Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 4. szám - A kartelek helyzete és működése Magyarországon

58 KERESKEDELMI JOG 4. sz. ebben az alperes segítségére, annál is inkább, mert az alperes nem kívánja ingyen ez irányú tevékenységüket, hanem azt díjazni fogja. A felperes közbenjöttével sikerült is az alperesnek gróf W. Sz.-nél 1,200.000 dollár kölcsönt elhelyezni, amely közvetítésért az alperes 2000 pengő díjat állapított meg a felperes részére, aki azonban ezt kévéseivé, el nem fogadta, hanem V2%-ot igényelve, 6000 dollár, vagyis 34.080 pengő erejéig ezt a pert tette folyamatba az alperes ellen. A 2000 pengőt az alperes a per folyamán is felajánlotta a felperesnek és kijelentette, hogy azt állandóan a felperes rendelkezésére tartja, az sem volt vitás, hogy a felperesnek a tett Ígéret folytán jár díjazás, annak csak a mennyisége, illetve az a vitás, hogy — miután a felperes nem alkusz, a felek pedig egymással a felperes díjazásának mérve tekintetében meg nem állapodtak és e részben kialakult szakmai szokás sincsen — vájjon az alkalmazott felperest a munkaadójának, az alperesnek tetszésétől függő, vagy mily módon meghatározandó díj illeti meg? A jelenlegihez hasonló esetben, vagyis amikor a munkaadó az alkalmazottjának valamely külön munkájáért siker esetére díjazást igér, s a külön munkát az alkalmazott sikeresen el is végzi anélkül, hogy a díjazás mérve és mikéntje kérdésében a munkaadójával megegyezett volna, törvényes rendelkezés vagy megállapodás vagy szakmai szokás hiányában rendszerint a munkaadó belátásától függ a díj (mértékének, mennyiségének a meghatározása, ehhez azonban az szükséges, hogy a felajánlott díjazás ne jelentéktelen, aránytalan kis összegű legyen. Utóbbi esetben pedig joga van az alkalmazottnak birói jogsegélyt igénybe venni és ily úton megállapíttatni, hogy részére mily összegű díjazás jár. Minthogy adott esetben az alperes díjazás címén a felperesnek csak 2000 pengőt állapított meg, mely összeg a végzett tevékenység és annak 1,200.000 dolláros kölcsön elhelyezésében jelentkező eredménye szempontjából a m. kir. Kúria megítélése szerint elenyészően csekélynek minősül, a m. kir. Kúria a Bp. 271. §-a alapján a felperes közvetítői járandóságának biróii megállapítását látta helyénvalónak és ez alapon az adott körülmények figyelembevételével 10.000 pengőben, mint a felperes eljárása eredményével kellő arányban álló összegben látta a felperest e címen megillető járandóságát megállapítandónak. Üzemi baleset 70. Az állandóan követett joggyakorlat szerint üzemi balesettel egy tekintet alá esik ugyan az olyan egészségrontás is, amely nem hirtelen, valamely előre nem látott véletlen következtében, hanem a munka végzésének következményeként, a munka természetéből folyóan, hosszabb idő alatt fokozatosan áll elő. Ámde az ekként való jogi minősítésnek a végzett munkának az egészségroiitásra tárgyilagos alkalmas volta az alapja. Ha tehát a munka végzése folyamán előálló megbetegedés az alkalmazott testi vagy erőbeli, a munkának meg nem felelő állapotára vezethető vissza, úgy üzemi balesettel egytekintet alá eső egészségrontásról szó nem lehet. (P. IV. 5270/1934. sz. a. 1935 március 8-án.) (xépvétel 71. Abból, hogy a felperesek a megvett gépet átvették és hat cséplési idényben használták, a vételár jelentékeny részét megfizették, a vételárról váltókat adtak s azokat 28 esetben megújították, a vételárra az alperesnek bekebelezési engedélyt is adtak, a vételár egy részét az alperes a váltók alapján két esetben peresítette s felperesek kifogással nem élvén a váltófizetési meghagyások jogerőre emelkedtek; mindezeket a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül tekintette olyan reá utaló tényeknek, amelyekkel a felperesnek az eredetileg érvénytelen ügyletet utóbb joghatályosan magukévá tették s ezzel a szerződést utólag a törvénnyel összeegyeztethető módon, érvényesen megkötötték. (P. VII. 3170/1934. sz. a. 1935 március 13-án.) 72. Az eladó telephelyén aláírt rendelés nem szorul a községi elöljáróság általi hitelesítésre. — A gépnek a vevő elleni árverésen az eladó által történt megvétele és továbbeladása nem ütközik a jó erkölcsökbe. — A váltófizetési meghagyás csupán azt dönti el, hogy a váltókötekzettség fennáll, ellenben az alapul fekvő ügylet jogossága tekintetében nem képez res judicatát. (P. VII. 3137/1934. sz. a. 1935 március 1-én.) A 2. alatt csatolt megrendelőlevél tartalmából kitűnő, de a felperes által kifejezetten is elismert további tény az, hogy a vevők ezt a megredelőlevelet nem lakóhelyükön: Tetétlenen, hanem az eladó-alperesi r. t telephelyén: Budapesten írták alá — ennélfogva helyes a fellebbezési bíróságnak az az elsőbirói ítéletből átvett álláspontja liis, miszerint a fennforgó esetben ez a rendelés községi előljárósági hitelesítésre nem szorult; következőleg alaptalan a felperesnek a községi előljárósági hitelesítés hiányára alapított az a kereseti jogalapja is, hogy a perbeli vételügylet emiatt is hatálytalanítandó volna. Végül alaptalan a felperesnek az a felülvizsgálati kérelmében is fenntartott kereseti jogalapja, hogy a perbeli vételügylet, mint maga az alperes által stornírozott is hatálytalanítandó volna annálfogva; mert a perbeli gépet a kitűzött árverésen az alperes r. t. anyavállalatának megbízottja megvette és ezen az úton az alpereshez visszake-