Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám - A társulati mérlegkészítés nehézségei

162 KERESKEDELMI JOG 10. SZ. SZEMLE Dr. Grosschmid Béni nagy jogtudósunk tanítványai és tisztelői elhaltárazták, hogy a magyar magánjognak a nagy Mester szellemében nemzet alapokon nyugvó rendszeres müvelése céljából a Magyar Jogászegylet keretében tömörülnek. Grossehmid örökbecsű tanításait előadásokkal és k iadványokkal kívánják fenntartani és továbbfejleszteni. A mozgalom szervezői, élükön dr. Almási Antallal, dr. Nyitlászi Jánossal, dr. .S:/"</Í7S Károllyal és ér. Vladár Gáborral, felkérik Grosschmid Béni összes budapesti és vidéki volt tanítványait, tisztelőit, valamint az érdeklődőket, hogy a mozgalomhoz való csatlakozásukat jelentsék be, illetőleg az előadásokra való meghívásuk céljából jelentkezzenek. Jelentkezni lehet: írásban vagy telefonon dr. Újlaki Miklós budapesti ügyvédnél, (VI., Teréz-körút 46. Telefon: 288-94.) Jogegységi ülés. I. A m. kir. Kúriának a közpolgán ügyekben alakított jogegység' tanácsa a folyó évi november hó 16. napjának (szombat) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Az állat hibájából eredő szavatosságon alapuló, 100 pengőt meg nem haladó pénz fizetése iránt indított perek a járásbíróság vagy a községi bíróság hatáskörébe tartoznak-e? (Vonatkozással egyfelől a kalocsai kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pf. 1237/1930. és a szolnoki kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pif. 14J13/1933., másfelöl a kalocsai kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pf. 1027/1930. és a szekszárdi kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság Pf. 2455/1934. számú határozatára)'' — Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Vincenti Gusztáv kir. kúriai bíró. II. A ni kir. lKúr;ának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi] tanácsa a folyó évi november hó 16. napjának (szombat) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „A budapesti központi kir. járásbírósági és a budapesti I—HM. kcr. kir. járásbíróság illetékes-e olyan követelésre vonatkozó fizetési meghagyás kibocsátására, amely követelésre nézve per esetén illetékes volna ugyan, a fizetési meghagyás azonban az adó;s részére bár Budapesten, de nem a fizetési meghagyást kibocsátó kir. járásbíróság, hanem a másik kir. járásbíróság területén kézbesítendő? (Vonatkozással egyfelől a budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamadási bíróság 26. Pf. 4066/1929., másfelől a budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamodáisi bíróság 51. Pf. 4719/1928. és 511. Pf. 4857/1928. számú határozatára)". Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Vincenti Gusztáv kir. kúriai bíró. III. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi december hó 7. napjának (szombat) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „A társadalombiztosítási vagy a rendes bíráskodás útjára tartozik-e a biztosításra kötelezett munkavállaló, illetőleg családtagja által a munkaadó ellen az 1927 : XXI. t.-c. 90. §-a alapján érvényesíthető kártérítés iránt támasztott kereset elbírálása abban az esetben, ha a munkavállaló vagy családtagja keresetét nem büntetőbírói ítélt Irt' alapítja.'" Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Vincenti Gusztáv, kir. kúriai bíró. Jogvédelmi eszközök kettőssége címen tartott előadást dr. Beck Salamon, a Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában. Előadó több oly esetre mutatott rá, amelyekben ugyanazon jog védelmére a törvény a jogosultnak különféle eszközöket bocsát rendelkezésére, és pedig olymódon, hogy a jogosultnak választásában áll a jogvédelem eszközei közül valamelyiket vagy mindegyiket igénybevenni. A Perrendtartás és a Végrehajtási eljárás köréből több ilyen esetet sorolt fel, amidőn a végrehajtó intézkedései, például idegen tárgyak lefoglalása ellen igénypernek és előterjesztésnek is van helye (és pedig ily esetben a jogosult iszemély is különböző lehet), vagy a Pp. 413. §-a esetében, ahol választani lehet perújítás vagy a szolgáltatás megállapított mennyiségének vagy tartamának megváltoztatása iránti egyszerű per között. — Rámutat arra, hogy a tisztességtelen verseny miatt jogaiban sértett félnek a törvény módot ad, hogy polgári vagy büntető pert indítson. Előadó szerint megilleti a sértettet, hogy mindegyik jogvédelmi eszközt igénybevegye, ami azonban nem jelent annyit, hogy minden esetben igénybe is kell venni mind a két kínálkozó eszközt. (És itt hivatkozott e sorok írójának a Jogászegyletben is ismertetett felfogására.) — Rámutatott arra, hogy a res judicata sem akadálya mindig annak, hogy az, akinek sérelmére valamely versenycselekmény elkövettetett, a tény megállapítása érdekében új keresetet indítson, ahelyett hogy végrehajtást kérjen. — Előadónak szellemesen összeállított érveit nem mindenben oszthatjuk, mint ahogy előadó maga is rámutatott arra, hogy mi évek hosszú sora óta kitartóan ostorozzuk azt. hogy egyes versenytársak a versenytörvény azon intézkedésével, amely szerint például egy vállalati elnevezéssel vagy védjeggyel szemben elkövetett visszaélést olykép toroltak meg, hogy a Tvt. 9. § alapján polgári pert indítanak a törvényszéken, ugyanazon cselekmény miatt a Tvt. 18. § alapján utánzás miatt pert indítanak a büntetőtörvényszéken, sőt védjegybitorlás vétsége miatt eljárást indítanak a büntetőjárásbíróságnál. A jogvédelmi eszközöknek ezen kettősségét, sőt hármasságát nem tartjuk helyesnek, mert igen sok esetben a kereskedelmi, és az ügyvéd részéről az ügyvédi etikába ütközőnek tartjuk, midőn tisztán a versenytárs legázolása, másrészt pedig költséghrtjhászás miatt intéztek néha egé|sz kisjelentőségü dolog miatt koncentrikus támadást egy versenytárs ellen, akit egy hatalmasabb versenytárs ilymódon akart tönkretenni. Mi tehát csak cum grano salis fosadjuk el előadó álláspontját. — Még kevésbé fogadhatjuk el azt, hogy res judicata esetén jogában volna a pernyertes félnek végrehajtás helyett újabb pert indítani. Ez az elv újból csak a költségek (szaporítására vezethet és a ne bis in idem sarkalatos elvébe ütközik. sz. I. A Magyar Jogászegyletnek civiljogi szeminárramában Újlaki Géza dr. ügyvéd tartott előadást .,V álasztottU'-rósági jogkérdések" címén. Kifejtette, hogy az alkalmi és szakmai választottbíró-