Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 9. szám - Igazságellenes tényezők a jogban

9. sz. KERESKEDELMI JOG 147 'származása és minősége tekintetében. Az ilyen vevőnél tehát nem annyira az ábrának az összetévesztés lehetőségét is megengedő összbenyomása szokott az irányadó szempont lenni, hanem az, hogy az árun az általa ismert jelzéis. legyen és ez a jelzés ne legyen alkalmas az összetévesiztésre. Aki tehát az alperesnek stilizált virágú ós angol köriratú címkével ellátott cérnáját keresi, azt a felperesnek ,jPipacs" szó- és ábra védjegye nem tévesztheti meg. iDe ettől eltekintve isem látta a m. kir. Kúria az összetévesztés lehetőségét fennforogni. Ugyanis a védjegy kerek alapja és az orsó talpán való használati módja, valamint a címkén a fonalvastagság feltüntetése az ülyen árunemek megjelölésére általánosan szokásosak lévén, az 1890: II. t. c 3. §. harmadik pontja értelmében nem tarthatnak számot védjegyjogi oltalomra. Az oltalom tárgyát képező és egymással összehasonlított ábrák i&zinezésének öslszbe nyomása pedig teljesen eltérő, mert az alperesi védjegy piros színű összbenyomást kelt, míg a felperesi védjegyen csupán a pipacs iszirmai lévén pirosak, a cimkék a fehér és zöld színek összbenyomását támasztják a szemlélő emlékezetében. Emellett a eimkék alakja, köriratának nyelve (a felperesi cimkék magyar felirattal, az alperesé pedig angol felirattal vannak ellátva), a felperes cégének az 58.700 számú védjegyen való tüzetes megjelölése, a virágábráknak teljes különbözősége olyan szembetűnő különbségeket tüntetnek fel, hogy azok a felületes szemlélőnél lehetséges emlékezetbeli elmosódást és ezzel a megtévesztés lehetőségét is kizárják. Nem változtat ezen az a körülmény, 'hogy a szembenálló védjegyek mindegyikének virág a motívuma; mert az alperesnek botaroikailag közelebbről meg nem határozható, stilizált piros virágával szemben a felperesi védjegyen levő pipacsnak nemcsak teljesen eltérő az alakja, hanem a cimkék mindegyikén látható „Pipacs" szóvédjeggyel is meg vannak a másiktól különböztetve és attól .annyira eltérnek, hogy az összetévesztés jehetőisége fenn nem forog. Tisztességtelen verseny 161. A TVt. 9. §-ban meghatározott védelem e törvényi rendelkezés kifejezett tartalma szerint nem a védjegy belajstromozásához, hanem az árujegy qualifikált használatához fűződik, nevezetesen ahhoz a tényhez, hogy a forgalomban bizonyos árujegyről egy vcrsenyváUalatot .szoktak felismerni. A nyilvánosságra szánt analízisnek felhasználása nem tekinthető üzleti titoknak. (P. IV. 733/1935. sz. aj: 1935 június 19-én:) A fenti tényállás szerint a felperesi Miratax elnevezés alatt árut forgalomba nem hozott és így nyilvánvaló, hogy erről az árunévről a forgalomban a felperes vállalatát nem ismerhetik; így nincs jogszerű igénye a felperesnek arra, hogy az alperesek a Mira árunév használatától a Tv-t. 9. §-a alapján eltiltassanak. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint Karlsbadban már hosszú idő óta készítenek karlsbad'i víz felhasználásával gyógy kétszersültet; eszerint ez a gondolat nem új, nem is a felperesé, következőleg alaptalanul vitatja a felperes azt is, hogy az alperesek az ő eredeti üzleti gondolatát sajátították ki. Az az állítólagos tény, hogy a II. rendű alperes a Mira-kétszersültet pontosan a felperesi vény szerint készíti, a Tvt. 15. §-ának tilalma alá csak akkor esnék, ha a felperesi előállítás olyan tényezöihez,melyek titoknak minősíthetők, az alperesek a Tvt. 15. §-ában megjelölt úton jutottak volna. A Pp. 534. §-ában meghatározott megtámadási okok hiányában irányadó tényállás szerint azonban a felperes az áruja előállítási módját nem közölte az alperesekkel, vagy igazgatóikkal; tehát nem való az, hogy az alperesek a felperes által titoktartási kötelezettség kikötése, vagy feltételezése melleit közölt valamely titkot használtak volna fel. E részben felperes azt vallja, hogy F. L.-tal és E. E.-rel a Miralax receptjét akként közölte, hogy abból a víz keserű ízének ellenszeréül szolgáló anyag megjelölését kihagyta. A felperesnek ez a magatartása nyilvánvalóan azt tanúsítja, hogy az előállítás fenntartott titkának a felperes maga is csupán a keserűvíz közömbösítésének módját tekintette, ami nélkül az áru piacképesnek szerinte sem tartható. Ebből folyóan magának a felperesnek vallomása sem alkalmas alap annak megállapítására, hogy a felperes F. L.-ra és (K. E.-re olyan adatokat bízott volna, amelyek üzleti titoknak minősülhetnének. Minthogy a szóbanlévő árunak a nyilvánosságra szánt analízise üzleti titoknak szintén nem tekinthető, a felperes keresete a Tvt. 15. §-ára sem alapítható. 162. Megszűnt üzlet külsőjelének használata a Tvt. 8. §-ába ütközik, de megtévesztési szándék esetében az 1. §-ba is, úgyhogy emiatt bármely versenytárs felléphet. (P. IV. 1466/1935. sz. a. 1935 szeptember 4-én). II. A meg nem támadott tényállás szerint az alperes fivére !E. iGy., Budapesten, a Váciutca 22. szám alatti házban éveken át folytatott szőrmekereskedését és szűcsműhelyét az 1934. év február havában megszüntette. Az alperes beismerte (4. sorsz.), hogy E. Gy. az üzlet földszinti, helyiségeit már az 1934. év február hó 1-éni kiürítette, megmaradt árukészletével az addig műhelynek használt félemeleti helyiségbe ment fel és ott árusította ki még néhány hétig, amidőn az E. Gy által elhagyott télemeleti helyiségben az 1934. év március 1-én az alperes hasonló szőrmekiereskedést illetve szűcsipart kezdett, amelybe! E. Gy.-nak még el nem adott árukészletét eladás végett átvette. Az alperes nem tette vitássá, hogy az üzlethelyiség felett levő E. Gy. által használt „E." szövegű transzparenst üzleti hirdletésére az alaperes tovább használta. Az előrebocsátottak iszennt ugyanis az a tény, hogy alperes abban az üzlethelyiségben ugyanazt az üzleti tevékenységet folytatta tovább, amelyet addig E. Gy. folytatott é.s árusította résizben azokat az árukat, amelyek ugyanebben az üzleti hJeiyiségíben az E. Gy.-é voltak, de eladatlanul maradtak. Üzletének megjelölésére az alperes ngyanazt a fényreklámot változatlanul használta, amely ő előtte E. Gy. üzletének hirdetésére szolgált, cégén és üzleti nyomtatványain az alperes utónevének feltüntetése nélkül csupán az E. Gy.-vel közös ,,E." családi nevet használta. A külső alak tehát, amelyben E. Gy. üzlete a közönség előtt megjelent, az alperes üzleti műkő-