Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Új német védjegytörvény

180 KERESKEDELMI JOG 11. sz' bözö értékbem állapíthatja meg az egyik és a másik félre nézve, a feleik anyagi helyzete arányában (53. §. 1. bek.), hogy több ^zabadlalom ailapján több önálló bitorlási pert ugyanazon vagy ugyanolyan fajta cselekmények miatt csak akkior lehet indítani, Iha a sértett igazolja, hogy jogait hibáján kivül nem érvényesíthette együttesen egy perben. (54. §.) Az új német szabadalmi törvény nuigybanegészben a régi szabadalmi törvény rendszerét és szövegezését követi. A fentiekben említett kisebbnagyobb újítások közül több alapos figyelmet érdemel, dr. Hoff György Új német védjegytörvény. Tekintettel a magyar és német védjegy- és versenyjog nagy hasonlóságára, nem lesz érdektelen az október 1-én életbelépett új német védjegytörvény néhány lényegesebb újítását ismertetni. A régi német védjegytörvény a belajstromozási elv alapján állott. Oltalomban csak a belajstromozott védjegy részesült. A tisztességtelen verseny-törvény és az annak alapján kifejlődői; bírói gyakorlat azonban ezt az elvet többhelyütt is áttörte, kifejlesztette az Ausstattungsschutzot, úgyhogy a be nem jegyzett, de kvalifikált használat által ismertté vált védjegyeket is — akár belajsiromozott védjegyekkel szemben is — oltalomban részesítette. Ezt a bírói gyakorlat által kifejlesztett jogállapotot szankcionálja az új törvény 25. §-a, mely a be nem jegyzett, de ismertté vált védjegy tulajdonosának még a jóhiszemű utánzóval szemben is megadja az abbanhiagyási keresethez való jogot, gondatlanság esetében már kártérítési feleiősséget állapít meg, szándék esetében pedig büntető felelősséget is. Az új törvény tehát mindenképpen ai materiális elsőbbséget részesíti előnyben a formai elsőbbséggel szemben és a tényleges használat által ismertté vált, de be nem jegyzett védjegy a korábban bejegyzett, de nem használt védjeggyel szemben is oltalomban részesül. Az új törvény is fenntartotta a bejelentett védjegyek vizsgálatának elvét. A vizsgálat tárgya egyrészt az, hogy nincs-e abszolút ok iá belajstromozás megtagadására, másrészt pedig asz, hogy erre relatív ok nem forog-e fenn, t. i. hogy a bejelentett védjegy nem sért-e régi védjegyjogokat? A versenyjog hatása alatt azonban az új törvény bebo'zza azt a rendelkezést — melyet különben a magyar védjegynovella (1913. XII. t.-c. 2. §.) már ismer —, miszerint a megkülönböztető jelleg elbírálásánál az összes körülmények, különösen pepiig .a védjegy használatának időtartama figyelembe veendők. Eiz különöseni fontos a pusztán számokból és betűkből álló védjegyek lajstromozhatósága szempontjából. Érdekes újítása a törvénynek, hogy bár elvileg a más által védjegyként használt megjelölések belajstromozását nem engedélyezi, mégis lehetővé teszi ezt az illető harmadik személy engedélyével. Régebben a törölt védjegyek csupán 2 év elteltével voltak más javára ibelajstromozhatók. Ezt ia 2 évi „légüres teret" az új törvény eltörölte. Régi problémája a védjegyjognak laz a kérdés, hogy a védjegy átruházható-e a vállalat nélkül? Az új törvény a liberálisabb felfogás felé tesz bizonyos koncessziót, amennyiben megengedi, hogy a védjegy átruházása helyt foghat, ha nem is aiZ egész vállalatot, hanem a vállalatnak csupán, azt a részét ruházzák át, amelyhez a védjegy tartozik. Egyéb irányú átruházásra vonatkozó kikötések érvénytelenek. IA! magyar bírói gyalkorlat már rég óta azon az előrehaladott modern állásponton van, hogy szóvédjegyek és ábrás védjegyeik között is foroghat femn összetéveszth.tőség. Pl. egy néger ember ábrája a „Szerecsen'' vódljeggyel összetéveszthető. A német bírói gyakorlat elekintetben nem volt egységes, a/z új törvény 31. §-!» értelmében az össizetévesizthrtőség ily esetekben s megállapítható. Az új törvény fontos lépést tesz az exportvédjegyek szabályozása irányában is. Eddig bármely külföldi védjegy léte iaz anyaországiban bela j-t; omozott védjegy létezésétől függött. Ez főleg azoknak az exportőröknek okozott nehéz'ségeket, lakik tengerentúlra exportáltak. Kinában pl. egészen más védjegyet kell használni, mint Xémelországban és így nincs isok célja lannak, hogy a német exportőr azt a védjegyet, amelyet csupán /Kinában kíván ihasználni, egyúttal Néni, tonsizáglbain, mint anyaországban js belajstromoztassa. Az új törvény függetleníti az exportvédlje.y-Jket az anyaországbeli lajstromozástól, de csak \ isszonosság fennforgása esetében. Az új német védjegytörvény modern szelleménél fogva nagy haladást jelent a védjegyjog történetében: mi magyarok ezzel kapcsolatban büszkén állapíthatjuk meg, hogy .(gyik-másik téren a német törvényt már rég megelőztük. sz. a. A Reichsgericht ítélete a doüárzáradék kérdésében. 1936. október 22.-én hozta meg a Reichsgericht nagy érdeklődéssel várt Ítéletét az 1923. évi 6%-os dollár kincstárjegyek ügyében (Frankfurter Zeitung 1936. nov. 14.). Az értékpapír kifejezetten aranyértékü márkára szólott és 10/42 arányban a márkaérték a dollárhoz lett hozzákötve. A Reichsgericht nem a jelenlegi alacsony dollárárfolyam, hanem a régi teljes értékű dollárárfolyam alapján marasztalt. A Reichsgericht abból indult ki, hogy a márka azért lett a dollárértékkel szoros kapcsolatba hozva, mert ezzel akarták a felek az értékállandóságot biztosítani. A kölcsönjegyzési felhívásban a kölcsönt kifejezetten értékálló befektetésnek jelölték meg és a kirovó pénznemet aranyalapon fixirozták. Az a körülmény, hogy az alapulfekvő márka értékét 10/42 dollárral egyenlővé tették, szintén csak az értékállandósági szándékot juttatja kifejezésre, mert ennél az emissziónál, mely kifejezetten mint aranykölcsön lett megjelölve, a felek csak az akkori, aranyhoz kötött és meghatározott aranyértékü dollárra gondolhattak. Ennek megfelelően a Reichsgericht az alperest a magasabb, aranyértékü dollárárfolyam szerint marasztalta. Dr. Bálás P. Elemér kúriai bíró, egyet. m. tanár a szegedi egyetemen „Büntetőjogi védelem a tisztes égtelen verseny ellen", továbbá „Szellemi alkotás büntetőjogi védelme" c. a. tart előadásokat. Részvénytársaság és szindikátus címen tartott előadást november hó 18-án dr. Frankéi Pál ügyvéd a Magyar Jogászegylet civiljogi szemi-