Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Új német védjegytörvény

11. SZ. KERESKEDELMI JOG donául vitatod áruk ellenértéke iránti keresete jogerős elbírálást nem nyer, az ezen per eredményének, valamint annak ismerete nélkül, hogy a tömeggondnok és helyettese részére adott előleg valóban a visszakövetelt áruk értékesíéséből állott elö. a tömegtartozá^ok és egyéb más tartozások kiegyenlítélére nem foganatosítha'ó. Az elsobíróságot tehát arra kellett utasítani, hogy a fent már említeti hitelező igényének a jogérvényes és jogerős elbírálása után az eziránti per eredményének a figyelembevétele mellett hozzon a tömegUrtozáiok kiegyenlítése tárgyában újabb he. ározatet. Szabadalom 165. Szabadalombitorlás fenn nem forgásának megállapítása iránti per nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe. fJP. II. 3268 1936. sz. a. 1936 okt. 1-én. ítéletének indokai alapján helyes a felebbezésí bíróságnak a meg nem támadott tényálláson alapuló és a pergátló kifogásnak helyt adó döntése, mégis azzal a helyesbítéssel, hogy a per a Pp. 180. §. L pontjában megjelölt pergátló ok alap ján volt megszüntetendő. Hogy a felperes nyilván azért indította a megállapítási keresetet, mert az alperesek részéről bitorlási keresettől tart. kitűnik a kereseti kérelemből, amely lényegében annak a megállapítására irányul, hogy a felperes által használt parkettakészítési eljárás nem ütközik az alperesek által bejelentett szabadalomba. Ebben a vonatkozásban van jelentősége annak a kérdésnek is. hogy a felperes teljesen úgy állítja-e elő a parkettát, mint az alperesek, vagy sem. Nem hivatkozhat a felperes sikerrel az 1895.XXXVII. íc. 58. §-ára sem, mert ez a törvényhely kizárólag a bitorlás által sértett félnek biztosít jogokat, éspedig a birói hatáskör szempontjából is, nem pedig a bitorlástól tartó félnek. Tisztességtelen verseny 166. Abbanhagyási kérelem elutasítása ismétlés veszélyének kizárt volta címén. — ..Mesterséges karisbadi só" elnevezés nem válhatott közkinccsé c-ak azért, mert a magvar gyógyszerkönyvben ezen elnevezés 24 éven át bennfoglaltatott és mivel ezen időn át felperesnek nem is állt módjában jogait perrel érvényesíteni, felperes terhére ..Verwirkung" sem állapítható meg. C. P. ÍV. 3844 1936. sz. a. 1936 szept. 9-én.' I. Az alperes a gv artmányának mesterséges karisbadi só elnevezését a felperes keresetének ..á. a és annak az alperes részére való kézbesítése közötti időben 1935. szeptember 26-án a m. kir. Országos Közegészségi Intézet felhívására abbanhagyta és pedig — az alperes előadása szerint — azért, mer* az említet; intézet. — amely az alperes készítményét az 1933. és 1934. évben még ..mesterséges karisbadi só'-nak törzskönyvezte. — közölte az alperessel, hogy a m. kir. belügyminiszter 237.961 1935. XIII." szám alatt a mesterséges karisbadi só árusításának és névhasználatának elt'l'ása tárryában körrendeletet adott ki. A 237.961 1935. XIII. számú belügyminiszteri körrendeletből pedu az eerül ki, hogy a IV-ik Magyar Gyógyszerkönyv a mesterséges karlsb-di -ó elnevezést, az 1929. évi XVI. t.-c. V. fejezet 54. § 5-ik pontjába foglalt tilalom és büntető rendelkezés miatt vál eztatta meg. Az, hogy az alperes IV-ik Magyar Gyógyszrrkönyvbe felvett elnevezéstől eltérve ismét a mesterséges karisbadi ;ó elnevezésre térjen vissza, azért jelentkezik kizártnak, mert, ha az alperes — a hatósági felhívás ellenére — isméi a régebbi elnevezést használná, elsősorban is maga látná kárát, mert akkor gyártmánya nevének a Gyógyszerkönyvvel való meg nem egyezése folytán maga zárná ki áruját a forgalomból, mert versenytársainak a Gyógyszerkönyv megjelölésével egyező nevű gyártmányait szolgálnák ki, másrészt három hónapig terjedhe ő fogházzal büntethető vétséget követne el, ez a büntetés pedig oly súlyos jogkövetkezmény, ami az abbanhagyásra kötelezést t ljesen céltalanná és feleslegessé teszi. Ez okoknál fogva a m. kir. Kúria a felperes idevonatkozó panaszait nem találta alaposaknak még azért sem. mert a megismétlés veszélyének ilyen nagy biztosítékkal való kizártsága folytán az abbanhagyásra kötelezés kérdésében közömbös az is, hogy az lperes a tényének jogsértő voltát a perben a IV-ik Magyar Gyógyszerkönyv éle'belépésr napiától: 1935. január 1-től kezdve el nem ismerte, tnnek a magatartásnak ugyanis egyedül a perköltség viselésének kérdésére van jelentősége. Az 1929. évi XVI. t.-c. 54. §-ából és a 237,961— 1935. XIII. számú belügyminiszteri körrendelet intézkedéséből nyilvánvaló, hogy a mesterséges só nem tekinthe'ő mindenben azonos gyógyhatásúnak, a természetes valódi karisbadi Sprudelsóval. Már pedig a mesterségei karisbadi só elnevezés icljesen azonoe gyógyhatásra enged következtetni. Ez az elnevezés tehát megtévesztésre alkalmas. A mesterséges karisbadi só elnevezés viszont •em válhatott abból az okból közkinccsé és a karisbadi jelző csak minőségi elnevezéssé, mert a III. Magyar Gyógyszerkönyvnek cinevezése a felperest jogainak perrel való érvényesítésében az 1910. év elejétől az 1934. év végéig gátolta. A közegészségügyi törvényhozásnak és hatósásoknak mértékadó — fennebb tárgyalt — rendelkezései ugyanis ezzel ellenkező álláspontot foglalnak el. másrészt pedig a felperes puszta jogfenntartó nyilatkozatának mi értelme sem lett volna addig, amíg a Gyógyszerkönyv tartalmát tényleg meg nem változtatják. Minthogy pedig a felperes forrás termék ének forgalmát há rányosan kellett, hogy érintse az, hogy az alperes az áruját még 1935 január l-e után is olyan elnevezéssel hozta forgalomba, amely ennak a Sprudelsóval azonos gyógyhatására enged következtetni: ez okokból a m. kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét annyiban megváltoz'atta, hogy az alperest 1000 P méltányosnak ítélt pénzbeli elégtétel fizetésére kötelezte. 167. Mikor tekinthető egy lap félhivatalosnak? (P. IV. 3816 1936. sz. a. 1936 okt 9-én.) Indokaiból helyes a felebbezési bíróságnak arra vonatkozó jogi álláspontja, mikép az a körülmény, hogy valamely időszaki lapot magánvállalat ad ki, nem döntő annak elbírálásánál, hogy a vállalat a lapot félhivatalosnak nevezheti-e. A hi-