. Németh János, a III. fiz. csop. jeli. felr.: dr. Sztehlo Aladár, a III. fiz. csop. 'jeli. felr.: dr. Zombory József: Sziberth Bertalan, kir. ítélőtáblai bírák. IRODALOM Dr. Rudolf Lóránt: „A váltóadós védekezése." A genfi nemzetközi váltójogi egyezmény törvénybeiktatása a magyar törvényhozás közeljövőben teljesítendő feladatai közé tartozik. Amikor tehát a magyar váltójog a nemzetközi jogegységbe leendő beolvasztás keresztülvitele előtt áll, érdekesnek látszik, hogy az irodalom koránt sincs a mai váltójogtól búcsúzó hangulatban, hanem témaanyagát még mindig innen meríti s a jövő jogi kérdéseivel csak kevéssé foglalkozik. Ennek oka egyfelől az a körülmény, hogy az említett egyezmény törvénybeiktatása egyes külföldi államokban és hazánkban is késik, de másfelől az a tárgyi szempont is, hogy a váltójogi alapprincipiumok s az ezekkel kapcsolatos jogszabályok nagy része az egységes váltójogban továbbélnek, vagyis másszóval a váltójog elméleti és gyakorlati problémái az új talajra is áttorkolnak s a jövőbe vetítve is aktuális erővel bírnak. Ilyen érdekes, a ma és holnap váltójogában egyaránt aktuális kérdést tárgyal dr. Rudolf Lorántnak: „A váltóadós védekezése" című mi!?ve. A mii — mint címe is mutatja — témájával gyakorlati szempontból foglalkozik. A váltóadós perbeli helyzetét ecseteli, az általa felhozható kifogások szabatos jogászi fejtegetésével. — A mű két részre oszlik. Az első rész a perjogi, a második rész az érdemi védekezést tárgyalja. A perjogi részben kimerítően foglalkozik a pergátló kifogásokkal és rámutat azokra az eltérésekre, melyeket a váltó speciális jellege eredményez a váltóperekben az általános perjogi szabályokkal szemben. Az érdemi védekezés körében a tágabb értelemben vett kifogásokat, a tagadás eseteit, a tulajdonképpeni kifogások körében pedig a tárgyi és személyi kifogásokat ismerteti. — Erőssége a műnek a részletesen feltárt joggyakorlat, valamint a kitűnő áttekinthetőség. A mű áttekinthetőségének oka a széljegyzeteken alapuló útmutatáson kívül főleg a helyes szisztémában keresendő. A szerző ugyanis szerencsés kézzel alkalmazza az elméleti irodalom monografikus szisztémáját a gyakorlat anyagának feldolgozásában, ami azért is érdem, mert ebben tér el az eddigi, nagyobbára pusztán kommentáló müvektől. A kifogásokat magyarázatos okfejtéssel az említett rendszerben úgy tárgyalja, hogy nemcsak a gyakorlati jogásznak tesz kitűnő szolgálatot, hanem a müvet az elméleti jogász is sikerrel forgathatja, mert a kifogások jogszabályainak a gvakorlati életben való érvényesülését és érvényesíthetési módját láthatja. Jó szolgálatot tesz ebből a szempontból az egyes pontokhoz fűzött .,Sikeres kifogások" című összefoglalás. További érdeme a műnek, hogy a váltói kötelem boncolgatása körében a magánjogi jogelvek jelentőségét és érvényesülését is aláhuzottan kidomborítja. Örömmel üdvözöljük a szerző értékes vállalkozását, mely bizonyára méltánvlásra fog találni főleg a gyakorlati jogászok körében. A mű Justitia gyakorlati jogi könyvtár első kiadványaként jelent meg. Dr. Fülei-Szántó Endre. Dr. Hajnal Henrik ügyvéd: A magyar kir. Kúria legújabb gyakorlata kötcléki és nőtar-