Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám - Uj német részvényjogi reformtervezetek

6. sz. KERESKEDELMI JOG 97 viszonyából eredő követelését a megajándékozot­tal szemben érvényesíti. P. VII. 3397/1934. sz. a. 1935 március 19-én.) Kétségtelen ugyanis az, hogy abban az esetben ha a'z ajándékozás nem történt volna meg és a hitelező az ajándékozó ellen érvényesítené köve­telését; az elajándékozott dolog iákkor is csak ab­ban ,a megcsökkent értékben iszolgálna a hitelező követelésének a fedezetéül, amellyel az a követe­lés érvényesítése idején bír; következésképpen a megajándékozottnak az ajándékozó helyébe lépő felelőssége sem haladhatja meg azt a "kielégítési keretet, amelyet az átruházott (elajándékozott) dolog értéke a kielégítés idején megszab; mert sértené az anyagi jogot, hogy a felperesre anyagi előny származzék abból, hogy követelését az ajándékozó eredeti adósa helyett, a megajándéko­zott alperesekkel szemben érvényesíti. Habár tehát a megajándékozott, az ajándékozó­nak a hitek zőjévei szemben fennálló tartozásáért saját vagyonával felelős is — felelősségének mér­téke arra az értékre korlátozandó, amellyel a neki ajándékozott dolog (a jelen esetben ingatlanok) a gazdasági viszonyoknak időközben történt rend­kí vüli mérvben, való megváltozása folytán be­állott értékcsökkenés következtében, a követelés érvényesítésének idején bír. 113. Az állandóan követett bírói gyakorlat ér­telmében a fellebbezési bíróság ítéletének indo­kolása ellen a rendelkező rész megtámadása nél­kül fellebbvitelnek csak akkor van helye, ha az indokolás határozat jellegű elvi kijelentést tartal­maz, vagy ha a fellebbviteli támadás ügydöntőnek tekinthető ténymegállapítás ellen irányul. (P. IV. 61/1935. sz. a. 1935 április 26-án.) A jelen esetben azonban ezeknek az eseteknek egyike sem forog fenn, tekintettel arra is, hogy az ügy az alperes csat­lakozási kérelmével megtámadott ténymegállapí­tás figyelmen kivül hagyása mellett is alkalmas a végeldöntésre és tekintettel arra is, hogy a hivatalból alkal­mazandó jogszabályok alapján az alperes csatla­kozási kérelme nélkül is felül kellett bírálni a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az A) és B) jelű okiratokban leírt tényállás alkalmas-e zálogjog megállapítására. Minthogy az alperes csatlakozási kérelme ek­ként a törvény értelmében kizárt jogorvoslatnak jelentkezik, azt vissza kellett utasítani. Felperes a felülvizsgálati eljárásban is túlnyomó részben pervesztes lett, ennek az eljárásnak a költségét tehát viselni köteles. (Pp. 543., 508., 426. §-a). Kizsákmányoló ügylet /114. Kizsákmányoló ügyletről az 1932. VI. t.-c. 9. §-a értelmében csak akkor lehet szó, ha va­laki másnak megszorult helyzetét, könnyelmű­ségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét, vagy nála elfoglalt bizalmi állá­sát kihasználva köt ki, vagy szerez a maga, vagy harmadik személy javára a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt, vagy feltűnően arányta­lan nyereséget. (P. IV. 3409/1934. sz. a. 1935 április 30-án.) Az a körülmény 'azonban., hogy a perben meg­hallgatott szakértőnek véleménye szerint a fel­peres, mint szakember az e téren laikus alpere­sektől a sízóbanforgó építkezési munkálat elvég­zését iaz akkori átlagos munkabérekhez és anyag­árakhoz viszonyítva mintegy .55 százalékkal ol­csóbban vállalta, egymagában véve — tévedésre, megtévesztésre, vagy kizsákmonyoló ügylet fent megjelölt tényálla­déki elemeinek fennforgására utaló körülmények hiányában — az adott esetben a kizsákmányoló ügylet fennforgásának a megállapítására és ezen az alapon az ügylet érvénytelenítésére nem al­kalmas. Jogképesség 115. Magánjogilag jogképes egyesülés létesülé­séhez elégséges, ha az egyesület több természetes személy akaratelhatározásából megállapított szer­vezettel megengedett célra megalakult és külön képviselet alatt áll. A közjogi jogszabályok — így legutóbb az 1922. évi február hó 25-én életbelépett 1922. évi XI. t.-c. 7. §-a is — az egyesület megalakulását az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyásához vagy láttamozásához kötik ugyan, a bírói gyakor­lat azonban ennek magánjogi vonatkozásban csak annyi jelentőséget tulajdonít, hogy a látta­mozott alapszabályok hiánya az egyesület műkö­dését tilossá teszi s a láttainozás megtagadása az egyesület felosztásával egyértelmű, de a magán­jogi jogképességet ettől a láttamozástól függet­lenül tekinti megszerzettnek. (P. IV. 3559/1934. sz. a. 1935 ápr. 3-án.) Pénztartozás 116. A 4450/931. M. E. rendelet csak a külföldi pénznemben meghatározott tartozás fizetésének a módozatait szabályozza, de a tartozás mennyisé­gének a kérdését nem érintik és ez az irányadó jogszabályok alapján a királyi bíróságok által döntendő el. (P. VII. 5545/1934. sz. a. 1935 ápr. 4-én.) Munkajog 117. A bírói gyakorlat megengedhetőnek tartja, hogy a határozott idejű munkaszerződés ineghosszabbittassék, de csak oly kivételes eset­ben, amidőn a fix határidejű alkalmazás egy már a szolgálati idő alatt végzett munka befejezhetése vagy egy előre meghatározott új munka elvégzése céljából vagy a munkaadó vállalatának állandó vállalkozásból időszaki vállalattá átalakulása foly­tán történik, ellenkező esetben a bírói gyakorlat akkor, amikor a határozott idejű szerződés meg­hosszabbítása többizben rövid időre történik, ezt a felmondási jog kijátszására irányulónak és az 1910/20. M. E. rendelet 23. §-ába ütközőnek tartja és ilyen esetben a fix alkalmazási idő dacára az alkalmazott részére a határozatlan idejű szerző­déssel .Járó jogokat, tehát a felmondáshoz való jogot is biztosítja. (Bpesti Tábla P. XIII. 2220/1935. sz. a. 1935 április 8-án.) Mert ebben az esetben a fentebb felsorolt ki­vételes esetek egyike sem forog fenn és alperes

Next

/
Thumbnails
Contents