Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 2. szám - Külföldi részvénytársaság belföldi fiókjának felszámolása, átruházása és egyesülése valamely belföldi részvénytársasággal

2. 81. KERESKEDELMI JOG is felszámolás útján ruházta át. avagy bármely adós ker. üzletét, vagy annak valamely önálló részét a csődönkívüli kényszeregyezség értelmében mint egészet másra átruházta. Ezek a jogszabályok egyrészről csak konkrété megállapított, kivételes esetekre vonatkoznak, másrészről nem beszélnek arról, hogy mi lesz az üzletátruházó felelősségével? Belföldi r.-t. felszámolása esetében kétségtelen, hogy az üzletátruházó felelőssége megszűnik, mihelyt a céget törölték. Ez következik a 'Kt. 205. §-ából. amely a hitelező kielégítése vagy biztosítása előtt nem engedi meg a felszámolás befejezését. Kérdés, hogy ugyanezt a tételt ki lehet-e mondani a felszámolás alatt lévő belföldi fiókintézet üzletének átruházása esetében is? Tehát szabadul-e küliöldi anyaintézet a belföldi fiókot terhelő kötelezettségek alól. ha a felszámolás alatt álló fiókintézet vagyonát és tartozásait egy magyar vállalat a maga egészében szerezte meg? Nézetem -zerint erre a kérdésre a jelenlegi jog szabályai mellett is igennel felelhetünk, ha szemelőtt tartjuk a belföldi fiók nagyfokú önállóságát, helyesen, ha a belföldi fiók jogállását azonosítjuk a belföldi r.-t. jogállásával. Amint azt tankönyvemben is kifejtettem. •Vázlat I. K. 469 1. 2. kiadj a részoénytársatág egész vagyonának átruházása felszámolás nélkül nem képzelhető el (kifejezetten megköveteli ilyen esetben a felszámolást a német Ker. törvénv 303. §-a. 1926. tervezetem 177. §-a és 1932. tervezetem 168. §-a). A felszámolás eredménye viszont az. hogy az ..átruházó" részvénytársaság megszűnik, másrészről az egész vagyon átruházását i helyesen az átruházó r.-t. cégének törlését) a cégbíróság addig nem jegyezheti be. míg a hitelezők kielégítését, vagy biztosítását i Kt. 205. §.) igazoltnak nem látja. Ilyen esetben tehát felesleges és indokolatlan az 1908 : LATI. t.-c. rendelkezéseinek alkalmazása (az átruházó r.-t. felelősségének fenntartása és az átvevő készfizető kezességének megállapítása*, mert az egész vagyonát átruházó r.-t. hitelezői a felszámolásra vonatkozó szabályok értelmében teljes védelemben részesülnek. Kétségen kívül érvényesülnek a most kifejtett tételek abban az esetben is, ha az egész vagyonát átruházó r.-t. már felszámolás alatt áll és a felszámolók választják a vagyonértékesítésnek ezt a legegyeszerűbb és rendszerint legelőnyösebb módozatát. Ilyenkor az egész vagyont | üzletet | átvevőt a felszámolás alatt álló r.-t. tartozásaiért az 1908 : LVEL t.-c. alapján azért sem lehet készfizető kezesként felelőssé tenni, mert hiszen az általa adott ellenérték legfőbb rendeltetése a hitelezők kielégítése és biztosítása. És a hitelezőket veszedelem nem fenyegetheti, mert felszámolásnak csak akkor és addig lehet helye, araikor és ameddig a felszámoló vállalat aktívái a passzívákat teljes mértékben fedezik. De a felszámolás lebonyolítása után megszűnik az egész vagyonát átruházó r.-t. felelőssége is, minthogy megszűnik maga az adós, — a r.-t. is. Ha tehát helyesnek ismerjük el azt a tételt, hogy a külföldi r.-t. belföldi fiókintézete a Kt. szabályozása értelmében a belföldi r.-t. jogállásával bír. akkor nem zárkózhatunk el annak kimondásától sem, hogy amennyiben a belföldi fiókintézet a Kt. szabályainak megfelelően felszámol és felszámolása alatt értékesíti vagyonát akként, hogy azt a maga egészében átruházza. — a belföldi fiókintézet tartozásaiért felelősség sem a külföldi anyaintézetet, sem pedig a vagyont megszerző üzletátvevőt terhelni nem fogja. Mert a Kt.-ben szabályozott felszámolási eljárás teljes mértékben garantálja a belföldi fiókintézet hitelezőinek kielégítését, illetőleg biztosítását. ad 3. Ha végezetül azt kérdezzük, hogy egyesülhet-e valamely külföldi r.-t. belföldi fiókintézete egy magyar r.-t.-gal. akár oly módon, hogy utóbbiba beolvad, akár úgy, hogy utóbbit magába olvasztja. — akkor a fennálló jogállapot mellett a következőkre kell figyelemmel lennünk. A Kt. 208. §-a két vagy több ..részvénytársaság" egyesüléséről beszél. Ha a belföldi fiókintézet jogállását a fent kifejtettek alapján azonosítjuk a belföldi r.-t. jogállásával, — a felvetett kérdésre nehéz volna tagadó választ adni. A helyzetet csupán módosítja az a körülmény, hogy a Kt. értelmében az egyesülésnek két kardinális előfeltétele van: a) a beolvadó társaság megszűnése (ami belföldi fiókintézet beolvadása esetében a fiók megszűnését jelenthetné) és b) a megszűnt r.-t. részvényeseinek a beolvasztó r.-t. részvényeivel való kielégítése. Egyesülésről tehát külföldi r.-t. fiókjának beolvadása esetében is csak akkor lehetne szó, ha a belföldi beolvasztó r.-t. saját részvényeit adná a külföldi r.-t. — részvényeseinek, aminek keresztülvitele különösebb gyakorlati nehézségbe nem ütközik. Amennyiben a külföldi r.-t belföldi fiókintézete beolvad valamely belföldi részvénytársaságba, a fiókintézet összes tartozása a beolvasztó r.-t.-ra háramlik és annak vagyonát mindaddig külön kell kezelni, amíg hitelezői kielégítve, vagy biztosítva nem lettek Í208. §. 1. p.). A beolvadó fiókintézet nyugdíjasai azonban nem olyan hitelezők, akiknek kielégítéséig, vagy biztosításáig a beolvadó vállalat vagyonát külön kellene kezelni (1926. XVI. t.-c. 16. §-a). E nyugdíjasok követelései a beolvasztó társaság ellene állanak fenn és azáltal biztosítandók.