Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám - Uj német részvényjogi reformtervezetek

96 KERESKEDELMI JOG 6. SZ. deke. Ezt úgy védi meg a javaslat, hogy a két vállalat vagyonát csak akkor engedi meg egyesíteni, ha a hitelezők a bejegyzéstől számított hat hónap alatt sem kielégítést, sem biztosítékadást nem kívánnak. Eddig az időpontig az új vállala* hitelezői a megszűnt társaság vagyonára végrehajtást nem vezethetnek és ennek vagyonából nyereség címén a tagoknak semmi sem fizethető ki. A megszűnt társaság vagyonát az utód külön köteles kezelni és minden mulasztásért, ha abból a hitelezőknek kára támadt, büntetőjogilag is felelős. 2. A második esetben a társaság vagyona egy új, jövőben alapítandó közkereseti-, betétitársaságra, vagy egyéni vállalatra száll át. Az új társaság a jogérvényesen, valamennyi részvényes hozzájárulásával létrejött, közgyűlési határozal létesailésével alakul s a határozat bejegyzésével egyidejűleg a cégjegyzékibe hivataliból bejegyzendő. Ezek a rendelkezéseik valamennyi a irészvényjoglba tartozó társaságra vonatkoznak, a betéti részvénytánisaságira még aazail az eltéréssel, hogy itt a személyesen felelős tagok hozzájárulása is szükséges. A második tervezet a Handelsgesetzbuch 195., 284. és 323. §§-ait módosítja és a részvénybefizetés megkönnyítését célozza. A HGB.-nek a készpénzfizetéssel való részvénybefizetést előíró idézett rendelkezései indokolatlanul megnehezítik a készpénzben szűk ölik ödő forgalmat és így a részvénytársaságok alapítását is. Egyes rendeletei már régebben (1917, 1932) megengedték a birodalmi bank csekkjével való fizetést s beigazoló dott, hogy a társaságokat anyagi hátrány ezáltal nem érte, míg a forgalomnak jelentős könnyebbséget jelentett. Ezért rt., betéti rt. alapításánál és a rt. alaptőkefelemelése esetében, amennyiben nem apportról van szó, készpénzfizetéssel egyenlő a birodalmi bank csekkjével való fizetés, valamint jóváírás a birodalmi bank számláján, postacsekken, vagy a társaságnak valamely banknál levő folyószámláján. Ezek felett a befizetések felett a társaság igazgatósága korlátlanul rendelkezik s ellenkövetelés beszámításának helye nincs. A befizetések alkalmával külön jelzendő a befizetések célja és a befizetett összegért a bank vagy posta a társaságnak felelős. A harmadik tervezet a részvények érvénytelenné nyilvánításáról szól. A tartalmilag érvénytelenné vált részvényt a forgalomból eddig csak két esetben lehetett kivonni és pedig: alaptőke leszállítás (HGB. 290. §.) és fúzió (HGB. 305. §.) esetében. A javaslat az érvénytelenítés lehetőségét általánosságban (tehát pl. cégváltozás esetében is helye lehet) és az IndakcJllbságTa is kiterjedő cégbírósági ellenőrzés mellett adja meg, kimondva, 'hogy a rt. azokat a részvényeket, amelyeket felszólítás .ellenére sem szolgáltattak be kiigazítás- vagy kicserélés végett, az illetékes cégbíróság jóvál(igyásávat, érvénytelennek nyilváníthatja. Ha a részvény névértékben változott meg, érvénytelenfiléisnek csak .alaptőkeleszállítás esetében van helye. Névre szóló részvény tulajdonosváltozás címén nem érvényteleníthető. A részvényes a kicserélés végetti benyújtásra ti részvénybefizetésre való felhívás szabályai szerint felhívandó s az új részvény a tulajdonosnak vagy kiszolgáltatandó, vagy bírói letétbe helyezendő. Dr. Puskás Károly. Az Országos Ügyvédszövetség debreceni vándorgyűlése. Az Országos Ugyvédszövetség ez évi június hó 23-tól 26-')g, Debreceniben tartja ötödik Vándorgyűlését — a X. Országos Ügyvédgyülést —, amelynek védnökségét dr. Lázár Andor m. kir. igazságügyminiszter úr vállalta. A kar valamennyi tagjához szétküldött meghívó szerint a Vándorgyűlés napirendjére a következő kérdéseket tűzték: 1. Milyen a) ügyvédi rendtartást és b) milyen nyugdíjtörvényt kíván a magyar ügyvédség? 2. Az elhelyezetten jogászifjúság problémája. 3. Az Országos Ügyvédszövetség országos kari érdekképviseletként való kiépítésének és elismertetésének kérdései. Kari kívánalmak. 4. A középfokú közigazgatási bíráskodás. 5. Az egységes pénzügyi jogi kódex jogi és kari problémái. Az Országos Ügyvédszövetség elnöksége ezúton is felkéri azokat, akik a Vándorgyűlésen résztvenni óhajtanak, de tévedésből meghívót nem kaptak, hogy meghívóikat a Szövetség főtitkári hivatalában (I., Pauler-ucca 1) haladéktalanul átvenni szíveskedjenek. Hazai irodalom 1. Beszédek, elmondotta dr. Juhász Andor a vezetésére bizott királyi bíróságok (budapesti kir. Törvényszék, a budapesti kir. ítélőtábla és a m. kir. Kúria) teljes üléseiben és más ünnepélves alkalmakkor. Kiadta az Országos Bíró és Ügyészegyesület 1935. — Juhász Andor beszédei mindenkor eseményszámba mentek és többizben kiinduló pontjai voltak nagy igazságügyi reformoknak. Az Országos Bíró- és Ügyészegyesület nagy szolgálatot tett a jogászságnak, midőn ezeket a beszédeket a jövő számára konzerválta a mindenki számára hozzáférhetővé tette. 2. Perismétlés, írta ifj. dr. Nagy Dezső ügyvéd. Különlenyomat a Magyar Jogászegyleti Értekezések 3. évf. 10. számából. 3. Az érvényben lévő lakásbérleti szabályok. Ezt az anyagot összegyűjtve és egységes szerkezetbe foglalva állította össze dr. Pongrácz Jenő új könyve. Az 1000 bírói határozatot tartalmazó könyv ára 2 P és minden könyvkereskedésben kapható. HAZAI JOGGYAKORLAT Általános 112. Habár a megajándékozott az ajándékozó hitelezőivel szemben rendszerint azon egész érték erejéig felelős, amellyel az ajándékozott dolog az ajándékozás idején birt; olyankor azonban, amikor az ajándékba kapott dolog értéke, a gazdasági viszonyokban beállott, előre nem láthatott változás folytán, a gazdasági életben rendszerint előforduló értékhullámzások mértékét lényegesen meghaladó mérvben csökkent — akkor a megajándékozottnak szóbanlevő felelőssége nem terjedhet túl azon az értéken, amellyel az ajándékozott dolog abban az időben birt, amikor az ajándékozónak a megajándékozottal szemben fellépő hitelezője, az ajándékozóval volt jog-