Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám - Uj német részvényjogi reformtervezetek

6. sz. KERESKEDELMI JOG 97 viszonyából eredő követelését a megajándékozottal szemben érvényesíti. P. VII. 3397/1934. sz. a. 1935 március 19-én.) Kétségtelen ugyanis az, hogy abban az esetben ha a'z ajándékozás nem történt volna meg és a hitelező az ajándékozó ellen érvényesítené követelését; az elajándékozott dolog iákkor is csak abban ,a megcsökkent értékben iszolgálna a hitelező követelésének a fedezetéül, amellyel az a követelés érvényesítése idején bír; következésképpen a megajándékozottnak az ajándékozó helyébe lépő felelőssége sem haladhatja meg azt a "kielégítési keretet, amelyet az átruházott (elajándékozott) dolog értéke a kielégítés idején megszab; mert sértené az anyagi jogot, hogy a felperesre anyagi előny származzék abból, hogy követelését az ajándékozó eredeti adósa helyett, a megajándékozott alperesekkel szemben érvényesíti. Habár tehát a megajándékozott, az ajándékozónak a hitek zőjévei szemben fennálló tartozásáért saját vagyonával felelős is — felelősségének mértéke arra az értékre korlátozandó, amellyel a neki ajándékozott dolog (a jelen esetben ingatlanok) a gazdasági viszonyoknak időközben történt rendkí vüli mérvben, való megváltozása folytán beállott értékcsökkenés következtében, a követelés érvényesítésének idején bír. 113. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a fellebbezési bíróság ítéletének indokolása ellen a rendelkező rész megtámadása nélkül fellebbvitelnek csak akkor van helye, ha az indokolás határozat jellegű elvi kijelentést tartalmaz, vagy ha a fellebbviteli támadás ügydöntőnek tekinthető ténymegállapítás ellen irányul. (P. IV. 61/1935. sz. a. 1935 április 26-án.) A jelen esetben azonban ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn, tekintettel arra is, hogy az ügy az alperes csatlakozási kérelmével megtámadott ténymegállapítás figyelmen kivül hagyása mellett is alkalmas a végeldöntésre és tekintettel arra is, hogy a hivatalból alkalmazandó jogszabályok alapján az alperes csatlakozási kérelme nélkül is felül kellett bírálni a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az A) és B) jelű okiratokban leírt tényállás alkalmas-e zálogjog megállapítására. Minthogy az alperes csatlakozási kérelme ekként a törvény értelmében kizárt jogorvoslatnak jelentkezik, azt vissza kellett utasítani. Felperes a felülvizsgálati eljárásban is túlnyomó részben pervesztes lett, ennek az eljárásnak a költségét tehát viselni köteles. (Pp. 543., 508., 426. §-a). Kizsákmányoló ügylet /114. Kizsákmányoló ügyletről az 1932. VI. t.-c. 9. §-a értelmében csak akkor lehet szó, ha valaki másnak megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét, vagy nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva köt ki, vagy szerez a maga, vagy harmadik személy javára a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy feltűnően aránytalan nyereséget. (P. IV. 3409/1934. sz. a. 1935 április 30-án.) Az a körülmény 'azonban., hogy a perben meghallgatott szakértőnek véleménye szerint a felperes, mint szakember az e téren laikus alperesektől a sízóbanforgó építkezési munkálat elvégzését iaz akkori átlagos munkabérekhez és anyagárakhoz viszonyítva mintegy .55 százalékkal olcsóbban vállalta, egymagában véve — tévedésre, megtévesztésre, vagy kizsákmonyoló ügylet fent megjelölt tényálladéki elemeinek fennforgására utaló körülmények hiányában — az adott esetben a kizsákmányoló ügylet fennforgásának a megállapítására és ezen az alapon az ügylet érvénytelenítésére nem alkalmas. Jogképesség 115. Magánjogilag jogképes egyesülés létesüléséhez elégséges, ha az egyesület több természetes személy akaratelhatározásából megállapított szervezettel megengedett célra megalakult és külön képviselet alatt áll. A közjogi jogszabályok — így legutóbb az 1922. évi február hó 25-én életbelépett 1922. évi XI. t.-c. 7. §-a is — az egyesület megalakulását az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyásához vagy láttamozásához kötik ugyan, a bírói gyakorlat azonban ennek magánjogi vonatkozásban csak annyi jelentőséget tulajdonít, hogy a láttamozott alapszabályok hiánya az egyesület működését tilossá teszi s a láttainozás megtagadása az egyesület felosztásával egyértelmű, de a magánjogi jogképességet ettől a láttamozástól függetlenül tekinti megszerzettnek. (P. IV. 3559/1934. sz. a. 1935 ápr. 3-án.) Pénztartozás 116. A 4450/931. M. E. rendelet csak a külföldi pénznemben meghatározott tartozás fizetésének a módozatait szabályozza, de a tartozás mennyiségének a kérdését nem érintik és ez az irányadó jogszabályok alapján a királyi bíróságok által döntendő el. (P. VII. 5545/1934. sz. a. 1935 ápr. 4-én.) Munkajog 117. A bírói gyakorlat megengedhetőnek tartja, hogy a határozott idejű munkaszerződés ineghosszabbittassék, de csak oly kivételes esetben, amidőn a fix határidejű alkalmazás egy már a szolgálati idő alatt végzett munka befejezhetése vagy egy előre meghatározott új munka elvégzése céljából vagy a munkaadó vállalatának állandó vállalkozásból időszaki vállalattá átalakulása folytán történik, ellenkező esetben a bírói gyakorlat akkor, amikor a határozott idejű szerződés meghosszabbítása többizben rövid időre történik, ezt a felmondási jog kijátszására irányulónak és az 1910/20. M. E. rendelet 23. §-ába ütközőnek tartja és ilyen esetben a fix alkalmazási idő dacára az alkalmazott részére a határozatlan idejű szerződéssel .Járó jogokat, tehát a felmondáshoz való jogot is biztosítja. (Bpesti Tábla P. XIII. 2220/1935. sz. a. 1935 április 8-án.) Mert ebben az esetben a fentebb felsorolt kivételes esetek egyike sem forog fenn és alperes