Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 4. szám - A kartelek helyzete és működése Magyarországon

4. sz. KERESKEDELMI JOG 59 rült, aki azután azt másnak el is adta. Alaptalan pedig felperesnek ez a panasza már azon saját előadásánál fogva, hogy ez az árverés nem az al­peres kérelmére, hanem felperes köztartozásai miatt tűzetett ki és tartatott meg, amelyen részt­venni saját jogainak megóvása végett az alperes­nek — aki a perbeli gépet tulajdonjogának fenn­tartásával adta volt el Imre Balázsnak és nejé­nek — kétségtelenül joga volt s ennélfogva ez az eljárása a jó erkölcsökbe ütközőnek nem mond­ható. Minthogy a fentkifejtettek szerint a felperes kereseti igényének jogalapja minden tekintetben megdőlt és a fellebbezési bíróságnak a fenteb­biekkel kiegészített és a fentiekkel megegyezően megindokolt elutasító ítéleti döntése az anyagi jogot nem sérti; ezért a per érdemi elbírálása szempontjából közömbös egyes kérdéseknek vizs­gálata nélkül, a felperes felülvizsgálati kérelmé­vel el volt utasítandó. Kiemeli azonban a kir. Kúria, hogy téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az előző jogerős váltófize­tési meghagyással az is jogerős megállapítást nyert volna, hogy a váltóadás alapjául szolgált jelen perbeli adás-vételi ügylet az ügyleti felek között hatályosan jött létre, így ez a kérdés újabb birót döntés tárgyául nem szolgálhat. Téves pedig ez a jogi álláspont azért; mert a váltófizetési meghagyással jogerősen elbírált vál­tókötelezettség res judicata joghatályával csak abban a kérdésben nyer elbírálást, hogy a váltó­adós a váltón levő névaláírásával vállalt váltókö­telezettsége alapján a hitelezőnek adósa, de nem a váltókifogás hiányában ott nem is tárgyalt az a kérdés is, hogv a váltó adásának alapjául szol­gált adásvételi ügylet joghatályosan létesült-e az ügyleti felek közt, vagy nem? Ebben a kérdés­ben tehát az előző jogerős váltófizetési megha­gyás itélt dolog joghatályával nem is bír. A sikertelen felülvizsgálati kérelmével az alpe­resnek okozott felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére a felperes a Pp. 543. és 508. §§. alapján köteleztetett. Budapest, 1935. évi március hó 1. napján. Dr. Zsitvav Géza s. k. kir. kúriai tanácselnök, dr. Körtvélvessv Gvörgy s. k. előadó, dr. Ipovitz Károlv s. k., dr. Hlaváts Béla s. k., dr. Tóth Miklós s. k. Ezt a határozatot a m. kir. Kúria ifj. Szabó József iigvvéd. felperesi képviselőhelyettes és dr. Guth Gvörgv ügyvéd alperesi képviselő jelenlété­ben 1fl.°>5. évi március hó 1. nnnján kihirdette. Dr. Zsitvav Géza s. k. tanácselnök, dr. Erdősi­Biba Ferenc s k. tanácsjegyző. Biztosítás 73. A biztosított akaratából és felhívására har­madik személy részéről elkövetett szándékos cse­lekmény folytán bekövetkezett elhalálozás, a K. T. 504. §. 1. pontjának alkalmazása szempont­jából, az öngyilkossággal azonos jogi elbírálás alá esik. (P. VII. 1921/1934. sz. a. 1935 febr. 27-én.) Váltó 74. A váltó kiadásának kötelezettsége nemcsak az eredeti hitelezőt, hanem a váltót utóbb meg­szerző hitelezőt is terheli akkor, ha annak felté­telei fennforognak. (P. VII. 918—1934. sz. a. 1935 febr. 7-én.) Alaptalan az alperesnek az az álláspontja is, hogy a váltó kiadására irányuló kötelezettség már azért sem terheli, mert az 1920:XXXVI. t.-c. 56. §-ában foglalt jogszabály értelmében ez a kö­telezettség csak a váltót eredetileg megszerző hi­telezővel szemben áll fenn, a váltót megszerző harmadik személyt azonban nem terheli. A Vt. 80. §-ának idézett, kivételt meg nem állapító rendel­kezése szerint ugyanis a váltó kiadása nemcsak az eredeti hitelezőt, hanem a váltót utóbb meg­szerző harmadik személyt is terheli akkor, ha a kiadás kötelezettségének törvény szerint való fel­tételei fennállanak. Nem változtat az alperes kiadási kötelezettsé­gén az az előadása sem, hogy a váltó elévült s hogy a felperesekhez intézett levélben kijelentette, mikép azt ellenük érvényesíteni nem fogja, végül, hogy arra a Földhitelbank rt. ellen indítandó köz­törvényi perben, mint bizonyító eszközre szüksége lehet, mert amennyiben a váltót az anyagi jog szabályai szerint a felperesnek kiadni köteles, annak visszatartására ezek a körülmények sem teszik jogosulttá. Parcellaváltó 75. A feldarabolás jogosságának elbirálásánál azt kell vizsgálni, hogy mely intézet végezte el vagy közvetítette ténylegesen a feldarabolást. (P. VII. 921/1934. sz. a. 1935 febr. 7-én.) Vitás volt a felek között, hogy az eldarabolást ki végezte, vagy közvetítette, mert a felperes azt állította, hogy a vezsenyi 67. sz. tkvi betétben felvett ingatlant ennek előbbi tulajdonosától, L. Zs.-nétól nem a Magyar Földhitelintézetek Orszá­gos Szövetsége, hanem az alperes szerezte meg eldarabolás céljára. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége ugyanis állítása szerint csak színleg szerepelt vevő és az eldarabolást végző fél gvanánt azért, hogy az érdekelt felek az el­darabolásnál az 1911:XV. t.-c. 2. §-ának 2—3. pontjában megjelölt előnyöket élvezhessék, az el­darabolás végrehajtásában azonban részt nem vett, hanem csak a többletvételár 5%-át kötötte ki magának üzleti haszon gyanánt, mig a vevő és eldaraboló fél a valóságban az alperes volt. Az erre vonatkozó tényállás felderítése és meg­állapítása a per eldönthetése szempontjából nem mellőzhető, mert az 1920:XXXVI. t.-c. 60. §-a éppen az ott megjelölt intézetek fokozottabb megbízhatóságának feltételezése folvtán rendelke­zett akként, hogv csak az ezek által végzett ingat­lnneldnrnbolns bírálható el kivételes szabályok szerint, következéskép oly esetekben, midőn ezek valamelyikének közreműködése csak színleges és mint ilyen a közérdek kijátszására, vagy megkáro-

Next

/
Thumbnails
Contents