Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám - A társulati mérlegkészítés nehézségei

166 KERESKEDELMI JOG 10. sz. fizetendő dollárösszeg felett sem, úgyszintén egyező volt a felek akarata abban is, hogy a dollárösszegeket pengőben kell kiegyenlíteni. Ezzel pedig a fennforgó esetben az alperes dollártartozása már ekkor és az ekkori árfolyam szerint pengőtartozássá vált s a továbbiakban nem a követelés összegszerűsége, hanem egyedül csak az maradt fenn kérdés tárgyául, hogy az alperes az ekként meghatározott tartozást a felperesek, mint örökösök, vagy esetleg más részére köteles-e megfizetni? Ezért az alperes arra való hivatkozással, hogy a kötvények általános feltételei szerint a felek a biztosítási összeg esedékességének időpontjáról jogügyletlel rendelkeztek, továbbá, hogy a hitelező személyének az igényre való jogosultságot tanúsító okmány bemutatása mellett való igazolását követelhette, és ezek bemutatásánál a felpereseket mulasztás terheli, nem tarthat jogot arra, hogy a kifejlettek szerint már előbb pengőben meghatározást nyert és egyedül a hitelező személyének bizonytalansága okából visszatartott összeget a dollár időközben leszállt értékéhez képest csökkentve egyenlítse ki. Az anyagi jog szabályainak megfelelően határozott tehát a fellebbezési bíróság akként, hogy az alperest a dollár 570.50 pengős árfolyamával számított 16.915 pengő 28 fillérből visszatartott 6964 pengő 84 fillér tőke és kamatai megfizetésére kötelezte. Alapos azonban az alperes panasza annyiban, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel marasztalta őt 16.945 P 28 fdlér tőke után 1932 május 18-tól 1934 április 27-ig számított 5 százalék kamat megfizetésében. Az alperes ugyanis a fentebbiek szerint megállapítást nyert tartozásának kiegyenlítését is jogszerűen tagadta meg mindaddig, míg a felperesek örökösi mivoltukat előtte szabályszerűen nem igazolták s így erre az időre a kamatokkal jogszerűen nem terhelhető. Alkusz 174. A megbízás nem vonható vissza minden alapos ok és kártérítési kötelezettség nélkül. (P. IV. 2040/1935. sz. a. 1935. szept. 25-én.) Az irányadó tényállás szerint alperes az iratokhoz 2. és 3. alatt csatolt levelek tartalma szerint felhatalmazta a felperest, hogy a tulajdonát alkotó Albertfalva kertváros déli résizén fekvő ingatlanának közművekkel leendő ellátása végett valami ly jogi, vagy fizikai személy, vagy valamely érdekeltség oly értelmű ajánlatát közvetítse, amely szerint az illető szernél}', vagy érdekeltség az említetl telkeket telekegyenérték ellenében közművekkel lát ja el. (Kiköttetett, hogy a felperes által közvetített ajánlat osak akkor válik az alperesre nézve kötelezővé, ha a megállapodás az alperes és az ajánlattevő közt létrejön és azt a népjóléti és munkaügyi miniszter jóváhagyja, amely feltételek be nem teljesedése esetében sem a ,i. lperesnek, sem az ajánlattevőnek aiz alperessel szemben semminemű követelése nincs és még az ajánlat megtételéhez szükséges munkálatok címén, sem jogosult sem a felperes, s:m az ajánlattevő bármit is felszámítani. A szerződésnek most felhívott rendelkezése azonban meni jogosítja fel az alperest arra, hogy a felperesnek adott megb:zást egyoldalúlag m nden alapos ok és kártérítési felelősség nélkül visszavonihaisisa, mert jogszabály, hogy minden szerződő felek akaratát akként ktll értelmezni, amint azt az élet felfogása és a méltányosság követelményei megkívánják, már pedig az élet rendes feLfogásiával és a méltányosság követelménye vei is ellenkeznék, ha a felperes a munkája díjazásától .indokolatlanul elüttetnék. Felperes a perhon, előadta, hogy alperes az ő közvetítése folytán benyújtott ajánlatok tekintetébein, tárgyalásokat nem kezdeményezett és számtalan' érdeklődésére m'md:g azzal a biztató Ígérettel bocsájtolta el, ibogy a kérdéssel továbbra is foglalkozzék és csak másfél év múlva, 1933. augusztus 31-én, amikor már tetemes munkája és kiadása merült fel, hivta fel öt arra, hogy az ajánlattevőktől a változott viszonyoknak m;gfelélő új ajánlatot szerezzen be. Vitatta a felperes, hogy a közvetítésével benyújtóit ajánlatok megfelelők voltak, és hogy 1933 augusztus végén alperes már nem ;s szándékolta komolyan a közműveknek a megállapodás alapján eszközlendő létesítését, mert az egyéb ügyekben .időközben őt ért támadások miatt a szóbanforgó ingatlanok értékesítését nem m gbízási, lianem nyilvános árlejtés útján akarta eszközölni és mert az új ajánlattételre való felhívás, majd pedig a megbízás visszavonása csak ezt a célt szolgálta., ennélfogva az vele szemben indokolatlan. Minthogy azonban a fell'cbibezési bíróság ebben az irányban elfoglalt jogi álláspontjánál fogva a lényállást nem állapította meg, e nélkül ped g a felhívott jogszabályra való tekintettel az ügy végeldönlésre nem alkalmas, a kár. .Kúria a Pp. 543, §-a értelmében' a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a felkbbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Választott bíróság 175. írásbeli forma. (P. IV. 836/1935. sz. a. 1935 szeptember 5-én.) A ,Pp. 767. §-a a választott bírósági szerződés érvényességéhez az írásbeli formát kívánja meg. Írásba foglalt ez a szerződés, ha a felek akár ugyanabban az okiratokban vetik alá magukat a választott bírósági hatáskörének, akár különkülön okiratok foglalják magukban a feleknek megegyező akaratkijelentéseit. Az alperesek a választott birói kikötést — a választott bírósághoz benyújtott és mindkettőjük által ellenjegyzett keresetlevelükkel, úgyszintén a választott bíróság megalakulásáról tett elnöki bejelentés s a peres feleknek a követendő eljárás módjára nézve létrejött megállapodását is magában foglaló első tárgyalási jegyzőkönyv aláírásával — Írásban elfogadták, ami által a választott bírósági szerződés írásbeli alapiságára vonatkozó feltételnek törvényszerűen megfeleltek. Budapest, 1935. évi szeptember hó 5. napján. Dr. Szobonya Béla s. k. elnöklő kir. kúriai biró. Dr. Tolnay Iván s. k. előadó. Dr. Morvay Aurél s. k. Dr. Zimányi József s. k. Dr. Révész Gusztáv S. k. Ezt a határozatot a m. kir. Kúria dr. Hazay