Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 1. szám - A váltóleszámitolási ügylettel kapcsolatos kérdések

Í'2 KERESKEDELMI JOG 1. SZ. A megállapított meg nem támadott tényállás szerint az alperes részvénytársaság igazgatósága 1931 decemiber 4. napján D. Andornak, az alperes részvénytársaiság helyettes igazgatói című tisztviselőjének, havi 240 pengő fizetését ihavi 600 pengőre emelte és neki az alperes telepén lakást engedélyezett. Nem vitás, hogy D. Andor az alperes részvénytársaság ügyvezető igazgatójának D. Adolfnak fia és az Y) alatti (8. sorsz.) igazolja, hogy az alperes igazgatósága D. Andor fizetését akkor emelte fel, amidőn ennek atyja D. Adolf az igazgatóságnak bejelentette, hogy fia az alperesi részvények többségét (60 százalékát) megszerezte. Noha azon az alapon ... A közgyűlési határozat egymagában az alapon, hagy az a társaságra anyagilag inem előnyös, vagy a részvényekre káros, nem támadható meg; ellenben törvénybe ütközik és megtámadható az a közgyűlési határozat, melyről megállapítható, hogy az a fennálló körülmények között a részvényeseket vagy a K. T. 163. §-a ellenére azok egy részét jogellenesen és vétkesen vagy egyébként is a jó erkölcsökbe ütköző módon szándékosan megkárosítja. Már pedig a kisebbségi részvényesek szándékos és a jó erkölccsel ellentétes megkárosításának minősülhet az alperes részvénytársaság közgyűlési többségének az a határozata, amely a részvénytöbbség birtokosának javadalmazását a fentiek szerint feltűnő mértékben, elfogadható gazdasági indok vagy egyéb különösen méltánylást érdemlő okok nélkül felemeli, illetőleg tudomásul veszi akkor, amidőn a vállalat jövedelmezősége nem vitásan már a megelőző esztendőben megszűnt és azóta is veszteséget mutat. 8. A Polgárjogi Határozatok Tárába 328. szám alatt felvett 17/1899. V. számú magyar kir. kúriai határozat értelmében a részvényesnek a részvény névértékének megfizetésére vonatkozó feltétlen kötelezettsége nem oly közönséges tartozás, mely a beszámítással törleszthető lenne. (P IV. 3647/1934 sz. a. 1934 nov. 23-án.) Vétel 9. Az az eladó, aki a rendeltetésszerű célra hasznavehetetlen árút olyan körülmények között szállít, amelyek mellett a vevő az árunak erről a minőségéről a szokásos üzletvitel keretében meg nem győződhetik, — a K. T. 350. §-ának alkalmazásában kifejlődött birói gyakorlat szerint alkalmazandó ennek a törvényi rendelkezésnek értelmében a K. T. 349. §-ának az elévülésre vonatkozó határozataira és így az eladó felelősségi idejének (szavatossági, jótállási időnek) szerződési megállapítására sem hivatkozhatik. (P IV. 302/1934 sz. a. 1934 okt. 18-án.) Mezőgazdasági gépvétel 10. Az a körülmény, hogy a községi elöljáróság mennyiben tett eleget felvilágosítási kötelezettségének, birói úton felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. (P VII. 3023/1933. sz. a. 1934 okt. 4-én.) A m. kir. Kúria 44. sz. jogegységi döntvényének indokolása szerint a 27.483/1901. K. M. számú rendelet 6. §-áiban foglalt szalbály azt, hogy a nagyabb gazdasági gépet vásárló kisbirtokos megrendelése a községi elöljáróság által a megrendelési vagy szerződési okiraton hitelesíttessék, azért tette az ügylet érvényességi kellékévé, hogy a megrendelésre való rábírás végett felkeresett kisbirtokos a megrendelés tétele, vagy a szerződés megkötése előtt a gazdasági viszonyait és körülményeit jól ismerő községi közhatóság részéről a vétel jogi és gazdasági következményei felől megfelelő útbaigazításban részesüljön s esetleg a hitelesítés megtagadásával akarata ellenére is inegóvassék a gazdasági helyzetével összeegyeztethetetlen ügylet hátrányaitól. Nyilvánvaló tehát, hogy — amint arra a döntvény indokolása utóbb rá is mutat, — a megrendelésen levő aláírás hitelesítése nem puszta alakszerűség, melynek teljesítésével a községi előljáróség feladata egészen kimerült, hanem ezzel kapcsolatban meg kell teneie mindazt, ami a szerződést kötni kívánó fél felvilágsításáhioz s az esetleges hátrányoktól való megóvásához szükséges. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a községi elöljáróságot az ügyfél felvilágosítására irányuló kötelezettség csak az egyes esetek szerint fennforgó szükséghez képest terheli és ba az adott esetekben a hatáskörébe utalt mérlegelés útján úgy találja, hogy a megrendelő fél érdekei a megrendelés által sérelmet nem fognak szenvedni, és a maga részéről minden közbelépést szükségtelennek lát, — minden felvilágosítás és figyelmeztetés mellőzése mellett is hitelesítheti az aláírást. Ezért, minthogy abban a körülményben, hogy a fennforgó esetben a községi elöljáróság a megrendelő okiraton a felperesek aláírását hitelesítette, az az álláspontja jut kifejezésre, hogy a megrendelő felek viszonyai szerint a felvilágosítás és figyelmeztetés szükségét fennforogni nem látta, az pedig, hogy eljárása keretében a körülményeket helyesen itélte-e meg, birói uton felülvizsgálat tárgyává nem tehető, a keresettel megtámadott ügyletet érvényesen létrejöttnek kell tekinteni. Kárbiztosítás 11. A kárbiztosítási szerződés feltételemek megfelelő módon megejtett szakbizottsági becslés oly bíróságon kivüli szakértői véleménynek tekintendő, mely egyrészt a kár megállapításánál a feleket kötelezi, másrészt kizárja a kárnak ntóbb birói szemle útján való megállapítását, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt (855. sz. E. H.). (P. VII. 4470/1933. sz. a. 1934 nov. 2-án.) A felperes a szakbizottsági eljárást megtámadta azon az alapon, hogy a bizottság tagjai jobb tudomásuk ellenére, Ihelytelen eljárás útján, az alperes meghízottja által megtévesztve, állapították meg a kárössizeget. E támadás jogszerűségének elbírálásánál abból kell kindulni, hogy a felek megállapodása szerint a szakértői bizottság tagjai által teljesített becslés eredményének eltérő volta esetén egyedül a vá-