Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Új német védjegytörvény

11. sz KERESKEDELMI JOG l-l báriumában. Előadásában ismertette azokat a momentumokat, amelyek a részvényjog reformjának szükségét megérlelték: majd pedig rámutatott arra. hogy a részvénybirtokosok közt létesült szindikátusi szerződések mennyire pótolják azokat a hiányokat, amelyeket a fennálló részvényjog különösen a részvénykisebbség védelme és jogainak hathatós megolíalmazása tekintetében megoldatlanul hagy. Az előadó részletesen foglalkozott azzal a problémával, vájjon a szindikátusi szerződés valamely ismert más szerződési típus alá vonható-e íalkalmi. társasági contractusi és maga is arra a megállapításra jutott, hogy ez a szerződésesfajta sui juris generis contractusnak tekintendő. Végül azokat az érveket csoportosította, amelyek a szindikátusi szerződésnek legális avagy a jóerkölcsökbe ütköző jelleget adnak és annak a nézetnek adott kifejezést, hogy nincs ok arra. hogy amennyiben valamely szindikátusi szerződés tartalmánál fogva nem sért kogens szabályt, azt a fennálló jog által védettnek ne tartsuk. Kiadóhivatali hírek. Kérjük vidéki hátralékos előfizetőinket, hogy a hátralékos előfizetési díjakat szíveskedjenek beküldeni, mivel ellenesetben a lap további küldését beszüntetjük. — Tekintettel G magas nyomdai költségekre kénytelenek vagyunk a tiszteletpéldányok küldését — a szorosan vett állandó munkatársaktól eltekintve — beszüntetni. Hazai irodalom Dr. Halász Tibor miniszteri osztálytanácsos, helye: — : ;: :z:" - ..A részvénytársaság és szövetkezet alapszabálya, a kft. társasági szerződése" -140 old., a Tébe kiadása. Ara 8 pengő. A munka a részvénytársaságaink, szövetkezeteink és korlátolt felelősségű társaságaink életéhen oly fontos szerepet játszó alapszabályok, illetve társasági szerződés tartalmával foglalkozik, bőven ismertetvén az összes azokra vonatkozó jogszabályokon kívül a bírói gyakorlatot is. A munka értékét főleg az adja meg. hogy dr. Vályi Sándornak 1906-ban megjelent ..Magyar cégjog" című munkája óta a részvénytársasági és szövetkezeti cégjog körében hozott cégbírói határozatoknak cégjogi szempontból rendszerezett és a határozatok részleteire is kiterjeszkedő ily ismertetése nem tétetett közzé A legújabb joggyakorlat által alapul vett alapszabály-, illetve társasági szerződés-minták, bő tartalomjegyzék és tárgymutató emelik a mű gyakorlati értékét. Az összeállítás szerzője, ki a cégbiztosságnál, mint előadó, illetve helyettes cégbiztos immár 16 esztendő óta működik, alapos ismerője a cégbírói gyakorlatnak, amelynek különösen újabbi időben történt fejlődése sok tekintetben a cégbiztos működésére vezethető vissza. A munkához lapunk főszerkesztője, dr. Kunez Ödön egyetemi tanár írt előszót. A Jogi Hirlap Döntvénytára 1933. szeptember 1.-től 1936 szeptember l-ig. Egyben a Jogi Hirlap mutatója. Magánjog III. kötet. Ismerteti dr. Boda Gyula ügyvéd és dr. Yincenty Gusztáv kúriai biró. Budapest 1936. A Jogi Hirlap kiadása. Ára 20.— pengő. — A Jogi Hirlap Magánjogi Döntvénytárának III. kötete ugyanazon elvek szerint készült, mint a korábbi kötetek, vagyis az tulajdonképen nem döntvénytár, hanem a birói gyakorlat ismertetése. Ez a kötet époly megbízhatóan ismerteti a joggyakorlatot mint a korábbiak, úgy hogy a jogászközönség ezt nagy haszonnal forgathatja. — Dr. Borsos Endre kir. közigazgatási bíró: Budapest Székesfőváros lakásbérleti szabályrendelete. Dr. Berényi Nándor, ügyvéd: A lakók és bérbeadók joga. Ara 3 P. Dr. Biró László és dr. Borsodi Miklós bpesti - rdek: A lakásbérleti szabályrendelet magyarázata. Kilián Frigyes utóda kiadása. Ara 3 P. HAZAI JOGGYAKORLAT Jogtalan g a z d a g o d á s 159. Jogszabály, hogy a kötelezettség teljesítéseképpen tett szolgáltatást nem lehet alaptalan gaz< dagodás címén visszakövetelni, ha a teljesítő tudta, hogy a szolgáltatással nem tartozik, kivéve, ha a szolgáltatást a másik féltől felismerhető kényszerhelyzetben vagy visszakövetelési iusának fenntartásával teljesítette. — Ez a jogszabály esak joghatályos teljesítés esetére vonatkozhatik. P. IV. 3557 1936. sz. a. 1936 okt. 21-én.) Anyagi jogszabály ugyan, hogy az alaptalan gazdagodás visszatérítésének kötelezettsége megszűnik annyiban, amennyiben a kötelezett a visszatérítés iránt indított kereset kézbesítése előtt a gazdagodását elvesztette: ámde a birói gyakorlat értelmében jogszabály az is, hogy a gazdagodás elvesztése nem mentesít a visszatérítés kötelezettsége alól, ha a szolgáltatás oly jogalapon történt, amelynek esetleges megszűnésével a feleknek eleve számolniok kellett >P. H. T. 805. sz.). A nem vitás tényállás szerint: mielőtt alperes a kereseti összeget a végrehajtási eljárás során a felperes adósától felvette volna, ez ellen felperes a AA/1. jelű levelében tiltakozott és a végrehajtás alapjául szolgáló kölcsönügylet eredeti érvénytelenségére hivatkozva, közölte az alperessel azt a szándékát, hogy a végrehajtási eljárással szemben jogai megvédése végett a szükséges joglépéseket meg fogja tenni. E tény folytán az alperesnek eleve számolnia kellett azzal, hogy a végrehajtás jogalapja esetleg megdől. Gazdaadósság 16n. ' 14.000 1933. M. E. számú rendelet 1. §-ának i. és 2. pontja alá eső úgynevezett gazdaadóssal szemben bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a most említett rendeletben és az azt kiegészítő és módosító 10.000 1935. M. E. számú rendeletben foglalt különös jogszabály szabályozza. Az említett úgynevezett gazdaadósokkal szemben bírói úton érvényesíthető kamat mértéke tekintetében a jelzett rendeletek különös jo2»zabályt tartalmazván, e rendeletek hatályának tartama alatt a feleknek a kamatkövetelést szabályozó esetleges eltérő megállapodásai, vagy más