Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 7. szám - Iparjogvédelmi konferencia Prágában

A fellebbezési bíróság tehát mindezeknek megfelelő döntésével az anyagi jog szabályainak sérelme nélkül határozott, és csupán arra van szükség, hogy ítéletének rendelkező része a kereseti kérelem kereteihez képest és arra való tekintettel, hogy a szerződés hosszú tartama alatt nincs kizárva az a lehetőség, hogy az országban jelenleg folyamatban levő pénznemben esetleg változás történik, amely esetben önként értetően a teljesítésnek az esetleges új pénznemben kell történnie, — megfelelően módosíttassák. 131. „Dollár szerint valorizálva" kikötés a pénztartozás valorizálását jelenti. (iP. TV. 3753/1934. az. a. 1935 május 7-én). A nem vitás tényállás szerint a felperes 1927. évi iszeptemlber hó 17-én vendéglői üzlet megvásárolása végett 14.000 pengőt, majd 1927. évi november hó 14-én házivétel céljára 85.000 pengőt, végül 1931. évi január hó 12-én bortartozása kiegyenlítése végett 6020 pengőt, összesen tehát 105.020 pengőt vett kölcsön az alperestől azzal a megállapodással, hogy ezt a kölcsöntartozását és annak szerződésileg kiikötött kamatait a kölcsönügyletben meghatározott és pengőben teljesítendő részletfizetés útján „dollár szerint valorizálva" tartozik le törleszteni. A megállapodásnak abból a tartalmából, hagy felperes a pengőben ifelvett kölcsönt pengőben ugyan, de a dollár árfolyama szerint átértékelve köteles visszafizetni, kétségtelenül az következik, hogy peresfelek az átértékelést, — fogalmának megfelelően, — a fizetési eszközként megjelölt pengő értékcsökkenése esetére kötötték ki abból a célból, hogy ily módon az alperest illető kölcsönkövetelés és a felperest terhelő ellenszolgáltatás értékének állandóságát biztosítsák. Minthogy pedig a kölcsönügyletek létrejötte óta a pengő belföldi értéke nem csökkent, a pengőben keletkezett és pengőben fizetendő felperesi pénztartozás mérvét semmiképpen sem érintheti az, hogy a dollár árfolyama időközben visszaesett. Áll ez különösen azért is, mert a fellebbezési bíróság azokból a tényekből, miket e résziben a Pp. 270. §-ánaik megfelelő indokolással, tehát itt is irányadóan megállapított, helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hagy felperes a dollár árfolyamának csökkenése előtt fizetési késedelembe esett, már pedig felperes saját késedelméből a maga részére ivagyoni előnyt nem származtathat. Kezesség 132. A készfizetőkezes nem szabadul kötelezettsége alól, ha a követelés a hitelező hibájából oly időben vált behajthatatlanná a főadóssal szemben, mikor a kezes már az ő terhére róható késedelemben volt. (P. IV. 5544/1934. sz. a. 1935 március 29-én.) Anyagi jogszabályaink értelmében a kezes felszabadul kezesi kötelezettsége alól, ha a követelés a hitelező hibájából a főadóssal szemben behajthatatlanná válik. Lényegében erre a jogszabályra alapítottnak kell venni a kezesként megperelt alpereseknek azt a védekezését, hogy a kereseti követelés a főadós ellen elrendelt és foganatosított végrehajtás során teljes kielégítést nyert volna, ha a felperes a végrehajtási eljárás rendén nem követett volna el hibát a főadás végrehajtási tömegének részletekben való értékesítésével és a tömeghez tartozó gyár üzemének megszüntetésével. Ámde jogszabály az is, hogy a készfizető kezes nem szabadul fel a kezesség alól, ha a követelés a hitelező hibájából oly időben vált a főadóssal szemben behajthatatlanná,, amikor a kezes már az ő terhére róható teljesítési késedelemben volt. A B) jelű okirat nem vitás tartalma szerint alperesek a főadósért készfizető kezességet vállaliak és a peres felek megállapodtak abban is, hogyha felperes a főadóssal szemben nyert joga alapján a kölcsönkövetelést a törlesztési időtartam lejárta előtt felmondaná, úgy az alpereseknek, mint készfizető kezeseknek, fizetési kötelezettsége külön felmondás nélkül azonnal beáll. Minthogy nem vitás a peres felek között, hogy felperes a kölcsönkövetelést a főadósnak az ez ellen irányuló végrehajtás elrendelése (1932. március 23.) előtt felmondotta, és minthogy ehhez képest alperesnek a készfizető kezességen alapuló fizetési kötelezettsége még a szóban levő végrehajtás elrendelése előtt beállott: nem férhet kétség ahhoz, hogy alperesek a főadós ellen irányuló végrehajtás elrendelésekor terhükre róható fizetési késedelemben voltak. Ha tehát a most említett végrehajtási eljárásban a végrehajtási tömegnek részletekben való értékelését és a tömeghez tartozó gyár üzemének megszüntetését hibának lehetne is tekinteni, alpresek erre, mint kezességi kötelezettségüket megszüntető okra, sikeresen akkor sem hivatkozhatnának. De különben is a fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy a főadós végrehajtási tömegéhez tartozó gyár üzemének fenntartása a szükséges forgótőke és árurendelés hiánya miatt, a végrehajtási tömegnek egészben, jogi egységként való értékesítése pedig megfelelő vételi ajánlat hiánya folytán nem is volt lehetséges. Biztosítás 133. A biztosító olyan esetben, ha már azután, hogy tudomást szerzett a megtámadhatóság alapjáról, a fennálló biztosításnak ezentúl esedékessé vált folytatólagos díjait a biztosítottól beszedi, és ezáltal a biztosítási szerződést, a maga részéről továbbra is fenntartja — a biztosított esemény bekövetkezte után a biztosítási szerződést, az illető fontosnak vitatott körülménynek elhallgatása okából sikerrel többé meg nem támadhatja. (P. VUI. 197/1935. isz. a. 1935. május 7-én). Alperes, a perbeli biztosítási kötvényre alapított keresettel sízemben érvényesített védekezéseképpen, a biztosítási szerződés érvényességét támadta meg, a felperes közlése kötelezettségének vitatott megsértése címén, és pedig úgy a keresk. törv. 476. és 475. §§-aiban foglalt törvényi rendelkezés, mint a biztosítási kötvényre rávezetett általános feltételek I. 6. §-álban foglalt, ezzel lényegében egyértelmű, szerződéses megállapodás alapján és azt