Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám - Az iparügyi minisztérium felállítása és az - iparjogvédelem

8. sz. KERESKEDELMI JOG 131 kedést folytatott ugyan, de ennek során a hitelezőknek maga is 100%-os kielégítést ajánlott lel s csak fizetési halasztást kért. Ez az utóbbi körülmény egymagában ellentmond annak, íhogy az úgynevezett külön előny biztosítása rosszhiszemű s a többi hitelező érdekét sértő célzatú lett volna s hozzávéve ehhez azt is, ihogy a kényszeregyesség joghatályának beálltát megelőzőleg több mint 6 hónappal történt, a betéti könyvek megvételével létesített ügyletet az 1410/926. M. E. r. 78. §-a alapján semmisnek tekinteni nem lehet. iAz alperes tehát ezeini az alapon ,a vételárhátralék kiegyenlítését nem tagadlhatja meg s ennélfogva jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, amikor a felperest keresetével elutasította. Váltó 144. Devizatilalom áthágása mint akadály a váltó érvényesítésében. Nem a tényleges felhasználás kérdése a döntő, hanem az, hogy felperes tudott-e arról, hogy mily célra fog a váltó ellenértéke fordíttatni. (P. VII. 1929/1935. sz. a. 1935 július 2-án.) A m. kir. Kúria feloldó végzése értelmében az a kérdés volt tisztázandó, hogy miután a nem vitás tényállás szerint a kereseti váltó értékét a felperes jogelődje: V. B. adta, ez a váltó értékét Bécsben leendő kifizetés céljára adta-e? A váltójog természetéből, de a feloldó végzés helyes értelméből is az következik, hogy nem az a kérdés lényege, hogy a váltó értéke miitrte fordíttatott, ihanem az, hogy V. B. tudott-e a váltó értékének adásakor arról, hogy az milyen célra fog fordíttatni, mert amennyiben tudott arról, ihiogy az általa adott érték külföldön leendő fizetésre fog fordíttatni, a feloldó végzésben elfoglalt jogi álláspont szerint ez az eljárás a megjelölt rendelet tilalma alá esvén, az ő jogán felperes sem érvényesíthet a tiltott ügyletből folyóan adott váltóból jogokat. Azonban a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes jogelőde a kölcsön folyósításakor inem tudott arról, hogy az alperes a kölcsönnel külföldön fennálló tartozását fogja kifizetne. A fellebbezési bíróság a tényállás megállapításánál a tárgyalás és bizonyítás egész anyagát méltatta, előadta a meggyőződését előidéző okokat s miután a m. kir. Kúria a Pp. 535. § 3. bekezdésében felsorolt esetek fennforgását nem észlelte —• az ekként törvényes mérlegeléssel) megálllapított tényállás nem tehető felülvizsgálat tárgyává. Az ekként ,a felülvizsgálatai eljárásban is mrányadó tényállás mellett a fellebbezési bíróság döntése megfelel az anyagi jognak, ezért a felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. Szabadalom 145. Egyedül a tárgyi körnek különbözősége hasonló elemek és elvek felhasználásával elért műszaki hatás mellett nem adhat kellő alapot a szabadalom fenntartására; mert a tárgyi kör különbözősége mellett új találmányról csak akkor lehet szó, ha a két szabadalom között az eltérés elvi, megoldási és alkalmazhatósági tekintetben kimutatható és ha az új tárgyi körben való alkalmazás által új műszaki hatás is éretett el. (P. II. 5006/1934. sz. a. 1935 március 8-án.) 146. Közismert elemeknek egybekapcsolása, amennyiben az semmiféle új műszaki hatást nem eredményez, nem képez új találmányt, miért is a megadott szabadalom megsemmisítendő volt. (P. III. 145/1935. sz. a. 1935. június 6-án.) A megtámadott szabadalommal védett találmány voltaképpen egy elszámolási módra vonatkozó műszaki feladatnak a távbeszélő technika ismert eszközei felhasználásával való megoldását foglalja magában. A hírszóró vállalat ugyanis olyan arányban kap részesedést a távbeszélőközponttól, amilyen arányban a szolgálatait igénybe vették. A felhívott hírszóró állomásaira kapcsolt beszélgetésszámláló ennek az igénybevételnek az eseteit számlálja össze. Közönséges telefonközpontban a besizélgetésszámláló a hívó fél vonalába van beszerelve, mert a központ és az előfizető közli elszámolás ezt így kívánja. Ha most ezzel szemben a távbeszélőközpont és ,a hívott hírszóró közti elszámolás céljára a beszélgetésszámlálót a h ivott állomás vonalába kapcsolják be, ezúttal semmi új műszaki hatás létre nem jön, mert a beszélgetésszámláló itt is, ott is a beszélgetéseket számolja. Ugyanez vonatkozik az időkapcsolóra is. A m. kir. Kúria szerint is helyes tehát az elsőbíróságnak az a megállapítása, hogy az adott esetben közismert elemeknek az egybekapcsolásáról van szó, amely egybekapcsolás azonban semmifélé új műszaki hatást nem eredményez. Ugyanez áll a 2.2. sorszám alatt becsatolt új szövegezésű igénypont szerint védelem alá helyezni kívánt 'berendezésre is és így a szabadalom emellett az igénypont mellett sem volna fenntartható. Az elsőbíróság helyesen döntött tehát, amikor az alperes megtámadott szabadalmát újdonság hiánya okából megsemmisítette. Szerzői jog 147. Változások — a szerző beleegyezése nélkül. (P. I. 4478/1934. sz. a. 1935 április 11-én.) A Szjt. 3. §-a harmadik bekezdésének helyes értelmezéséből folyó jogszabály, hogy az, akire a szerző a szerzői jogot átruházta, s általában az, aki a művet megjelentetni jogosult, a szerző beleegyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, kivéve oly változásokat, amelyekről az élet felfogása szerint feltehető, hogy azokhoz a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. A törvényen alapuló ennek a tilalomnak megszegése a Szjt. 6. §. 3. pontja szerint a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Ámde úgy az újságoknál, mint a folyóiratoknál mindennapi gyakorlat (szokás), hogy a cikken a szerkesztő a stílus tekintetében megteszi azokat a változásokat, amelyeket az újság vagy folyóirat nézőpontjából szükségesnek lát, természetesen a cikk értelmének, tendenciájának, igazságának és hiteles adatainak megváltoztatása nélkül. A szerzői jogi bizottság kiemelte véleményében, hogy a felperes cikkének javítása a kisebb-nagyobb sti-