Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Új német védjegytörvény

182 KERESKEDELMI JOG 11. sz. törvényes szabályoknak a kamatokra vonatkozó egyébként az u. n. gazdaadősokra is kiterjedő általános rendelkezései nem érvényesülhetnek. (P. VII. 3077/1936. sz. a. 1936 szept. 17-én.) Megállapítás 161. A kényszeregyezségi eljárás folyamatba tétele előtt joghatályosan engedményezett követelés érvényesítéséhez nem szükséges annak kimondása, hogy a felperest az engedményezett követelés erejéig az engedményező kényszeregyezségi adóssal szemben külön kielégítési igény illeti és az engedményezett követelés megfizetése nem tagadható meg sikerrel azon az alapon, hogy az engedményező kényszeregyezségi adós az engedményezés alapjául szolgált tartozásának kényszeregyezségi hányadát már kiegyenlítette. Mivel a harmadadós ellen teljesítési pert lehet indítani, megállapítási pernek nincs helye. (IP. VII. 1933/1936. 30. sz. a. 1936. szept. 29.) Munkajog162. Egymagában a gazdasági viszonyoknak előre nem látott rosszabbodása és ennek következtében az üzem korlátozása, vagy beszüntetése még nem ad feltétlen jogot a munkaadónak arra, hogy a határozott tartamú szolgálati jogviszonyt egyedül ebből az okból időelőtt felbontsa. (C. II. 3106/1936. sz. a. 1936 okt. 20-án.) Még valósága esetén sincs jogszerű alapja lehát az alperes ama védekezésének, hogy amiatt, mert az utóbbi üzletévek veszteséggel jártak és ebből folyóan a társaság felszámolását kellett kimondani, majd pedig a vállalatot bérbeadás útján kellett hasznosítani, — amúgy is joga nyílt volna a felperessel határozott időre kötött szolgálati szerződést a törvényes felmondási idő megtartásával felbontani s hogy így a felperesnek legfeljebb a felmondási illetményekre lehetne jogos igénye. A szolgálati viszony időelőtti jogellenes megszüntetése esetében a munkaadó által fizetendő kártérítés összegszerű megállapításánál az a kiindulási alap, hogy az alkalmazott a felmondási időre járó illetményeinek megfelelő összeg kiadását a jogtalan elbocsátáskor azonnal (P. H. T. 783. sz.) s tekintet nélkül arra, hogy a szolgálat elhagyásából származik-e kára, jogosult követelni. A felmondási időn túl terjedő szerződéses időtartamra pedig a kikötött járandóságát kártérítésként követelheti. Biztosítás 163. Ajánlat elfogadása előtt káreset bekövetkezte miatt biztosítás érvénytelenné válása. — Ügynök részéről történt kitöltés figyelembe nem vétele. (P. VII. 4427/1936. sz. a. 1936 okt. 13-án.) Annak, hogy K. S., aki egyébként az alperesnek biztosítási ügyletek megkötésére is jogosult megbízottja volt, a hozzá benyújtott ajánlat kitöltetlenül hagyott részébe bevezette azt, hogy a biztosítás 1935 május hó 28-án déli 12 órakor kezdődik, ebben az esetben nincs az a hatálya, hogy a biztosítási szerződést megkötöttnek kell tekinteni. K. S.-nak ez az eljárása ugyanis nem volt egyéb, mint a benyújtott ajánlatnak a felperes feltehető szándékának megfelelő kiegészítése és nyilván arra az esetre szólt, ha a biztosítási szerződés az ajánlat elfogadásával létrejön. Egyébként ezt a körülményt a felperessel senki nem is közölte és még mielőtt lejárt volna az az idő, melynek leteltével a biztosítási szerződést a Kt. 468, §-ában, illetve az ajánlathoz kapcsolódó általános biztosítási feltételek 4. §-ában foglalt vélelem alapján létrejöttnek kell tekinteni, ugyancsak a nevezett K. S. a 3. alatt csatolt levélben azt közölte a felperessel, hogy az ajánlatot saját hatáskörében el nem fogadhatja, hanem azt elfogadás végett igazgatóságához terjesztette fel s addig míg az ott elintézést nem nyer, a biztosítás érvényben nincs, illetve az alperes kockázatot nem visel. Kétségtelen ebből, hogy mivel K. S., kinek az ajánlat elfogadása kérdésében nyilatkozni kellett, ezt nem tette, sőt kijelentette, hogy erre nem jogosult, a nyilatkozás kötelessége az igazgatóságra hárult. Mielőtt azonban az ajánlat átvételétől, 1935. évi május hó 28. napjának reggelétől számítva elmúlt volna a Kt. 468. §-ában megjelölt az a 18 óra, melynek leteltéhez az a vélelem fűződik, hogy a biztosító az ajánlatot könyveibe bevezette s ezzel a biztosítási szerződés létrejött, az a káreset, melyre a biztosítási ajánlat vonatkozott, már bekövetkezett. A biztosítási szerződés tehát a Kt. 465. §-ának 2. pontja értelmében még akkor is érvénytelenné vált volna, ha azt egyébként a Kt. 468. §-a értelmében megkötöttnek kellene tekinteni. Csőd 164. A Cs. 43. §-a értelmében, ha a 42. § alapján visszakövetelhető dolgok a csődnyitás után a tömeggondnok által eladattak, elcseréltettek vagy egyébként értékesíttettek, a visszakövetelésre jogosult fél a csődnyitás után befolyt érték kiadását igényelheti, — amit illető követelése —, ha az aziránti igénye jogérvényesen megállapíttatott, a Cs. 169. §-ának első bekezdése értelmében tekintet nélkül a csődeljárás állására, azonnal kiegyenlítendő, annál fogva pedig, hogy ily esetben a visszakövetelési jogát érvényesítő hitelező tulajdonában volt ingóknak a csődvagyonba befolyt ellenértékéről van szó, nyilvánvaló, hogy a hitelezőnek eziránti igénye mindenki más, tehát a tömeghitelezők követelését is megelőzően egyenlítendő ki. (C. P. VII. 3869/1936. sz. a. 1936 szept. 11-én.) Minthogy pedig F.-cégnek, de magának a csődtömeggondinoknak és helyettesének is a felfolyamodáisaikban előadottak szerint az a csödbeli készpénzvagyon, amelyből a tömeggondlnok és helyettese a készpénzelőlegeket felvették, a fenlnevezett hitelező által visszakövetelt ingók értékesítéséből keletkezett, annálfogva is, hogy a hitelezőnek ezen áruk ellenértéke fejében támasztott követelése a tömeggondnok és helyettese résizére adott előlegek összegét meghaladja, nyilvánvaló, hogy mindaddig, amíg a most említett hitelezőnek a tulaj-