Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 6. szám - Baumgarten Nándor

04 KERESKEDELMI JOG b. SZ. SZEMLE 1 Baumgarten Nándor ] eltávozott körünkhői. Követte a másik két Baumgartent, akik klasszikus jogászi munkásságukkal szintén beírták örökre nevüket a magyar jogtudomány halhatatlanjainak aranykönyvébe. Baumgarten Izidor és Baumgarten Károly az igazságszolgáltatásban találták meg egyetlen hivatásukat. Baumgarten Nándornak változatosabb életpályát adott a sors. Volt ügyvéd, közigazgatási bíró, egyetemi magántanár, majd rendkívüli tanár és végezetül hatalmas vállalatok irányítója. Ez a változatos életpálya azonban nem változtatta meg Baumgarten Nándor jellemét, lényegét. Minden alkotását, minden ténykedését átvilágította — csodálatos intelligenciája. Egész élete azt a tételt állítja és bizonyitatja, hogy emberi haladásról, emberi életről csak ott lehet szó, ahol az élet rendjébe az intelligencia szervesen tud beilleszkedni. Baumgarten Nándor intelligenciájának abszolút értéket az adott, hogy ö mindig a legértékesebb cselekedetekre és alkotásokra használta fel eszét. Mindig ..mondott" valamit, ha beszélt. Sohasem írt azért, hogy írjon. Minden megnyilatkozásában kiütközött megfontoltsága, sokat tapasztaltsága és felelősségérzete. Nem könnyen lelkesedett, mert nem akart csalódni. Tudományos munkássága, amelyről külön tanulmányban fogunk megemlékezni, a közgazdaságtannak és jogtudománynak legszerencsésebb ötvözete. Eltávozásával súlyos veszteség érte nemcsak a hiteljog tudományát, hanem az egész magyar jogászságot és a magyar ügynek külföldön való képviseletét is. A budapesti tudományegyetem 300 éves jubileuma. Az Alma Mater iránti hálás kegyelettel emlékszünk meg mi is, az egyetem hálás tanítványai a magyar tudománv nagy ünnepéről, a legrégibb magyar egyetem jubileumáról. Ha csak az egyetemnek nemrég elköltözött nagy kereskedelmi és váltójogászaira Plósz Sándor, Nagy Ferenc, Szászy-Schwartz Gusztávra gondolunk s emlékünkbe idézzük Apáthyt s a többi nagyokat, akkor tudjuk csak igazán, mit köszönhet a jogászvilág s köztük a hiteijog a Pázmány Pétertudományegyetemnek. — Az onnan kiáradt világosság kifelé mutatta nemzetünk fiainak nagy erejét és Kelet felé megmutatta a Nyugat világát s azt, hogy Magyarország mindig a művelt Nyugathoz tartozott. Hisszük és reméljük, hogy az Alma Mater a további évszázadokon át is hagyományos hirdetője és terjesztője lesz a világosságnak, a haladásnak, egyszóval a tudománynak. Jubileumok. Dr. Beck Salamon ügyvéd, a Polgári Jog szerkesztője 50 éves születésnapja és ügyvédi működésének 25. évfordulója alkalmából barátai és tisztelői a Hungária szálló nagytermében nagyon sikerült vacsorát rendeztek, amelyen az ünnepi beszédet dr. Szladits Károly egyetemi tanár tartotta, méltatván a jubilánsnak nagy érdemeit a civiljog népszerűsítése körül. A vacsorán, melyen az ünnepeltnek átadták Beck ö. Fülöp művész által készített kitűnően sikerült plakettjét, szerkesztőségünk is résztvett, ezzel is akarván kifejezésre 'juttatni, hogy mily nagyra értékeli dr. Beck Salamonnak kiváló jogászi érdemeit. — Az Illetékügyi Közlöny szerkesztősége május 10-én a lap fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte. A Nemzeti Kaszinó éttermében tartott társasvacsorán dr. Nagy Dezső Bálint közigazgatási bíró üdvözölte a megjelent pénzügyi jogi kapacitásokat és elsősorban Benedek Sándort, a magyar kir. Közigagzgatási Bíróság nyugalmazott másodelnökét, aki szellemes beszédben köszönte meg az üdvözlést. A karteltörvényről tartott dr. Kőházi Endre kir. törvényszéki bíró, a Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában május 1-én előadást. A törvény legfontosabb gyakorlati kérdéseként, a törvény 1. §-ának hatálya alá eső szerződés, azaz a kartelszerződés fogalmát jelölte meg. Rámutatott arra, hogy e szerződési fogalomnak meghatározásánál nem szabad az 1. §-t elszigetelten magyarázni, hanem a törvény többi rendelkezéseivel való összhangban. így nem szabad szem elől téveszteni, hogy a törvény rendészeti jellegű jogszabály, amelynek magánjogi rendelkezései is a rendészeti cél szolgálatába vannak állítva. Ily értelemben a Karteltörvény 1. §-át megszorítólag kell értelmezni. A törvényszöveg is a zárójelbe foglalt részével: „Kartel és más hasonló célú jogviszony" (a német Kartelrendelet 1. §-ával csaknem azonos módon) ályen sízükitő értelmezést kíván meg. Az előadó szerint, bár a Karteltörvény alkotói a kartelt definiálni nem akarták, a karteltörvény „a kartelszerződés törvényes fogalmát" mégis elhatárolta. Ennek a törvényszerinti kartelszerződésnek: 1. árura kell vonatkoznia, 2. kartelt vagy más hasonló célú jogviszonvt kell alapítania. Nagy súlyt kell helyezni az 1. §-ban használt „alapít meg" kifejezésre is. Ez az „alapítás" szó teszi kétségtelenné, hogy a gazdasági versenv szabályozása célzatának a szerződés tárgyával közvetlen kapcsolatot kell mutatnia, hogv a szerződésnek közvetlenül kell a gazdasági verseny korlátozására, vagy szabályozására irányulnia. Csakis így lehet a szerződés kartelt. vagy más hasonló célú jogviszonyt alaoító szerződés. Ha ugyanis a szerződés nem „alapít meg" kartelt. vagy más hasonló célú iogviszonyt, akkor a versenyt közvetve, távolról korlátozhatja, df> azért nem lesz kartelszerződés. Igv nem kartelszerződés a közönséges adásvételi ügvlct, amely a piacról az áru elvonásával, vagy időleges kivonásával a keresletet vagy kínálatot fokozza vagy csökkenti s a kérdéses áru tekintetében a versenyt végelemzéshen szintén korlátozza. Az előadó fejtégetéseit abban foglal ia össze, hogv nem esik a kartelszerződés törvényes fogalmi körébe, vagyis nem terjed ki a karteltörvény hatálya az olyan szerződésre, amelyet a közgazdaság, vaaij a közönséges életfelfogás sem tekint kartelnek. így nem kartel pl. a viszonteladókkal kötött, ú. n. márkacikkreverzális sem.