Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám - Uj német részvényjogi reformtervezetek

6. sz. KERESKEDELMI JOG 99 váltók tartalma az, hogy azok Pécsett, a pécsi takarékpénztárnál fizetendők, amivel szemben az alperesek ama panaszának, hogy a fellebbezési bíróságnak lényegében ezzel egybehangzó megállapítása iratellenes, semmi alapja nincs. A váltók ezek szerint csak a fizetés helyének földrajzi megnevezését, vagyis a városnak, közelebbről pedig abban a felperes üzleti helyiségének megjelölését tartalmazzák, anélkül, hogy utalást foglalnának magukban arra, hogy a fizetés ki által lesz teljesítendő? Oly harmadik személy tehát, ki által a fizetés teljesítendő, a váltókban megnevezve nincs, s így a visszkereseti kötelezettekkel szemben való jogok fenntartására az óvást, a Vt. 41. §-a értelmében, bár a váltókban megjelölt fizetési helyen, de az elfogadókkal szemben kellett felvenni. 121. A jogerőre emelkedett váltófizetési meghagyás ugyanis ítélt dolog joghatályával csak abban a kérdésben fejezi be jogerősen a váltóhitelező váltóügyét, hogy a váltóadós a váltón levő névaláírásával vállalt váltókötelezettsége alapján a hitelezőnek a váltófizetési meghagyásban kitett váltótőkével és járulékaival adósa; de nem — a váltókifogás emelésének hiányában — az ott nem is tárgyalt abban a kérdésben is, hogy az illető váltó adásának alapjául szolgált köztörvényi jogviszony, a jelen esetben a perbeli gépvételi ügylet — joghatályosan létesült-e a peres felek, mint ügyleti felek között, vagy nem? Ebben a kérdésben tehát a jogerős váltófizetési meghagyás ítélt dolog joghatályával nem is bírhat. (P. VII. 4658/1934. sz. a. 1935 ápr. 24-én.) Parcellaváltó 122. Az 1920: XXXVI. t.-c. G0. §-ában foglalt szabálynak — mely kivételt tesz az 56. §-nak az alól a rendelkezése alól, hogy eldarabolás útján szerzett föld vételára fejében váltót venni tilos — helyes értelme az, hogy az általános szabály alól való kivételt fennállónak kell tekinteni minden esetben, midőn az ingatlan eldarabolását törvényben tüzetesen felsorolt azok az intézetek végzik, vagy közvetítik, melyek biztosítékot nyújtanak arra, hogy az eldarabolás útján földet venni szándékozó, rendszerint kisebb vagyoni erejű, tapasztalatlanabb egyéneknek a köz szempontjából is fontos érdekei sérelmet nem szenvednek, egyszersmind azt oly eldarabolási terv alapján hajtják végre, melyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság, ugyancsak az említett szempontok és a földbirtok helyes megoszlásának szempontjai szerint való megvizsgálás után jóváhagy. (P. VII. 4915/1934. sz. a. 1935 ápr. 8-án.) A törvény alkalmazásánál tehát — ha mindjárt a 60. § mint rendszerinti esetet, az eldarabolási terv előzetes bemutatását tartja is szem előtt — nem azon van a súly, hogy ahhoz, hogy a váltóvételi tilalom fenn ne álljon, a terv jóváhagyásának előzetesen kell megtörténnie, s az eldarabolásnak már szükségkép ily előzetes jóváhagyással ellátott terv alapján kell lefolyni, hanem azon, hogy adott esetben volt-e oly terv, amelynek végrehajtója és végrehajtása biztosította az ingatlaneldarabolásnál a köz érdekében mellőzhetetlen, fentebb kiemelt szempontok érvényesülését s ennek a helyzetnek fennállását az Országos Földbirtokrendező Bíróság a jóváhagyás megadásával elismerte. 123. A Vt. 80. §-a szerint mindenki, aki a váltó megszerzésénél rosszhiszeműség, vagy vétkes gondatlanság terhel, még ha birtokosi minőségét a forgatmányok összefüggő láncolatával igazolja is, annak kiadására kötelezhető. Ez a kiadási kötelezettség a felhívott jogszabály értelmében fennáll nemcsak akkor, ha a váltó birtokosát a váltó megszerzését közvetítő tények tekintetében terheli cosszhiszműség, vagy vétkes gondatlanság, hanem akkor is, ha a váltót az ügylet törvényes tilalomba ütköző voltának ismeretében, vagy az e tekintetben szükséges gondosság követelményeinek elmulasztása mellett szerzi meg. (P. iVM. 169/1935. sz. a. 1935 ápr. 8-án.) Csöű 124. Nincs oly jogszabály, amely előírná, hogy valamely végrehajtató által a csődnyitás előtt foganatosított kielégítési végrehajtás során ingókra alkalmazott szoros zárnak a csődnyitásíg felmerült s a végrehajtató által előlegezett zárgondnoki költségeit az ingók csődcladási vagy árverési árából előnyös tételként kell sorozni. (Pk. VII. 4825/1934. sz. a. 1935 március 29-én.) Tisztességtelen verseny 125. A jog gyakorlása a joggal való visszaélésnek csak akkor minősül, ha valaki jogát minden egyéb cél és érdek nélkül kizárólag csupán azért gyakorolja, hogy ezáltal mást megkárosítson. — Üzlethelyiség bérletének felmondása s azután annak a bérbeadó közeli hozzátartozói részére bérbeadása. — Elutasítás. (P. IV. 3381/1934. isz. a. 1935. ápr. 2-án.) A megállapított és meg nem lámadott tényállás szerint a felperes által az I. rendű alperestől ennek áruházában Ibérelt üzleti helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés .az I. rendű alperes bérbeadó szerződésszerű felmondása következtéiben megis/zünit. Ebből folyóan azt az esetleges kárt, amely a felperesre abból hárult, hogy a bérleti szerződése megszűnt, a felperes és az 1. rendű alperes között létrejött jogügyleti megállapodátsnál fogva a felperesnek magának kell viselnie; mert általános jogszabály, hagy aki jogával él, az ébből másra .háruló kárért nem felelős, kivéve, ha nyilvánvalóan csak károsítási céljából teszi. Vitatja ugyan a felperes azt, hogy az I. rendű alperes bérletfelmondási jogát a joggal való viszszaélésként gyakorolta abból a célból, hogy a bérletet a II. rendű ailperes gyermekeinek juttassa. A joggyakorlása azonban a joggal való visszaélésnek csalk akikor minősül, Ina valaki jogát minden egyéb cél és érlelek méllkiül kizárólag csupán aizért igyakoirolja, Ihogy ez által mást megkárosítson. Ámde ezt a körülményt magának a felperesnek az az előaidásia cáfolja meg, miszerint ia felmon-