Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 1. szám

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Pannónia -ucca 9. szám Telefon: 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi nyilv. rendes tanár FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harminckettedik évi. 1. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1935 január 1 Megjegyzések a 44. sz. jogegységi döntvény alapján kialakult birói gyakorlathoz Irta: Dr. Schwarz Tibor, kir. ítélőtáblai biró. Annak idején, a 44. sz. jogegységi döntvény meghozatala előtt, — a kérdés szabályozását illetőleg — élénk jogirodalmi viták fejlődtek ki pro és contra. A döntvényeknél azonban, mint az alábbiakból látni fogjuk, nagy fontossággal bír az, hogy azok gyakorlati alkalmazásánál milyen elvek domborodnak ki és különösen, hogy azoknak egyes rendelkezései mikép értelmeztetnek. Ez annál inkább is figyelmet érdemel, mert ezeknél, szemben a törvényekkel és rendeletekkel, a döntést hozó szerv az, mely azt a gyakorlatban végső fokon értelmezni és magyarázni hivatott. Ez év kereskedelmi jogi gyakorlata nagyon tanulságos döntéseket tartalmaz a 44. számú döntvény értelmezését illetőleg, ennélfogva az alábbiakban ezekkel kívánok foglalkozni. A döntvény, mint ismeretes, úgy rendelkezik, hogy a nagyobb gazdasági gép átvétele és használatbavétele egymagában véve nem zárja el a megrendelő kisbirtokost attól, hogy az 1900: XXV. t.-c. 1. §-ában foglalt tilalom ellenére kötött vételi ügyletnek, vele szemben való hatálytalanságára hivatkozhassék. A kialakult gyakorlat már most, az értelmezést illetőleg nagy súlyt helyez az „egymagában" kitételre és oda konkludál, hogy az átvétel és használatba vételen túlmenő esetleges utaló magatartások convalcálő hatással bírhatnak az eredetileg semmis, illetve érvénytelen ügyletet illetőleg. Nyilvánvaló, hogy a döntvény ilyen irányú értelmezése könnyíteni kíván annak látszólagos merevségén. A m. kir. Kúriának P. VII. 3584/1933. sz. határozata1) az utaló magatartásokat illetőleg rámutat az ú. n. „huzamosabb használat"-ra. Ezek szerint tehát különbség teendő bizonyos mértékben a „használatbavétel" és a „huzamosabb használat" között. Ez helyes is, mert nem lehet kétséges, hogy az utaló magatartás hatása szempontjából nagyobb jelentőség tulajdonítandó a huzamosabb használatnak, mint az egyszerű használatbavételnek, mely utóbbinak tényálladéki elemei már adva vannak, ha a gép egyszer-kétszer használatba vétetik. A P. VII. 525911932. sz. kúriai döntés2) is .pregnánsan utal arra, hogy abból, hogy a jogegységi döntvény indokolásában csak az van kimondva, hogy egy ilyen gép „elfogadása '•és használatbavétele egymagában olyan ráutaló tényeknek, amelyeknél fogva eredetileg a megrendelővel szemben hatálytalan vételi Ügyletnek — utóbb a törvénnyel összeegyeztethető módon való megkötése megvalósulhat — nem minősíthető; egyébként azonban azt, hogy mik lehetnek ilyen erre alkalmas ráutaló tények, a jogegységi döntvény, az eset körülményeihez képest a bíróság szabadon való mérlegelésének tartotta fenn." Ez a határozat is tekintetbe vette, mint utaló magatartást, a gépnek négy évet meghaladó használatát. Egyébként mindkét határozat mint különleges és eredetileg érvénytelen ügylet későbbi joghatálya szempontjából tekintetbe vehető ügydöntő magatartásnak minősíti az időközben történt részletfizetéseket, jóval az ügylet megkötése után adott hitelbiztosítéki okiratot, a váltóprolongációkat és végül, ha a vevő a váltóperben kifogással nem élt. Bizonyos mértékben belenyúl az idézett 44. sz. jogegységi döntvény a birói mérlegelés lehetőségének szabadságába akkor, midőn negatíve leszögezi, hogy milyen utaló maga*) Ker. Jog 1934. évf. 10. szám. *) Ker. Jog 1934. évf. 3. szám.