Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám - Az iparügyi minisztérium felállítása és az - iparjogvédelem

132 KERESKEDELMI JOG 8. sz. lisztikai fogyatékosságok miatt alaposan indokolt volt, s hogy az alperes által a helyesírás, a grammatika és a jó magyarság szempontjából végzett javítások nem lépték túl a szerkesztői szokásos javítások mértékét. E részben a kir. Kúria is úgy találta, hogy a folyóiratnak a Magyar Tudományos Akadémia részéiről meglbAzol't sízerkesiztő je (alperes) hivatott arra, hogy a felperes cikkén a panasz tárgyává tett és indokoltaknak mutatkozó stiláris javításokat végezze, múnt amelyeik a cikk értelmét ós lényeigét nem érintik. Tisztességtelen verseny 148. Gyári jelleg meghatározása. Ideiglenes üzem. Korlátozás és szünetelés esetén is használ5 ható a „gyár" jelző. (P. IV. 3406/1934. sz. a. 1935 április 10-én.) Amig a vállalat addigi üzemi szervezetét, kellően felszerelt ipartelepét és az illető iparág körébe eső munkálattal foglalkoztatható megfelelő munkáslétszámot tart fenn, — a vállalat gyári jellege nem módosul, mert az iparűzés jellegét még az sem érinti, ha az alkalmazottak létszáma gazdasági vagy egyéb figyelembe jövő okokból időlegesen csökken, illetve ideiglenes körülmények miatt az üzem átmenetileg teljesen szünetel Az alperesi vállalattól tehát, amelynek óragyártásra gépi erővel berendezett és megfelelő munkáslétszámmal ellátott üzeme a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit nyilvánvalóan meghaladja, — az óragyári jelleg az óragyártási tevékenységnek a mai gazdasági válság által igazolt legkisebb mértéke, sőt esetleg ideiglenes szünetelése és így a műszerészeti cikkek kisegítő gyártása mellett sem tagadható meg. 149. A sérelmes hirdetménynek alperes üzletében való fenntartása az elévülést megakadályozza. — Egymagában az a tény, hogy a két üzlet egymáshoz közel van, a kár fennforgásához egyéb bizonyíték hijján nem elegendő. (P. IV. 185/1935. június 13-án.) Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem támadja meg a fellebbezési bíróságnak azt a ténymegállapítását, miszerint a kereset tárgyává teit alperesi hirdetmény az alperes üzletében az 1932. év június hónap 9. napján még ki volt függesztve. Az alperesnek a sérelmezett hirdetés fenntartásában megnyilvánuló folytonos cselekménye ekként az 1932. év június ihónap 9. napján még meg nem szűnt, vagyis a cselekmény e napon befejezve nem lett. A Tvt. 37. §-ának alkalmazásában kifejlődött gyakorlat értelmében pedig iaz elévülés ideje meg sem kezdődik addig, amíg a törvénnyel ellenkező cselekmény vagy állapot tart; következőleg a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta a Tvt. 37. §-át akkor, amidőn kimondotta, hogy a felperes kereseti igénye a keresetnek 1932. december hó 8. napján történt beadásakor el nem évült. Azt, hogy a felperest az alperes cselekményéből kár érhette, a fellebbezési bíróság pusztán a felperesi és az alperesi üzletek egymáshoz való közelségéből következtette. Egymagában a két üzlethelyiség közelségéből azonban nem lehet kétségtelenül a kár felmerültére, vagyis arra következtetni, hogy az alperes hirdetése a felperesnek valóban anyagi kárt okozott volna és a perben semminemű ténybeli adat nincsen arra nézve, hogy a felperes, az alperes rselekiményiei (folytán meglevő (vagyonában, vagy várható nyereségében — akár csak a Pp. 271. §. szerint megállapítható mennyiségű, — de valóságos kárt szenvedett volna. A kár létének, mint a vagyoni kártérítés alapfeltételének hiányában pedig kártérítés meg nem ítélhető, miért is az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletének e részben való megváltoztatásával a felperest kártérítésre irányuló keresetével a m. kir. Kúria elutasította. 150. A Tvt szempontjából a tényleges helyze! lévén az irányadó, a törvénybe ütköző cselekmények miatt a vállalat tulajdonosa a vállalat üzleti körében használt név alatt (tekintet nélkül arra, hogy ebben a tekintetben a cégjegyzék mit taríalmaz) — felperesként felléphet. (P. IV. 1264/1935, sz. a. 1935 június 18-án, ugyanígy P. IV. 2240/1935. sz. a. 1935 július 1-én.) 151. A versenytársi minőséget csupán az üzleti tevékenységnek végleges abbanhagyása szünteti meg. (P. IV. 1622/1335.s:z. a. (1935 július 1-én,) Az .a körülmény, hogy a felperesi üzem 1929. évtől addig, mg a felperes jogelődéé volt, saját árut nem gyártott és hogy a felperes sem gyárt ínég „Nubia" védjeggyel ellátott árut, egymagában) sem a ifelperes versenytársi minőségét, sem az abból — ,a Tvt. rendelkezései szerint — folyó keresihetőségi jogát meg mm szünteti. Erről ugyanis csak a szakmabeli üzemi és üzletu tevékenységnek végleges ablbanhagyása esetében lehetne szó, .a perben azonhan egyáltalán nem merült fel olyan adat, amiből erre követkieztetai lehetne, ezt az alperes maga sem állítja, sőt a fellebbezési bíróságnak — az alperes állal meg .nem 'támadott — ténymegállapítása szerint a felperes jogelőde , bár az előzőleg gyártolt „Nubia" védjegyű áruti 1929. év óta nem gyártja, ekkor az üzemét nem szüntette meg, hanem bérszövéssel foglalkozott, tehát kétségkívül szakmabeli tevékenységet folytatott. Ilyként az alperesnek az ezzel ellentétes felülvizsgálati támadásai sikerrre nem vezethetnek. 152. A Tvt. 38. §-ának 2. bekezdése az e törvény alapján indított polgári perekre nézve kizárólagos illetékességet állapít meg, amelytől eltérésnek még a Pp. 77. §-a szerinti pertársaság esetén sincs helye. (P. IV. 2348/1335. sz. a, 1935 július 1-én,) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)