Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám - Katona Gábor: A váltójog kézikönyve [Könyvismertetés]

44 KERESKEDELMI JOG 3. SZ. Hazai irodalom A kartelek helyzete és működése Magyarorszá­gon. Bevezetéssel ellátta: dr. Hallá Aurél, ker. min. tanácsos. — összeállította: dr. Dobrovics Károly, ker. min. titkár. — II. kötet. — Monopol könyv­kiadó vállalat kiadása. Budapest, IV., Váci-u. 80. — A könyv ismertetésére visszatérünk. A házassági per kézikönyve. Hasznos, hézagpótló gyakorlati ikönyv jelent meg a könyvpiacon. A könyv a házassági per egész anyagát tartalmazza, gyakorlati szempontból feldolgozva, a házassági per megindítása és tárgyalása közben előforduló összes jogi kérdéseket. A könyvhöz, amelynek szerzője dr. Szentmiklósi István, dr. Ridly István budapesti ikir. törvényszéki tanácselnök írt előszót. A csinos kiállítású könyv a Magyar Törvénykezés kiadásában jelent meg. Ára: 5 P. HAZAI JOGGYAKORLAT Általános 43. Bérelt ingók elveszése esetén a bérbeadó­nak az elveszésről való értesítése határozza meg azt az időpontot, ameddig a kölcsöndíj követel­hető. Tehát az elveszés vagy elpusztulás okozta kár mérvének meghatározásánál is az ingóknak akkori értéke (a tudomásszerzéskori érték) az irányadó. (P. VII. 17/1934. sz. a. 1935 január 15-én.) Turpis causa 44. Önkormányzati (autonóm) testületek ma­gánjogi természetű ügyeínéi az önkormányzati szervek és közegek felvilágosítása és a szándékolt jogügylet érdekében, a törvény és a rendeletek korlátai között, az ilyen szervek és közegek meg­nyerése, sem törvényes tilalomba, sem a jóerköl­csökbe nem ütközik. (P. VII. 4348/1934. sz. a. 1935 január 9-én.) Kizsákmányoló ügylet 45. Az aránytalanul nagy nyereségen kívül az is igazolandó, hogy alperes ezt felperes értelmi gyengeségének és szorult helyzetének kihasználá­sával szerezte meg. (P,. IV. 2805/1934. sz. a, 1935 január 24-én.) A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt, a Pp. 270. §-ának megfelelő indokolással megállapított, tehát itt is irányadó tényállás szerint .felperes az alperse megbízása alapján végzett építési munkák befejezése után minden fenntartás és feltétel nél­kül Írásban elismerte, hogy vállalati díja az al­peres által fizetett 8146 pengő 20 fillérrel teljesen kiegyenlítést nyert. Ha iigiaiz volna is tehát felperesnek az az állítása, hogy az általa végzett építési uiunikák legnagyobb részét nem előre meghatározott, hanem utólagos elszámolással megállapítandó díjazásért vállalta, a felperes a fenti elismeréséből vont következtetés útján akkor is meg kellene állapítani, hogy peres­felek a felperes díjazásának mérvét utóbb közös egyetértéssel, vagyis szerződéssel 8146 pengő 20 iillérben állapították meg. A vállalati díj összegére vonatkozó ennek a megáHapodásnak érvényét azonban felperes a per során külön keresettel megtámadta, mert szerinte ez a megállapodás kizsákmányoló ügyletnek mi­nősül. Ámde 'ha igaz volna is felperesnek az az állí­tása, hogy ő szolgáltatásának és az alperes ellen­szolgáltatásának értéke között felperesnek tetemes kárára, alperesnek viszont előnyére feltűnően nagy aránytalanság mutatkozik, az 1932. évi VI. t.-c. 9. §-ának rendelkezéséhez képest ez a körül­mény iaiz ügylet kizsákmányoló jellegének meg­állapítására alapul csak akkor szolgálhatna, ha való lenne felperesnek az a további állítása is, hogy alperes a felperes által vitatolt aránytalanul nagy nyereséget felperes értelmi gyöngeségének és megszorult helyzetének kihasználával szerezte meg. Bár a felperes, aki kőművesmester, ktségtelenül kisebb képzettségű, mint az alperes, aki mérnök, mindamellett is felperesről, aki peres felek egyező előadása szerint 80—100 munkással is dolgozó vállalkozó és aki az építési ipart nyilván hivatás­szerűen űzi, nem lehet feltételezni akkora járat­lanságot és értelmi képesságlének oly mérvű fogya­tékosságát, hogy ne tegyen tisztában a saját mun­kája értékével és ehhez képest azzal, hogy az általa végzett építési munkáért vállalati díj gya­nánt — reális számítás mellett — mily összeget kérhet vagy fogadhat el, még akkor is, ha további megrendelésekre számítva, kezdetiben olcsóbban is akar dolgozni. A szorult 'helyzet megállapítására pedig nem szolgálhat elég alapul a felperes által felhozott az a körülmény, hogy a peres munka felvállalása ide­jén aiz építőipar pangása folytán a munkaalkal­mak megfogyatkoztak és hogy a felperes általában sokkal kedvezőtlenebb vagyoni helyzetben van, mini aiz alperes. Uzsora 4G. Az uzsoráról szóló 1932. évi VI. t.-c. 20. §-a értelmében az e törvény magánjogi rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépése előtt keletkezett szerződésre is, ha annak teljesítését c törvény életbelépése után követelik, minden egyéb esetben a törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerző­désre az eddigi magánjogi jogszabályok az irány­adók. (P- IV. 2328/1934. sz. a. 1935. február 8-án.) Az 5. alatti megállapodás 1931. évi február hó 1-én kelt és teljesíttetett is, így tehát úgy az ügv­let keletkezése, mint annak teljesítése az 1932. évi VI. t.-c. életbelépése előtt történvén, a jelen perben nem az 1932. évi VI. t.-c.-nek a rendelkezéseit, hanem az azelőtt volt magánjogi jogszabályokat kell alkalmazni. Az 1932. évi VI. t.-c. hatálybalépése előtt is anyagi jogszabály volt az, hogy semmis az a szer­ződés, amellyel valaki másnak megszorult helyze­tét kihasználva, a maga részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy aránytalan nyere­séget szerez. A felperes a trafikvásárlás céljaira alperes házas, sági Ígéreteiben bízva, vagyonának legnagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents