Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 11. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár előadása a szövetkezeti reformokról

11. sz. KERESKEDELMI JOG 179 ügyekben alakított jogegységi tanácsának szom­baton hozott elöntése elé. Osvald István dr. a Kúria elnökének elnöklése alatt ez a jogegységi tanács november 9-én kezdte meg a részvénytársasági élet számára rendkívül fontos és elvi jelentőségű két kérdésnek a tárgyalását és több tárgyalás után a döntvényt szombaton hozta meg. A Kúria jog­egységi tanácsa döntvényének a tárgyát a követ­kező két kérdés képezte: 1. A részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága megállapíthat-e javadalmazást az igazgatóság ama tagja számára, ki a részvénytársaság (szövetkezet) részére külön megbízatás alapján különleges szol­gálatot teljesített? 2. A polgárjogi Határozatok Tárában 844. sz. alatt közzétett elvi határozatnak az a szabálya,­hogy az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság köz­gyűlésének elhatározási köréből el nem vonható, vonatkozik-e azoknak a különleges szolgálatoknak a díjazására is, amelyeket a részvénytársaság (szö­vetkezet) részére az idézett elvi határozat közzé­tételét megelőző időben adott külön megbízatás alapján telejesített? A Kúria jogegységi tanácsának e két kérdésben hozott nagyjelentőségű döntvénye a következő­képpen szól: „A részvénytársaság (szövetkezet) igazgatósága annak a tagjának, aki akár szolgálati viszony, akár külön megbízás folytán végez a társaság részére valamely teendőt, csak akkor állapíthat meg ellen­értéket (fizetést, díjazást, javadalmazást, jutalmat stb), ha ez a teendő valamely jogszabály rendel­kezése, vagy az élet felfogása szerint nem esik az igazgatósági hatáskör vagy teendő keretébe." Minthogy a döntvény szövegét még hiteles for­mában nem ismerjük, egyelőre — lapzárta után is lévén — ezután regisztráljuk a nyilvánosságra ju­tott szöveget. Értesítés. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa ,i folyó évi december hó 7. napjának (szombat) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Élelmiszeráruk hátralékos vételárának behaj­tása iránt folyamatba tett végrehajtási eljárás során, az 1908 : XLI. t.-c. 12. §-a negyedik hekez­désének alkalmazásával, végrehajtás alá von­ható-e a napidíjak, munkabérek és szakmány­munkabérek napi 2 P 50 f-t meghaladó része? Hazai irodalom Faluhelyi Ferenc: Államközi jog I. kötet Állam­közi alkotmányjog és jogtan. Dr. Kari könyvesbolt kiadása 1935. A Pécsi Tudományegyetem kitűnő jogtanára ezzel a munkájával 20 éves tanári mű­ködésében kialakult rendszerét mutatja be és elsősorban tankönyvül szánja. Miután a könyv tartalma kívülesik a Kereskedelmi Jog területén, mi csak arra szorítkozunk, hogy a könyvvet elő­fizetőink figyelmébe ajánljuk. A többszemélyes magánjogi helyzet. Irta és a m. kir. Ferencz József Tudományegyetem Jog és Államtudományi szakosztálya 1935 április 9. nap­ján tartott ülésén előadta dr. Beck Salamon ügyvéd. Magyar végrehajtások foganatosítása Ausztriá­ban. Irta: Dr. Deutsch Maurus wieni ügyvéd. Kü­lönlenyomat a Polgári Jog 1935. 6. számából. HAZAI JOGGYAKORLAT Általános 181. Nincs jogi akadálya annak, hogy a pénz­tartozásra irányuló kötelembe, amennyiben vala­mely jogszabály máskép nem rendelkezik, az eredeti hitelező és az adós beleegyezésével har­madik személy új hitelezőként lépjen be olymó­don, hogy az adóssal "zeniben most már a régi és az űj hitelező együttesen szerepeljenek akár egyetemleges akár részarányos hitelezők gyanánt. (P. IV. 3851/1935. sz. a. 1935 okt. 24-én.) Res judicata 182. Az ítélet anyagi jogerejének (ítélt dolog­nak) előfeltétele a jogviszonynak, vagyis a per­ben álló feleknek és a perbevitt jognak ugyan­azonossága. Ezeknek az előfeltételeknek hiányá­ban egymagában a jogalap ugyanazonosságának s az azonos jogalap felett álló döntések, kivételes esetektől eltekintve, az anyagi jogerő szempontjá­ból jelentősége nincs. (P IV. 1488/1935. sz. a. 1935. szept. 20-án.) Ha tehál a M. I. által, mint a feloszlolt „Ma­gyar Dobozgyárosok Országos Szövetsége" volt tagja által a szövetségnek egy másik volt tagja ellen azon az alapon indított kártérítési perben, hogy a szövetség időelőtti feloszlatása jogellene­sen történt, el is kellett bírálni a feloszlatás jogosságának az alperes kifogása folytán adott esetben is eldöntendő kérdését, — az abban a perben hozott Ítéletnek erre vonatkozó döntése a jelen perben itélt dolognak nem tekinthető, mert a jelen pert maga a feloszlott szövetség in­dította egy — a korábbi perben nem szerepelt volt tagja ellen a feloszlás folytán felmerült költ­ségek megtérítése iránt, tehát hiányzik úgy a per­beli feleknek, mint a perben érvényesített jog­nak ugyanazonossága és mert a jogalap felett való korábbi döntés a fellebbezési bíróság helyes kifejtése szerint nem tekinthető mindenkivel szemben hatályos, konstitutív döntésnek. Ezért helytálló a fellebbezési bíróságnak az a jogi ál­láspontja, hogy a korábbi perben hozott ítélet az alperes kifogása tekintetében itélt dolognak nem tekinthető. Kizsákmányoló ügylet 183. Semmis az a szerződés, amellyel valaki másnak szorult helyzetét kihasználva, a majj.i vagy harmadik személy részére a másik fél tete­mes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez (kizsákmányoló ügylet). Ahhoz, hogy a szorult anyagi helyzetnek ki­zsákmányoló módon történt kihasználása miatt az ügylet megtámadható legyen, nem szükséges, hogy a másik fél szorult helyzetét a kizsákmá­nyoló fél maga idézte légyen elő. Viszont az ügyletkötő félnek a másik fél nyo­masztó helyzetéről való puszta tudomása egyedül

Next

/
Thumbnails
Contents