Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám - Katona Gábor: A váltójog kézikönyve [Könyvismertetés]

46 KERESKEDELMI JOG Gazdasági gépvétel 52. Lakatosiparos nem kisgazda; reá a korlátozás nem vonatkozik. (P. VII. 372/1934. sz. a. 1935 január 22-én.) A fellebbezési bíróság általi1 az elsőbirói 'Ítéletből átvett és kiegészített az a ténymegállapítás, hogy a felperes a hatálytalanítani kért gépvételi ügylet létrejötte idején bércsép'léssel foglalkozott és emellett néhai férje utáni özvegyi jogán 15 éven. át (1915—1930) lakatosipari is folytatott, amely ipara után rendszeresen meg is lett adóztatva, és hogy nem rendelkezett olyan ingatlannal, amely létfenntartását biztosította volna — nem iratellenes és nem is nyilván helytelen következtetésnek, hanem aiz összes idevonatkozó bizonyítékoknak (15 tanai vallomása. Ihat adőív és két községi bizonyítvány) ibirói isizaibad mérlegelése alapján való, a Pp. 270. §-ában foglalt jogszabálynak megfelelően meg is indokolt, és annak külön is megokolásával levont eredménye, hogy a községi elöljáróságnak a fellebbezési eljárás során idevonatkozóan kért megkeresését, mint feleslegeset miért mellőzte. Ezekből az itt is irányadó ifentkiemelt tényekből okszerűen vonta le a fellebbezési biróság azt a következtetést, hogy felperest, aki a perbeli vétel idején a lakatosipart hivatásszerűen űzte, az a körülmény, hogy a megélhetését korántsem biztosító igen kis mezőgazdasági ingatlanát is művelte, nem tette olyan kisbirtokossá, akinek a mezőgazdálkodás lett volna a főfoglalkozása. 53. Factum concludensek megállapítása. (P. VII. 778/1934. sz. a. 1935. február 6-án.) A kir. törvényszék a megállapított és meg nem támadott tényekből, nevezetesen, hogy a vevő felperes a megvett és átvett cséplőkészletet a keresetindítás előtt már körülbelül 6 éven keresztül használta, annak vételárára váltókat adott és azokat több éven át prolongálta, a vételárra több izben nagyobb összegű fizetéseket teljesített s ekként a vételárnak nagyobb részét kifizette, a vételárfizetésre halasztásokat kért és kapott, a vételár fedezetéül szolgált váltók alapján kibocsátott váltófizetési meghagyás ellen kifogásaikkal nem élt és a váltófizetési meghagyás kibocsátása után — körülbelül 3 évvel a cséplőkészlet megvétele és használatba vétele után, az alperessel a 8. alatt csatolt okirat tartalma szerint egyességet kötött és ennek hatodik pontjában az eredeti vételi szerződés rendelkezéseit kifejezetten hatályban fenntartotta: jogszabálysértés nélkül jutott helytálló ítéleti indokolása szerint arra az eredményre, hogy a kereseti vételügylet a felperes későbbi magatartásával, illetve ráutaló tényeivel utólag jogérvényesen megkötöttnek tekintendő abban az esetben is, ha a vételi szerződés községi előljárósági hitelesítés hiányában eredetileg érvénytelen lett volna. Az érvénytelenség kimondására irányuló kereset elutasítása eszerint megfelel az anyagi jognak és az ezt támadó felperesi felülvizsgálati kérelem alaptalan. 54. Korlátozó rendelkezésnek (aláíráshitelesítés) csak akkor van helye, midőn eladó ügynöke nem a vevő kezdeményezéséből kereste fel a kisbirtokost. (P. VII. 140/1934. sz. a. 1935 január 15-én.) A m. kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának 44. számú döntvénye indokolásából kitűnően az ilyen nagyobb gazdasági gépekre — mint amilyen az ezen perben szereplő gép is — vonatkozó megrendelések gyűjtésének a fentebb kiemelt törvényi és rendeleti úton történt korlátozása azt a közérdekű célt szolgálja, hogy: „a kisbirtokosokat — mint amilyenek a jelen perbeli alperesek is — megóvja attól, hogy a megrendelések gyűjtésével foglalkozó eladók őket a gazdasági erejüket és szükségleteiket meghaladó nagyobb gazdasági gépek rendelésére bírják reá." Az említett korlátozó rendelkezések céljának ilyetén meghatározásából pedig nyilván az következik, hogy az olyan esetekben, amikor az eladó ügynöke nem a vevő kezdeményezéséből keresi fel vidéki lakásán az illető kisbirtokost, hanem az utóbbinak egy tervbevett gépvételre vonatkozóan nála (az eladónál) tett előzetes érdeklődése és felhívása folytán, — akkor az ennek eredményeképpen létrejött géprendelésnek a községi elöljáróság részéről való hitelesítésére nincs szükség; mert ilyen esetben — a dolog természete szerint — nem lehet szó arról, hogy az illető kisbirtokos a gazdasági erejét és szükségletét meghaladó nagyobb gazdasági gépet nála váratlanul megjelent, megrendelést gfyüjtő egyénnek rábeszélése folytán rendelte volna meg. Nem vitás; mert felperesnek idevonatkozó perbeli előadását az alperesek valónak fogadták el, hogy Zábráczky István I. r. alperes az 1929. évi március 30-iki tenyészállatvásár alkalmából felkereste a felperesi gépgyárnak ott felállított propaganda-irodáját és ott egy cséplőkészlet iránt érdeklődött, de ott az akkor volt nagy tolongás miatt a felperes-gyár megbízottja csak az alperes nevét jegyezte fel. A felperes által 3. :/: alatt csatolt és alperesek által, a tárgyaláson, bírói kérdésre valódinak elismert levélben a felperes még ugyanezen a napon (1929 március 30-án), erre a kiállítási telepen tett látogatására való hivatkozással, értesíti az I. r. alperest, hogy megbízottját a legközelebbi napokban, a továbbiak megbeszélése végett el fogja hozzá küldeni. Ezután a felperes által 4. 7. alatt csatolt és az alperesek által ugyancsak valódinak elismert levelében az I. r. alperes 1929 május 9-én felhívja a felperes céget, „hogy az üzlet lebonyolítása végett 12-én okvetlenül látogasson meg". Erre 1929 május 11-én a 2. 7. alatti megrendelőlevelet az alperesekhez kiszállt felperesi megbízott jelenlétében az alperesek Vértesszőllősön mind a ketten személyesen aláírták. A vételügyletnek a fentiek szerint ugyan csupán az I. r. alperes által történt kezdeményezése a vételügylet egységes voltára és az alperes vevők házastársi viszonyára és közös gazdálkodására való tekintettel, a dolog természete szerint a II. r. alperes feleségére is kihat. Mindezeket a nem is vitás tényeket a kir. Kúria a Te. 40. §-a alapján ezennel megállapítja. Ilyen tényállás és a fentebb kifejtett jogi álláspont mellett alapos a felperesnek azt vitató felülvizsgálati panasza, hogy a fennforgó esetben a fentemlített törvény és miniszteri rendelet korlátozó rendelkezései nem alkalmazhatók.