Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartel-ankétje

1. sz. KERESKEDELMI JOG II Szerző azonban élesen rámutat arra, hogy a Joint Resolution, az Egyesült Államok bel­földi gazdasági válságának egyik megoldása volt, miért is annak érvénye a törvény célzata szerint nem léphette át ezen államok határait. Láttuk is, hogy minden érdekelt állam bíró­sága saját országa magánjogi suverenitása szemszögéből döntötte el az eléje vitt arany­dollár-jogvitát. Ezt tette a magyar Kúria is — teljesen Domke fejtegetései szellemében — amidőn V. 279/1935. számú áprrilis 3-án kelt ítéleté­ben20) kimondotta, hogy ,,az északamerikai Egyesült Államok által alkotott jogszabály, amely az aranyzáradék érvényét megszün­tette, az északamerikai Egyesült Államok fennhatósága alá eső területen kívül — a ma­gyar magánjog területén külön kikötés nélkül alkalmazást nem nyerhet." Örömmel állapítom meg ezúttal is,21) felső­bíróságunk kitartó törekvését magánjogunk függetlensége, az abból folyó legalitás és a szerzett jogok épségben tartása iránt. Itt való­ban többről van szó, mint az arany záradékról. SZEMLE A Magyar Jogászegylet december 14-én. tar­totta Osvald István kúriai elnök elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Az elnök megnyitójában meleg hangon emlékezett meg Baumgaríen Nán­dor alelnök elhunytáról és ismertette a Magyar Jogászegylet mult évi tevékenységét. Bejelentette, hogy Ruhmann Emil főtitkár, kúriai bíróvá tör­tént kineveztetése folytán, nem bírja ellátni a fő­titkári tiszttel járó sokirányú teendőket, miért is szükségessé válik, hogy a közgyűlés a főtitkári helyettesítésről gondoskodjék. A közgyűlés Baum­garten Nándor halálával megüresedett alelnöki állásra dr, Nyulászy János m. kir. kincstári fő­tanácsos ügyvédet, a TÉBE igazgatóját válasz­totta meg, aki a Jogászegylet működésében eddig is élénk részt vett, s ezenkívül a Jogászegylet anyagi terheit is sokszor könnyítette meg a TÉBE hozzájárulása útján. — Főtitkárrá dr. Szentkuthy István, a m. kir. Kúria új elnöki titkára, az Egy­séges Bíró és Ügyvédvizsgáló Bizottság titkára választatott meg. — A közgyűlésen Magyary Zoltán, a Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára tartott előadást: Az államtudomány mo­dern problémáiról. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartel-ankétje. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete a közgazdasági és a jogi élet jelességeinek igen nagy érdeklődése mellett 1935. december 17-én, 18-án és 19-én kényszerkartel­ankétot rendezett. Az első napon Osvald István, a kir. Kúria elnöke, mint a Magyar Jogászegylet elnöke elnökölt, aki kijelentette, hogy az Intézet semmilyen irányban sem foglal el álláspontot és 20) 1. Jogi Hirlap 1935. évi. 20. száma, 461, esel. 21) Jogtudományi Közlönv 193-1. évi 31. száma, 190. o. V. e. a vitaülés célja csupán az, hogy a kényszerkar­telezés kérdéskomplexumát lehetőleg minden ol­dalról megvilágítás alá bocsássa. Dr. vitéz Guóth­falvy-Dorner Zoltán iparügyi miniszteri titkár, egyetemi m. tanár tartott gazdaságpolitikai be­vezető előadást. A külföldi kényszerkartelezések és az azokból adódó eredmények áttekintése után az előadó utalt arra, hogy a mai gazdasági élet­ben mindinkább kell számolnunk azzal, hogy a kartelek által alkalmazott belső és külső kartel­kényszer eszközei nem elegendők, de az állami hatalomnak is kell gondoskodnia arról, hogy a nemzeti termelést hatályosabb szervezésre ser­kentse. A kényszerkartelezés előnyeinek és hát­rányainak felsorolása (után azt ajánlotta, hogy az egyéni kezdeményezés, valamint a szabad vállal­kozás gondolatának lehetőség szerinti biztosítása mellett, a kényszerkartelezés elveinek bevezetése érdekében tétessenek meg a megfelelő törvény­hozási intézkedések. Hangsúlyozta azonban, hogy ezen a téren is a legnagyobb óvatossággal kell előre haladni és ilyen nehéz gazdaságpolitikai el­határozások alkalmából feltétlenül indokolt a gazdaságpolitika ütemének meglassítása, úgy hogy csak a kísérletekből leszűrt eredmények alapján legyen a megkezdett akció határozott lépésekkel folytatható. A vitában elsőnek Éber Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kért szót. Felszólalásában a kényszerkartel és az ipari numerus clausus létesítésének gondolatát minden­féle formában teljesen visszautasította. Dr. Király Ferenc a kényszerkarlel-ügy terén bekövetkezett újabb eseményeket ismertette. Ke­lemen Móric, a Bacionalizáló Bizottság igazgatója a tervezett intézkedésekben az ipari termelés veszteségforrásainak kiküszöbölésére és helyes racionalizálására való törekvést lát és ezért öröm­mel köszönti. Dr. Jacobi Andor ügyvéd ellenezte a kényszerkartelezést és azt javasolta, hogy zárt számot az érdekelt ipar kívánságára kvalifikált többséggel meghozott határozata alapján, megha­tározott rövid időre, ha ehhez a gazdasági élet nagy tényezői is hozzájárulnak, lehessen meg­állapítani, de a kormánynak vétójoga legyen az ilyen határozattal szemben. Dr. Dobrovics Károly ker. min. titkár szerint meghatározott időre szóló hatállyal bíró törvényt kell alkotni, amely tör­vényben a kényszerkartelalakítás, kényszercsat­lakoztatás és ipari zártszám bevezetésének elő­feltételei keretszerűleg meg vannak határozva. Dr. Kőházi Endre kir. törvényszéki bíró felszóla­lásában arra mutatott rá, hogy ha a kényszer­kartel és az ipari zártszám meghosszabbítása nem kerülhető el, úgy a vonatkozó törvényalkotásnál a legnagyobb óvatosságra van szükség. Dr. Ranschburg Nándor ügyvéd azt fejtegette, hogy a kényszerkartelek megalakítása és az ezzel ha­sonló célú kényszerrendszabályok életbeléptetése különösen a súlyos válsággal küzdő kézmű- és középiparban mutatkozik szükségesnek. Dr. Sipos Sándor, a Statisztikai Hivatal konjunktúrakutató osztályúnak vezetője a konjunktúrapolitikai tevé­kenység szemszögéből tette vizsgálódás tárgyává a kérdést. Dr. Kelemen Sándor ügyvéd felszóla­lásában az ipari zártszám bevezetése ellen for­dult. Kunc: Ödön elnök zárószavai után, amelyben ismételten hangsúlyozta, hogy a Gazdaságjogi Inté-

Next

/
Thumbnails
Contents