Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Az importfelár

KERESKEDELMI JOG HITEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT SierVesztüsé? és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Pannónia-ucca 9. szára IW Telefon : 1—271 6ő ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügy-miniszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Hannincharmadik évi. 11. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1936 december 1 Az importfelár*) Irla: dr. Szenté Andor ügyvéd A devizafelár a gazdasági válság, a valutáris megkötöttségek, a gazdasági elzárkózás korszakának tipikus szülöttje. A felárrendszer nem mint egy alaposan előkészített, előre jól megtervezett épület keletkezett, hanem esetröl-esetre a nemzetközi áru- és pénzforgalom legkülönbözőbb terrénumain a felár segítségével próbálta a Nemzeti Bank foldozgatni a nemzetközi áruforgalomban jelentkező lyukakat, míg végül a sok folt átfogó szövevénnyé fejlődött ki. Ha időrendben átnézzük a X. B. körleveleit, akkor láthatjuk, hogy a legvegyesebb célokra történő kiutalások után téríttetett a X B. felárat. A felár szó eredetileg a körlevelekben nem is fordult elő: exporttámogatási járuléknak, kompenzációs költségnek, idegenforgalmi felárnak nevezik az üj jogintézményt a körlevelek. De lassan mind gyakrabban találkozunk a ..felár"-ral a X. B. körleveleiben, míg végül 1935-ben egészen általánossá vált a felárak rendszere. Kétségtelen, hogy a felárrendszer kialakítására valutapolitikai és kereskedelempolitikai okok késztették a X. B.-ot. Bár a X. B. hivatalos árfolyamjegyzéseit a devizakorlátozások óta nem változtatta meg és a belső árnívót tekintve, a pengő belső vásárlóértéke nem változott, tagadhatatlan, hogy a pengőnek külföldi értékelésében jelentős csökkenés állott be. Ennek megfelelően azokban az esetekben, amikor a belföldi áruadós a külföldi valutában megállapított számlaértéket a K. T. 326. §-nak megfelelően csupán a hivatalos árfolyamon átszámított pengőellenértékben fizette meg, a X. B.-nak nem állott módjában clearing ütján a teljes értéket juttatni a külföldi hitelezőnek és így a külföldi hitelezőt *) Szerzőnek a Magyar Jogászegylet Civiljogi szemináriumában tartott előadásából. jelentős transzferveszteség érte. így pl. ha egy német áruhitelező 73.40 márkás számláját a magyar adós a hivatalos árfolyam szerint befizette, akkor kerek 100 pengőt kellett fizetni, ezért a 100 pengőért a Reichsbank a X'. B.-kal való elszámolás után azonban csak 58.82 márkát tudott a német hitelezőnek juttatni, úgy hogy ezáltal a német áruhitelezőt kb. 15 RM. tehát közel 25% transzferveszteség érte. Ez természetesen teljesen megbénította a kereskedelmi forgalmat és ilyen alapon a külföldi hitelezők nem tudtak többé Magyarországra árut szállítani. A hivatalos árfolyamjegyzések változatlanul hagyásának másik fontos következménye viszont az volt, hogy a külföldi valutát beszolgáltató magyar exportőrök is rosszul jártak, mert hiszen ők a hivatalos árfolyamnál jobban is tudták volna értékesíteni az exportvalutát, ha azt nem kellett volna beszolgáltatni a X. B.-nak. Ennek következménye volt, hogy sok exportőr kivonta magát az exportvaluta beszolgáltatásának kötelezettsége alól. Ennek megfelelően a X'. B. fokról-fokra kénytelen volt általánossá tenni a felárak rendszerét. Kénytelen volt a külföldi áruk magyar importőrjeivel felárat fizettetni, hogy egyrészt a külföldi áruhitelező részére a számlaösszeg veszteségmentes transzferálását lehetővé tegye, másrészt pedig, hogy alapot teremtsen magának arra, hogy az exportvaluta beszolgáltatóinak. quasi prémium gyanánt, felárat fizethessen. Ezzel aztán sikerült a X. B.-nak egyrészt a magyar exportot stimulálni és exportvalutabevételét fokozni, másrészt pedig a X. B. valutakészletét amúgyis erősen igénybevevő importot korlátok közé szorítani. Ezeket a momentumokat csak egészen vázlatosan érintem, mert ehelyütt nem célom a felár-rendszer gazdasági konstrukciójának vizsgálata vagy bírálata, hanem kizárólag a felárral kapcsolatos jogi problémák taglalása.