Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 1. szám - A spekuláció jelentősége a részvénytársaság tőkeellátásában

4 KERESKEDELMI JOG 1. sz. A nehézség mindig ott van, hogy az elöljáróság, különösen kisebb községekben, rendelkezik-e azokkal a szükséges gazdasági szakismeretekkel, melyek az összes fennforgó körülmények mellett, döntő súllyal jöhetnek tekintetbe annál a kérdésnél, hogy célirányos-e a rendelés a kisbirtokos szempontjából. De lege ferenda megfontolandó lenne, hogy nem-e volna helyesebb, a községi elöljáróság feladatkörébe utalt hitelesítést az egyes mezőgazdasági kamarákra, esetleg azoknak kirendeltségeire bízni. Külön ki kell még emelni a P IV. 34511933 sz. kúriai határozatot12), mely az elől járósági hitelesítést az esetben is megkívánja, ha a megrendelést a kisbirtokos nem a -saját, hanem más használatára eszközli. Az adott esetb en a megrendelés egy malomszövetkezet részére történt és a vételárért a kisbirtokosok — kik egyben a malomszövetkezet igazgatósági tagjai is voltak — egyetemleges kötelezettséget vállaltak. Megjegyzendő, hogy ez a döntés egy más vonatkozásban, szemben a fentidézett P. VII. 264J1933. sz. határozattal, nem helyezett súlyt arra, hogy a tényállás szerint a szövetkezet ''üzletvezetője a szövetkezet által teendő megrendelés felvétele iránt kereste meg az eladót. A spekuláció jelentősége a részvénytársaság tökeellátásában. (Mozaik egy félretett inonograflatervezetből.) Irta : Dr. Groák László. í. A modern rész vényjogi reformmozgalmak erőteljesen hangsúlyozzák a részvénytársasági formában működő vállalatok védelmének és az intézmény iránti bizalom biztosításának szükségét. Ezzel az elgondolással az elavult részvényjogi törvények rendelkezései közé be nem illeszthető újszerű életviszonyok tömegét kísérlik meg a jogszabályoknak olyan elasztikus, de azért áttörhetetlen keretébe összefoglalni, amely a nagy részvénytársaságok életében jelentkező kettős célt: a közérdekű vállalat fenntartását és a benne anyagilag érdekeltek megfelelő jogvédelmét biztosítani tudja. E kétségtelenül nehéz feladatban domináló szerepe kell legyen a részvénytársaság tőkeellátása megszervezésének. Ez a gondolat nem jogi fogalom. Szorosabb értelemben vett előfeltételeinek megteremtése sokkal inkább gazdasági, mint jogi feladat. Mégis mindazok a szabályok, amelyeket a vállalat és a benne érdekeltek védelmére bármilyen részvényjogi reformtervezet megvalósítani kíván, végeredményében ennek a gondolatnak van") Ker. Jog 1934. évf. 47. eset. nak alárendelve. Mert a részvénytársaság tőkeellátásának biztosítása, felesleges tőkéinek megfelelő módon való elhelyezése, szétosztása képezi a részvénytársasági gondolat lényegét. Kétségtelen, hogy a részvénytársaság által kezdeményezett gazdasági feladatok megvalósítására és a kitűzött gazdasági cél betöltésére szükséges tőkék biztosítása nélkül a legzseniálisabb jogi megoldás is csak üres keret, életnélküli szellemi torna maradna. Az angol-amerikai rendszerű részvényjog változó (keret) alaptőke rendszerét éppen a tőkeellátás legrugalmasabb, a gazdasági élet lehetőségeit legjobban kihasználni tudó módszere teszi népszerűvé. Viszont a kontinentális részvónyjogi rendszerek rögzített alaptőkéje azt célozza, hogy ez az alaptőke feltétlenül biztosított legyen, tehát állandóan és sértetlenül a részvénytársaság gazdasági céljainak rendelkezésére álljon. 2. Minthogy a részvényjegyzés alapján befizetett alaptőkét a részvénytársaság fennállásának legtöbbször bizonytalan időtartama alatt visszakövetelni és így a vállalt érdekeltséget likvidálni nem lehet, csak a részvény nagy forgalomképességében rejlő kvázi helyzeti energia teszi lehetővé, hogy olyanok is részvényekbe fektessék vagyonukat, akik esetleg rövid idő multán ezt a vagyonelhelyezési módot meg akarják változtatni. Tehát a részvénytársaság tőkeellátásának magától értetődő praemisszája a részvény mentől nagyobb forgalomképessége, mert ebből a részvénytársaságban vállalt érdekeltség könnyű likvidálásának lehetősége következik. Ezért lehet a gazdasági megkötöttség, immobilizálódás érzete nélkül részvényessé válni. A részvény nagy forgalomképessége azonban jelentékeny mértékben szolgálja a spekuláció kifejlődésének lehetőségét is. A spekulációs részvényvétel lényegileg nem tőkebefektetési szándékot jelez és legritkábban irányul arra, hogy a spekulatív alapon részvényt 6zerző a részvénytársaságnak hosszú ideig részvényese legyen. Ámde kétségtelen, hogy a részvényjegyzés egyszerű ténye már a részvényaláírás alkalmával a társaság részére szükséges tőkék biztosításának funkcióját Lefejezi. Jogilag a részvénytársaság tőkemozgalmaira nézve közömbös, hogy a teljesen liberált, legtöbbször bemutatóra szóló részvény tulajdonosa érdekeltségét mikép adja, veszi, megtartja vagy elidegeníti. Ez jogilag csak abban a vonatkozásban jelentős, hogy részvényeseinek összetétele változik. Papírforma szerint ennek az a hátrányos következménye, hogy a társaság vezetésében szükséges állandóság és egységes koncepció az irányításra jogosított részvényesek gyakori változása következtében veszélyeztetve lehet. Gyakorlatban azonban ez nem így van. Ami