Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 9. szám - Igazságellenes tényezők a jogban

y. sz. KERESKEDELMI JOG 145 gáltatásokon felül 12.000 P jutalékot, vagyis a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladó ellenszolgáltatást kötött ki. Helyes ugyan a felperesnek az a felülvizsgálati indoka, hogy ez az ügylet nem az 1932. VI. tc. 9. §-a alá esö kizsákmányoló ügylet, hanem ligyanainnak a törvénynek 1 §-ában meghatározott uzsorás szerződés, azonban figyelemmel arra, hogy a kir. Kúria az irányadó tényállás szerint létrejött jogügylet minősítése kérdésében a felek álláspontjához kötve nincs, — ez a fennforgó esetben a jogi következményeken nem változtat. Az uzsorás szerződés ugyanis szintén semmis és minthogy a fennforgó esetben a 3. alatt csa tolt okiratban foglalt ügylet, — bár az alapul szolgáló kölcsönszerződésihez csatlakozik, — a felek nyilatkozatai, valamint jelentősége szerint oly különálló megállapodás, hogy jogi természete annak ellenére is elbírálható, hogy maga a kölcsönszerződés s illetve az annak alapján követelhető teljesítés per tárgyául nem szerepel, nem volt akadálya annak, hogy semmissége s az alperesnek a vállalt kötelezettség alól való mentessége megállapíttassék. A kifejtettek szerint a felek ügyleti megállapodása annak valódi tartalma szerint nem irányult arra, hegy ia 3. alatt csatolt okiratban megállapított jutalékkal s az ennek fejében kiállított, per tárgyául szolgáló váltó útján a felperesnek .az alperes által eladott iföld elda.rabolása körül végzett tevékenysége díjaztassék, tehát nincs helye annak, hogy a más, határozott rendeltetésű váltó keretében ennek a díjazásnak kérdése elbíráltassák. A felperesnek ,az cit említett tevékenységgel, illetve annak díjazásával kapcsolatban előterjesztett, felülvizsgálati!' panaszai tehát tárgytalanok. Ügyvédi megbízás 154. A k. e. eljárás megindításának hatálya a bankügyészi állásra. (P. IV. 508/1935. sz. a. 1935 július 3-án.) A meg nem támadott tényállás szerint a takarékpénztár az ügyészmegbízást abból aisizempontból vonta meg, mert dr. V. B. ellen csődönkivüli kényszeregyességi eljárás Indult. A kényszeregyességi eljárás megindításával pedig V. LB személyi viszonyaiban (tekintet nélkül arra, hogy a kényszeregyességi eljárás ügyvédi működését mennyiben befolyásolta) olyan lényeges változás állott be, amely mellett a takarékpénztár a bizalmi viszonyt feltételező intézeti ügyészi megbízás további fenntartásária nem volt kötelezhető, sőt azt az intézet érdekeinek figyelembe vételével fenn sem tarthatta. Már pedig ha a szerződéses kötelezettségvállatlást követőeji a 'kötelezettségvállaláskor létezett viszonyokban, ezek között a jogosított személyes körülményeiben lényeges és előre nem látható oryan változás következik be, amely mellett a kötelezettség teljesítése lehetetlenné válik: a kötelezett a teljesítés alól megtérítési kötelezettség nélkül mentesül. Perfiiggőség 155. A perfiiggőség kritériuma. (P. II. 166/1935. sz. a. 1935. június 19-én.) Nem áll meg a felperesnek a perfüggőségét viU:|ó panasza sem. A perfüggőség (Pp. 147. §.) alapfeltélele a perbevitt jog ugyanazonossága. Nem lehet tehát szó perfiiggőségről, ha mindkét perben maga a kereseti igény nfm azonos, még ha a két igény ugyanabból a jogviszonyból származik és ngyanazon az okiratom alapsziik is. Az előző (felfüggesztett) perben a, jelenlegi alperes a versenytilalmi kikötés megszegésének a megállapítása és a versenytől pénzlb.rsággal való eltiltása iránt indította a, keresetet, a jelen perben pedóg beszámítás útján ugyanazon jogügyleten alapuló kötbérkövetelését érvényesíti. A két igény tehát nem ugyanaz. Egyébként is még a perfűggőség hatálya sem gátolja a követelésnek más perben beszámítási kifogás útján való érvényesítését. Munkajog 156. A köz támogatásban részesülő' társaságok felügyeleti hatóságának hatásköre. — Az alkalmazott nincs elzárva a birói jogsegélytől akkor, midőn a F. H. oly határozata ellen kiván jogorvoslást keresni, mely határozatot a F. H. hatáskörének túllépésével hozta. (P. II. 737/1935. az. a. /1935 május 29-én.) Az I. r. alperes köztámogatásban részesülő társaság s mint ilyen a 4600/1933. M. E. számú rendelet (az alábbiakban R.) I. fe jezetének rendelkezései alá esik és állami felügyelet alatt áll. Ezt a felügyeletet a pénzügyminiszter az erre a célra szervezett Felügyelő Hatóság útján gyakorolja (R. 3. §.). A Felügyelő Hatóság hatáskörét a R. 4—11. §-ai állapítják meg. A R. 21. §-a pedig kimondja, hogy a Felügyelő Hatóságnak határozata (rendelkezésiéi) ellen az érdekelt társaság vagy alkalmazott a közléstől számított tizenöt nap alatt birói úi kizárásával panaszt nyújthat be .a pénzügyminiszterhez. A panasz tárgyában a 21. §. 3. bekezdésében felsorolt esetekben e §• 4. bek:zdése szerint szervezett döntőbizottság, minden egyéb, a 3. bekezdésben fel nem sorolt esetben pedig a pénzügyminiszter határoz. A 4600/1933. M. E. számú rendelet az abban felsorolt közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának kivételes jogot, a Felügyelő Hatóság határozata ellen benyújtott panasz tárgyában eljáró döntőbizottságnak (pénzügyminiszternek) pedig a rendes bírói úttal szemben kivételes hatáskört biztosít. Ebből folyóan a R.-nek idevonatkozó intézkedései szorosan! magyarázandók. Panaszeljárásnak tehát csak a Felügyelő Hatóság által törvényes hatáskörében hozott határozatok ellen lehet helye. Következéskép nem lehet a R. 21. §-ban foglalt, a Felügyelő Hatóság határozata ellen az alkalmazottnak vagy más érdekeltnek bírói út kizárásával panaszjogot biztosító rendelkezést kiterjesztően, akkép értelmezni, hogy az alkalmazott a birói jogsegély igénybevételétől akkor js meg volna fosztva és egyedül a panaszeljárásra volna vitaivá, amikor a Felügyelő Hatóságnak olyan határozata (rendelkezése) ellen kíván orvoslást keresni, amely határozatot a Felügyelő Hatóság a rendeletben részére biztosított hatáskör túllépésévei hozott.