Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 9. szám - Igazságellenes tényezők a jogban

9. sz. KERESKEDELMI JOG 143 SZEMLE Az Iparjogvédelmi Egyesület 30. közgyűlése. Az Egyesület közgyűléseit szokta felhasználni annak dokumentálására, hogy az iparjogvédelmet érintő reformkérdéseket állandóan napirenden tartja és prominens személyiségeket szokott felkérni arra, hogy a közgyűlésen valamelyik közérdekű kérdésről előadást tartson. Az idei közgyűlésen Ing. Johann Bing, a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség ausztriai csoportjának elnöke tartott előadást: ^Kritik der Entmicklung des Markenrechts im Verháltnis zum Wettbewerbsrecht" címen. A kitűnő előadó rámutatott arra, hogy a védjegyjog a versenyjog nagymérvű fejlődése által nem ivált feleslegessé, mivel a védjegyjog maga is telítve van versenyjogi momentumokkal. A védjegyek hasonlóságának, az árunemek különbözőségének vagy a belajstromozhatóságnál a forgalmi körök felfogásának kérdése mind tulajdonképpen iversenyjogi kérdés. — Gyakran felmerül a kérdés, hogy a védjegyjog megfelel-e a versenyjogi követelményeknek. Erre 100%-osan nem lehet igenleges választ adni; de viszont azt sem lehet mondani, hogy azért a védjegyjog feleslegessé vált volna. — Beszélt arról a nagy problémáról, hogy minek van nagyobb jelentősége: a lajstromozással járó publicitásnak, vagy pedig a tényleges helyzetnek. A lajstromozási elv sok helyen megingott ugyan, de azért azt elejtettnek tekinteni nem szabad. Kétségtelen, hogy a be nem lajstromozott •védjegyeknek nagy jelentősége van és ezt nemcsak a versenyjog, hanem már a védjegytörvény is elismerte (nálunk a véd jegynovella), úgy bogy szinte egyenértékűvé válik a belajstromozott 'védjeggyel. Előadó szerint éppen azért, mert a be nem lajstromozott ivédjegynek oly nagy jelentősége ivan, kényszeríteni kellene a (védjegytulajdonost arra, hogy az ily védjegyet lajstromoztassa is be. Meggondolandónak tartja, hogy a be nemi lajstromozott védjegynek ugyanazt az oltalmat adja-e a törvényhozás, mint a belajstromozott védjegynek? — Beszélt előadó a gyakorlási kényszerről a védjegyjogban, amely a formális védjegyjog nagy áttörését jelentené. Végül érintette a Verwirkung kérdésében újabban felmerült nagy vitákat. — A közgyűlés tárgysorozatához tartozott az egyesület elnöki állásában dr. Baumgarten Nándor elhalálozása ifolytán történt üresedés betöltése. A közgyűlés Fleissig Sándort, az Angol-Magyar Bank vezérigazgatóját, aki a választottbíróság és a zsűri működésében eddig is élénk részt vett, kérte fel az elnöki tiszt vállalására, aki elnöki megnyitójában teljes lelkesedéssel vállalta az egyesület ügyeinek vitelét. A közgyűlés azonkívül megválasztotta társelnököknek többek között dr. Kuncz Ödön, Szladits Károly és Meszlényi Artúr egyetemi tanárokat és Bálás P. Elemér kúriai bírót, az elnöki tanácsot pedig az elméleti és gyakorlati emberek sorából válogatta össze és elnöki tanács tagjaiként szereplő előadói csoportvezetőket is megválasztotta, közöltük lapunk szerkesztőjét: dr. Szenté Lajost a versenyjogi csoport előadójává. Az egyesület főtitkára továbbra iis dr. Bányász Jenő kamarai titkár maradt, titkárokul pedig dr. Bányász István, dr. Nemes László, dr. Pongrácz Elemér és dr. Szenté Andor választattak meg. Amikor a bírósági ülnök is — árrontó. Egy előkelő bécsi lap közgazdasági rovatában olvassuk a következő jogesetet: A Schiedsstelle für Preisschleuderei előtt az Osztrák Védjegyszövetség egy vásárcsarnoki árust panaszolt be, mivel az egy nagy tubus fogpasztát I. 40 Schillinges piaci ár helyett egy esetben 10, más esetben 20 Groschennel olcsóbban adta. Alperes tiltakozott az ellen, hogy a márkacikkek olcsóbb áron való árusítása tisztességtelen dolog volna. Szerinte inkább tisztességtelen az az árdiktatúra, hogy ilyfajta árura a fogyasztó 58%-os hasznot fizessen. Alperes szerint néha szükség van a vevő megtartása végett ilyen árengedményekre. Kérte szakértők meghallgatását arra, hogy ezen fogtisztítószer mibe kerül és hogy ily magas haszon nem ütközik-e a jóerköicsökbe. Azzal is védekezett, hogy a bíróság egyik ülnöke maga is engedményt ad vevőinek az előírt árakból s ezt egy kihallgatott tanúval bizonyította is, aki az ülnöktől iő% kas,S'zaskontót kapott. — A Schiedsstelle ezután alperest annak abbaaihagyáisára kötelezte, hogy a fogpasztát az előírt árnál olcsóbban adja el; és döntését azzal indokolta, hogy (az ilyen árrendszer nem borítható fel még akkor sem, hogyha egyes esetekben hézagosnak mutatkozik is. Az előírt árak nem tekinthetők erkölcsteleneknek, mivel köztudomású, hogy & gyáros alig jön ki az ilyen árak mellett is; de egyébként is a fogpaszta luxuscikk, s aki annak árát megfizetni nem tudja, módjában van egyéb olcsóbb anyagokat használni e célra. Jogegységi ülés. A m. kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi- és csödügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi november hó 9. napján szombat) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldöteni: I. ,,A részvénytársaság (szötvetkezet) igazgatósága megállapíthat-e javadalmazást az igazgatóság ama tagja számára,, aki a részvénytársaság (szövetkezet) részére külön megbízatás alapján különleges szolgálatot teljesített? (Vonatkozással iá m. kir. Kúriának egyfelől a P. II. 1653/1029, P. III. 2999/1980, IP|. M. 3093/1930, P. III. 2206/1931, P. VII. 6268/1933, P. II. 647/1934 és P- KI. 144/1935 iszámú, másfelől a P. VII. 6035/1930, P. IV. 8246/1930, P. IV. 1788/1931, Pk. IV. 4302/1931, P. IV. 5599/1932 és Pk. IV. 4384/1934. számú határozatára.)" II. „A Polgárijogi Határozatok Tárában 844. sz. a. (P. H. T. VI. kötet 45. lap) közzélett elvi határozatnak az a szabálya, hoigy az igazgatóság vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének elhatározási köréből el nem vonható, vonatkozik-e azoknak a különleges szolgálatoknak a díjazására is, amelyeket a részvénytársaság (szövetkezet) igazgatóságának tagja a részvénytársaság (szövetkezet) részére az idézett elvi határozat közzétételét (1930) megelőző időben adott külön megbízatás alapján teljesített? (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől a P. IV. 7618/1929 és P. IV. 8246/1930 számú, másfelől a P. IV. 58115/1934. számú határozatára.)" Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Gallia Béla kir. kúriai bíró.