Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartel-ankétje

L2 KERESKEDELMI JOG i. az. zet kizárólag a kérdés megvilágítását célozta és állást e kérdésben elfoglalni nem kíván, a háromnapos vita ezzel véget ért. Jogutódlás bejegyzése a cégjegyzékbe. A m. kir. igazságiigyminiszter 31.555/1930. [. M. számú rendelete szerint: Kereskedelmi cég tulajdonosának vagy cégtagjának halála esetében a cégbíróság a jogutódlásnak a cégjegyzékbe bejegyzését csak jogerős hagyatékátadó végzés, a jogutódlást megállapítható egyéb bírói határozat vagy örökösödési (hagyomány!) bizonyítvány alapján rendeli el. Ez a rendelet az 1936. évi február hó 1. napján lép hatályba. A Tőzsdei Jog tartalommutatója a februári szám mellékleteként fog megjeleni Hazai irodalom A Magyar Szabadalmi Törvény, az ahhoz tartozó Végrehajtási rendelet és az ezeket módosító rendelkezések: ifj. dr. Ladoméri Szmertnik István m. kir. szabadalmi bíró. A szabadalmi törvények és a vonatkozó rendeletek sajtó alá rendezése és kommentálása hasznos szolgálatot tesz különösen a szabadalmi ügyekkel ad hoc foglalkozó közönségnek. A lábjegyzetek és a tárgymfutató ugyanis felhívja a laikus vagy a szabadalmi joggal nem állandóan foglalkozók figyelmét a szabadalmakkal kapcsolatos különleges rendelkezésekre s így megkíméli őket az azok nem tudásával járó súlyos következményektől. A könyv kizárólag a m. kir. Szabadalmi Bíróság pénztáránál (V. Akadémia-u. 12.) kapható. Ara 7 P. Magyar illetékjog II. bővített és javított kiadás 2 kötetben. Szerkesztették dr. Klug Emil ügyvéd és dr. Sárfij Aladár közigazgatási bíró. A most megjelent második kiadás a ma élő teljes ílletékügyi anyagnak rendszeres összefoglalását öleli fel és megbízható forrásmunka, amely úgv az elmélet, mint a gyakorlat szükségleteire figvelemmel van. A könyvet Grill Károly kiadóvállalata adta ki tetszetős vászonkötésben. Külföldi irodalom öppenheimer Fra^z. Abriss einer Sozial- und Wirtschaítsgeschichte Europas von der Volkerwanderung bis zur Gegenwart. Abt. 3: Stadt und liürgerschaft: Die Neuzeit. 509 o. Fischer Gustav. Jena. O. hatalmas szociológiai rendszerének legújabb kötete a társadalmi gazdaság idevágó korszakának világtörténelmét oly elragadó irályban adja elő, ami által alig tűnik fel, hogy mily óriási anyag van ezen műben feldolgozva. Csak olyan öreg, de csöppet sem vén polyhisztor mint (). ajándékozhatott meg minket ilyen remekművel, mely jogosan tarlhat igényi minden jogász és művelt ember érdeklődésére. Reméljük, hogy nemsokára a folytatólagos kötetekről is beszámolhatunk. Dr. Rosrnfeld Alfr., ügyvéd. Wien. DREHER BAKSOR HAZAI JOGGYAKORLAT A m kir. Kúria jogegységi tárnicsának 73-77. számú polgári döntvényei 1. (73. sz.) Az állat hibájából eredő szavatosságon alapuló, száz pengőt meg nem haladó pénzösszeg fizetése iránt indított perek a községi bíróság hatáskörébe tartoznak. 2. (74. sz.) A budapesti központi kir. járásbíróság és a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság az olyan követelésre vonatkozó fizetési meghagyás kibocsátására, amely követelésre nézve per esetében illetékes lenne, abban az esetben is illetékes, ha a fizetési meghagyás az adós részére Budapestnek olyan részen kézbesítendő, amely nem a fizetési meghagyást kibocsátó kir. járásbíróság területéhez tartozik. 3. (75. sz.) A részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága annak a tagjának, aki akár szolgálati viszony, akár külön megbízás folytán végez a társaság részére valamely teendőt, csak akkor állapíthat meg ellenértéket (fizetést, díjazást, javadalmazást, jutalmat stb.), ha ez a teendő valamely jogszabály rendelkezése, vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági hatáskör, vagy teendők keretébe. 1. A K. T.-nek a 241. § értelmében a szövetkezetekre is kiterjesztett 182. §-a szerint „a részvénytársaság ügyeit igazgatóság intézi, mely egy vagy több személyből állhat és a részvényesek közül vagy másokból fizetés mellett, vagy anélkül választatik'. A 179. § 1. pontja és illetve 240. §-a pedig az igazgatóság megválasztását minden esetben a közgyűlés hatáskörébe utalja. Nincsen ugyan a törvényben kifejezett rendelkezés arról, hogy az igazgatóság tagjainak fizetését ki állapítja meg, mindazonáltal az idézett szabályok értelme szerint kétségtelen, hogy mivel a közgyűlés dönt az igazgatóság választása kérdésében, csak ez állapíthatja meg az alkalmazás feltételeit s ezek között a fizetés összegét is. Ezért mondta ki a m. kir. Kúria a P. H. T.-ba M14. szám alatt felvett Pp. IV. 732 1927. számú elvi határozatában, hogy az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási körébe tartozik és onnan el nem vonható. A felvételt elvi kérdés szempontjából, vagyis abból a szempontból, hogy az idézett elvi határozatban kifejezésre jutó általános szabállyal szemben vannak-e kivételek. — a kérdésnek két részletéi kell elkülöníteni: a) Előfordulbat-e a társaság üzletmenetében az igazgatóság valamely tagjának oly teendője, amely — mini az igazgatósági tagsággal járó hatáskör vagy teendők körébe nem eső tevékenység, — a közgyűlés döntése alá tartozó 'javadalmazás által ellenértéket nem nyert ? b) Ha igen, melyik az a szerv, mely az ily külön tevékenység ellenértékének (fizetésnek, díjazásnak, javadalmazásnak, jutalomnak stb.) megállapítására jogosult? 2. Az első kérdés megoldásánál abból kell kiindulni, hogy az igazgatóság, mint a részvénytársaság, vagy szövetkezet cselekvő szerve, ennek