Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 8. szám - Az iparügyi minisztérium felállítása és az - iparjogvédelem

130 KERESKEDELMI JOG 8. sz. Fontvalorizáció 142. A fontban teljesítendő tartozásnak kése­delmes fizetéséből eredő kárt, tehát a font esésé­ből bekövetkezett különbözetet adós, aki vétlen késedelmet bizonyítani nem tudott, megtéríteni tartozik. E kötelezettség a viszonosságtól füg­getlen. (P. VII. 4C80/1934. sz. a. 1935 június 18-án.) A meg nem támadott, tehát irányadó tényállás szerint az alperes a felperestől 1931 május 15. és szeptember 23. napja között, különböző téte­lekben leszállított ferromangánt \á.,ú.-olt. A felek a fizetendő vételárat angol fontban állapították meg, s ez a vételár mindig a számla keltétől számított 30 nap alatt volt fizetendő. Az alperes az árut kifogás nélkül átvette, azonban a vételárat nem fizette ki a szerződéssel megállapított időben és az egyes vételárrészletek kiegyenlítése az esedékességet követően két hét­től hat hónapig terjedő késedelemmel történt . Ebből az angol fontnak közismert értékcsök­kenése folytán az következett be, hogy a font­ban történt teljesítés az eladóra nézve a késedel­mes fizetés idején kevesebb értéket képviselt, mint akkor képviselt volna, ha a teljesítés a szerződéssel megállapított időben történt volna. Ez az értékkülönbözet a felek e részben meg­egyező előadása szerint 17.691 P 07 fillér volt. Alapos a felperesnek az a panasza, hogy f fellebbezési bíróság azzal, hogy a különbözet megtérítésére az alperest kötelezettnek nem ta­lálta, — jogszabályt sértett. Az anyagi jog szabályai szerint ugyanis az adós a hitelezőnek a késedelmes teljesítésből eredő minden kárát megtéríteni köteles, ha a késedelem az ő hibájából keletkezett. E jogszabály alkalmazásánál kár alatt a töke használatának elvonásából eredő azt a vesztesé­get kell érteni, mely a késedelmi kamat meg­fizetése által megtérítést nem nyer. Erre utal az 5610/1931. M. E. sz. 14. §-a is, mely kifejezetten jogot ad a hitelezőnek arra, hogy a késedelmi kamatot meghaladó kárt az általános jogsza­bályok szerint követelhesse. Az a körülmény, hogy az alperes fizetési kése­delmének ideje alatt az angol font, melyben a kötelem tartalma megállapítást nyert és teljesí­tendő is volt, oly értékveszteséget szenvedett, hogy a fizetett fontösszegen a tényleges teljesítés idején már 17.691 P 07 fillérrel kevesebb pengő­összeget lehetett vásárolni, s a felperes csak ugyanebben iá csökkent értékben használhatta fel üzlete folytatásánál, reánézve kétségtelenül a már kiemelt értelemben vett károsodást, viszont az al­peresnek ugyanennek az összegnek megfelelő előnyt jelentett. A felek ugyanis a szerződés kötése .idején a vé­telár megállapításánál, különösen annak az állandó értékűnek ismert angol fontban való meghatáro­zása révén azt szándékolták, Ihogy az adásvétel tárgyául szolgáló áruk egy bizonyos időpontban való .forgalmi értéke nyerjen megtérítést. Célza­tuk tehát kétségen kívül az volt, hogy a felperes, mint eladó, vételár címén egy adott időpontban le­rögzített értéket kapjon, kövelkezáskép akkor, amidőn az alperes a teljes kielégítési szándékával egy bár számszerűen a megállapított vételárnak megfelelő, de értékben annak lényegesen alatta maradó fontösszeget szolgáltatott, a felperes a szerződés szerint jogszerűen várt ellenértéket a va­lóságban meg nem kapta. Az sem lehet kétséges, hogy a felperesnek ezt a kárát az alperes hibájából bekövetkezettnek kell tekinteni. Igaz ugyan, hogy a 4550/1931. M. iE. sz. rendie­det 4. §-a értelmében külföldi fizetési eszközökben csak a Magyar Nemzeti Bank útján, vagy annak hozzájárulásával .szabad1 fizetéseket teljesíteni, azonban ahhoz, hogy az alperes késedelmét erre a szabályra való tekintettel vétlennek lehessen tekin­teni, ki kell mutatnia, hogy kötelezettségét a fenn­álló tilalom miatt nem teljesíthette. Az alperes azonban ezt nemcsak nem mutatta ki, hanem egyfelől a D. alatt csatolt levél nem kifogásalt tartalmából .az állapítható meg, hogy már 1931 szeptember elején is nagyobb engedé­lyezett ifontösszeg felett rendelkezett, másfelől 6. sonsz. alatt benyújtott előkészítő iratában foglalt előadásából az is kitömik, hogy a Magyar Nemzeti Bank, kérelmére, időnként mindig megfelelő kül­földi fizető eszközt bocsátott rendelkezésére. Az alperesnek ebből az előadásából ezenkívül az is megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Bank az átutalást az 1931 júniuis 15-én esedékes 456, 15, 2. font kivételével számbavehető késedelem nélkül engedélyezte. Az ellenkező bizonyítása hiányában tehát fel kell tenni, hogy a Magyar Nemzeti Bank, — ha az alperes a gondosság követelményeinek szem előtt tartásával kellő időben terjesztett volna elő kérel­met, — a szükséges, fizetési eszközt szintén idejé­ben, legalább is az alperes késedelmének be nem tudható idő alatt rendelkezésre bocsátotta volna. A kérelemnek kellő időben való előterjesztésére ped,!g, — minthogy a fizetést a számla keltétől iszámított 30 nap alatt kellett teljesíteni, — a le­hetőség megvolt, emellett az alperes a 6900/1931. M. E. sz. rendelet 4. §-a iszer.int a felperes javára nyitott számlán pengőösszegben való jóváírás útján is fizethetett. Nem találta a kir. Kúria szükségesnek annak a vizsgálatát, hogy adott esetben Lengyelországban, — melynek a felperes .honosa — a bíróságok hasonló jogi álláspontra !helyezkednek-e magyar állampolgárok követelésének elbírálásánál? Ninos ulgyanis oly hazai jogszabály, mely ifont­követeléseknek a lejáratkor való értékben megíté­lését külföldiek javára csak a viszonosságtól fel­tételezetten engedné meg s így a viszonosság fenn­állásának vizsgálata a fennforgó esetben is szük­ségtelen. Kényszeregyesség 143. Külön előny biztosítása nem minden eset­ben semmis, hanem csupán akkor, ha időpontjá­ból, az adós akkor már ismert fizetésképtelensé­géből, vagy más egyéb körülményekből rossz­hiszeműségre s a többi hitelezők megrövidítésé­nek szándékára lehet következtetni. (P. VII. 3101/1934. sz. a. 1935. június 18-án.) Azonban a jelen esetben a külön előny biztosí­tása a kényszeregyesség joghatályának beállta előtt több mint hat hónappal és az adós ügyvéd­jének reáheszélésére történt, amikor az adós már fizetésképtelen volt s hitelezőivel magánegyez-

Next

/
Thumbnails
Contents