Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám - Szerződések stabilizációja

30 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Harmadik személyek azt a jogát, hogy a szerződés érvényességét megtámadják, az ítélet nem érinti. Jelen 1. bek. nem alkalmazandó a M. M. T. 977. § 1. bek. és az 1932:VI. tc. 2. § és 9. §-ai esetében. 5. §. A bíróság az érvényesség megállapításához szükséges összes körülményeket és különösen a felek ügyletkötési képességét hivatalból vizsgálja. Ebből a célból a szükséghez képest bizonyítási eljárást rendelhet el, a feleket okiratok bemutatására kötelezheti, őket eskü alatt vagy egyébként meghallgatja. 6. §. A 4. § 1. bekezd, nem alkalmazható oly esetben, melyben a megtámadási okot valamely szerződő fél ellenében jogerős büntető ítélet állapítja meg. 7. §• A szerződés érvényességét meg nem állapító ítélet nem akadályozza azt, hogy a felek a szerződést az eredeti alakban meg ne kössék. Ebben az esetben azonban mindkét fél teljesítéséig bármelyik joghatályosan hivatkozhat a szerződés egészbeni vagy részbeni érvénytelenségére, kivéve a 4. § 3. és a 6. § b) esetét, amikor ez a hivatkozás a teljesítés után is helyt foghat. 8. §. Ha a szándékolt ügylet az érvényességet meg nem állapító ítélet folytán nem megy foganatba, egyedül ez alapon egyik fél sem követelhet a másiktól kártérítést. 9. §. Igazolt jogi érdekkel bíró személyek az előzetes bemutatási eljárásba beavatkozhatnak, a hozandó ítélet jogereje azonban rájuk ez esetben sem terjed ki. 10. §. A kereskedelmi forgalomban általában szokásos blanketta-szerződések (keretbiztosítéki okirat, biztosítási szerződés, fuvarozási szerződés stb.) érvényességét egy ízben megállapító ítélet minden azonos szövegű szerződésre feltétlenül kihat, amennyiben az egyik szerződő fél bejegyzett kereskedelmi társaság, amely a szóbanforgó szerződési űrlapot üzlete körében állandóan használja. Ezen előfeltételek hiánya esetén a bíróság az összes körülmények szorgos méltánylásával állapítja meg, hogy csak az egyik szerződő fél azonossága esetén az azonos tartalmú szerződés érvényességét más féllel szemben megállapító ítélet miképpen hat ki. 11. §. A szerződés érvényességét megállapító ítéletet a bíróság megtámadhatatlansági záradék alakjában a bemulatott szerződéspéldányokra rávezeti. 12. §. Ügyvédi képviselet az eljárás minden szakában kötelező és az előzetes elbírálás végett benyújtott szerződésnek ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátva lenni. * A szerződés feltétlen megtámadhatatlanságát deklaráló bírói ítélet természetesen idegenszerűen hat és éppen ezért a tervezet 4. §-a bővebb indokolást kíván. A felvetett gondolat egész célja és tartalma az, hogy az ilyen módon előzetesen elbírált szerződések minden elképzelhető támadással szemben, amely a felektől vagy a joggyakorlat ingadozásaiból ered, meg legyenek védve. Kétségtelen, hogy az így rögzített szerződésekkel kapcsolatban felmerül egy bizonyos veszélykoefficiens lehetősége, amely szerint a megtámadhatatlansági záradékkal ellátott szerződés mégsem felelne meg azoknak a/ abszolút követelményeknek, amelyeket a jogrend jogosan támaszthat. Nézetem szerint azonban ez a veszélykoefficiens olyan elenyészően kicsi, hogy nem szolgálhat indokul a gondolat elejtésére. Ha a M. M. T. 969. és köv. §§-aiban foglalt törvényes semmiségi okokat vesszük figyelembe, nyilvánvaló, hogy csupa olyan szembeötlő körülmény bír jelentőséggel, amelyet az előzetes döntésre hivatott bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. Nem kerülheti el a bíróság figyelmét, ha a szolgáltatás tárgya lehetetlen, ha az ügylet tárgya valamely jövőben teendő végintézkedés stb. Az összes törvényes semmiségi okok olyannyira szembeötlők, hogy a bíróságnak azokat megállapítani és a bemutatott szerződés jóváhagyását megtagadni minden további nélkül módjában van. Kivételt ez alól csupán a M. M. T. 977. §-ban foglalt az az eset képezhet, amikor az egyik fél a másiknak fogyatékos elmetehetségét kihasználja, valamint kivétel a kizsákmányoló és uzsorás ügylet, amelyet éppen ezért a feltétlen megtámadhatatlanság hatálya alól ki kellett venni. Nem ennyire egyszerű a helyzet a kényszer, tévedés, megtévesztés komplexumnál, azonban bizonyos megfontolások figyelembevételével az ide fűződhető aggályok is eliminálhatók. Legegyszerűbben a kényszer kapcsolható ki, miután fennálló jogrendszerünk nem ismer és nem ismer el olyan tartós lelki kényszert (fizikai kényszer fogalmilag elképzelhetetlen), amely a feleket a szerződés egyszerű aláírásán kívül még arra is késztetné, hogy azt közösen bemutassák és annak érvényessége érdekében a kitűzendő tárgyaláson közösen fungáljanak. Kivételt talán éppen az uzsora képezhetne, amely azonban más alapon és más indokból már kizárt a megtámadhatatlanság védelme alól. Egyáltalán nem ennyire világos a helyzet a tévedés tekintetében. A tévedés az ügylet lényeges körülményei tekintetében fennállhat a szerződéskötés után is az eljárás egész folyamán és az ellen még a bírói eljárás igen erős officialitása sem nyújthat abszolút biztonságot. Abban a tekintetben azonban az egyik fél sem lehet tévedésben, hogy ha a saját érdekében a proponált eljárást igénybeveszi, úgy az ügyletet többé semilyen címen meg nem támadhatja. Volenti non fit injuria; az eljárás igénybevétele fakultatív, aki pedig saját biztonsága érdekében él vele, előre láthatja az összes következményeket.