Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám - Katona Gábor: A váltójog kézikönyve [Könyvismertetés]

3.SZ. KERESKEDELMI JOG 43 (ez lehet esetenkénti honorárium vagy fix fizetés) azok mindennemű igényeinek egyszer s mindenkorra való kiegyenlítését célozza és ezen közreműködők részéről is ilyennek tekintetik. Mégis a német tervezet megoldása alapjában fenntartja azt az elvi álláspontot, hogy szerző csak az lehet, aki maga alkot önálló művet és azonkívül a valódi szerzőknél meghagyja a személyiségi jogokat is, vagyis azok a csonkítások és változtatások ellen továbbra is tiltakozhatnak és megmarad az igényük arra is, hogy nevüknek a filmen való feltüntetését követeljék („droit morál"). SZEMLE Katona Gábor: A váltójog kézikönyve (Grill Károly könyvkiadóvállalata.) A váltótörvény háborúelőtti joggyakorlata rázkódtatások nélkül fejlődött. Az a nyugalmas légkör, mely a közéletet, sőt a kereskedelmi és bankvilágot is körülvette, alkalmas volt arra, hogy a váltótörvény szabályai köré állandó és egységes joggyakorlat jegecesedjék ki, kristályosan és tisztán, mintha nem is a gazdasági élet eseteiből, hanem egyenesen a dogmatika töményoldatából keletkezett volna. Az utolsó évtizedek gazdasági viharai felkavarták a gazdasági élet nyugodt légkörét és azok a zavaros állapotok, melyek szinte napról-napra új és eddig el sem képzelt problémákat vetnek fel és teszik próbára a jogszolgáltatást, a birói gyakorlatban is visszatükröződnek. A birói gyakorlat ma már nem képes túlnyomóan elméleti alapon megszerkeszteni az adott esetnek megfelelő döntését, — mint ahogyan az elmélet sem iképes ma már az érdekellentéteket kiegyenlíteni, — hanem kénytelen vizsgálni az adott eset adott legapróbb részleteit is és a régi, zavartalan időkhöz idomult joggyakorlat mellőzésével mindig az adott esetnek megfelelő méltányos és minél kevesebb bajt okozó döntést kénytelen hozni, melyben már a hágai és genfi váltójogi egyezmények előrevetett fényét is ki lehet venni. így aztán elmosódnak és elhomályosodnak a változhatatlannak hitt váltójogi és egyéb jogelvek és nem árt néha-napján akár önkéntes felbuzdulásból, akár pedig az adott jogesettel kapcsolatban csendes revíziót tartani a tudottak és a szükségletek fellett. Katona Gábor könyvével jó és hasznos munkát végzett. A jól kezelhető és okos beosztású könyv nemcsak a joggyakorlatot közli, hanem alcímek alkalmazásával áttekinthetővé teszi és a régi Bedő Mór-féle kézikönyv módjára magyarázatot is ad. Ezek a magyarázatok több helyen elméleti összefoglalást is tartalmaznak, sokszor a vitás problémákat a vonatkozó irodalom idézésével és saját álláspontja indokolásával iparkodik megoldani, így például a váltónyilatkozatok önállósága, a biztonság hiánya, a fizetés és a fizetéskor számítandó középárfolyam, az elévülés akadályai, vagy a váltójogi egyetemlegesség kérdésében. E tekintetben a könyv többet nyújt, mint ami a címéből következik, bár bizonyos, hogy a kézikönyv korlátai között a közölt jogesetek falanxai köze ékelve és szűkszavúságra kárhoztatva merészség ilyen veszedelmes vállalkozásba bocsátkozni. így pld. a 91. §-nál a kérdés megoldásának kulcsát a váltónyila^kozatok önállóságában látja és igazolásul felhívja a Kúria 2680/1929. számú ítéletét, mely szerint „a csődönkivüli kényszeregyesség joghatálya, vagyis az a határ, hogy annak jóváhagyásával a vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozások elengedettnek tekintendők, csak a kényszeregyességi adósra, az adott esetben a felperesre állhat, nem pedig azokra a váltókötelezett társakra is, akik az anyagi jogszabály szerint a váltóbirtokos hitelező alperessel szemben a teljes váltóösszeg erejéig felelősek." E helyütt nem idézi azonban, de a 92. §-nál kétszer is közli a 312. számú elvi jelentőségű határozatot, mely szerint „a váltó elfogadójának a vele kötött egyesség folytán elengedett hányadot a váltóhitelező a váltó kibocsátójától és forgatójától nem követelheti, még pedig akkor sem, ha a kibocsátó és forgató az elfogadó cég tagjai, és saját személyükben vállaltak kibocsátói, illetve forgatói minőségben váltói kötelezettséget." Hol itt a váltónyilatkozatok szerző szerinti értelemben vett önállósága? Az előbb idézett ítélet indokolása a háború utáni gazdasági viszonyoknak megfelelő célszerű Ítélet indokolása, az ,utóbbi idézett Ítélet indokolása a békebeli, hogy úgy mondjam klasszikus idők indokolása. Akkor ez volt a helyes ítélet, ma amaz. De ez nem jelenti azt, hogy a váltójogi egyetemlegesség problémáját ez, a mai viszonyoknak megfelelő indokolása döntötte volna el. Mindez nem csökkenti a könyv jóságát és hasznosságát, csupán azt igazolja, hogy a szerző nem elégedett meg az adott megoldásokkal, hanem kereste és kutatta a jobb megoldást. Ez pedig megnyugtat és bizalmat ébreszt. Dr. Pethő Tibor. A Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában február 20-án dr. Halom István tartott előadást „A részvénytársaság saját részvényeinek megszerzése" címmel. Az előadó széleskörű jogi és gazdasági képzettséggel tárgyalta részvényjogunknak a saját részvények megszerzésével kapcsolatos kérdéseit és az ebből felmerülő problémákat úgy a részvénytársaság, mint a hitelezők érdekeinek szempontjából. Részletesen foglalkozott a tilalomnak a részvénymegszerzési ügylet érvényességére való kikötésével, továbbá az igazgatósági tagoknak ezzel kapcsolatos felelősségével. Rámutatott arra, hogy mindaddig, míg a saját részvények a társaság birtokában vannak, az arra vonatkozó tagsági jogok nyugszanak és nem gyakorolhatók. Hiteles fordítási szolgálat a központi járásbíróságon. A Bírósági Tolmácsok Országos Egyesülete az Országos Ugyvédszövetséggel létrejött megállapodás alapján a központi kir. járásbíróság aulájában elhelyezett „V(jijvcdbolt"-ban hiteles fordítási szolgálatot létesített, ahol bármilyen nyelvű hiteles fordítás megrendelhető. Bizonyára örömmel fogja fogadni a budapesti egész ügyvédség ezt az új intézményt, amely alkalmas arra, hogy a hiteles fordítási szükségletet magában a legnagyobb budapesti bírósági épületben is le lehessen bonyolítani. Felhívjuk a budapesti és vidéki kartársak figyelmét ezen hiteles fordítási szolgálat igénybevételére, amely szolgálatot a Tolmácsegyesületnek legnagyobbrészt ügyvéd-tolmácsokból álló tagjai látják el.