Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / Tartalommutató

1. sz. KERESKEDELMI JOG 2?> között szállít, amelyek mellett a vevő az0IrIal árunak erről a minőségéről a szokásos üzletvitel keretében meg nem győződhetik, a K. T. ViS. §-áriak az elévülésre vonatkozó határozataira és így az eladó felelősségi idejének (szavatossági, jótállási időnek) szerződési megállapítására sem hivatkozhalik 12 99, Az a körülmény, hogy a községi elöljáróság mennyiben tett eleget felvilágosítási kötelezettségének, birói úton felülvizsgálat tárgyát nem képezheti 12 100. Az a körülmény, hogy a vevő gazdálkodáson felül bércsépléssel is foglalkozik, a foglalkozás mezőgazdasági jellegén nem változtat, hacsak utóbbi a bércséplés mellett egészen háttérbe nem szorul 29 101. Nagyobb gazdasági gépeknek a vevő felperes által hosszas (a keresetindítást megelőzően 6 éven át tartott) minden kifogás nélkül való használatban tartása, a szóbanlevő gépek vételára igen jelentős részének önként való kifizetése, a perbeli vétel megtörténte után csaknem három évvel, a jogban jártas képviselője útján a vevő felperes által tett fizetési igéret és halasztáskérés — mind olyan kellően ráutaló tényékül szolgálnak, amelyek megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a felperes a, perbeli .vételügyletet most máisikerrel meg ne támadhassa 29 102. Lakatosiparos nem kisgazda; reá a korlátozás nem vonatkozik .. 46 103. Factum concludensek megállapítása . . . . 46 104. Korlátozó rendelkezésnek (aláíráshitelesítés; csak akkor van helye, midőn eladó ügynöke nem a vevő kezdeményezéséből kereste fel a kisbirtokost 46 105. Ráutaló tények gazdasági gépvételnél .. .. 58 106. Az eladó telephelyén aláírt rendelés nem szorul a községi elöljáróság általi hitelesítésre — A gépnek a vevő elleni árverésen az eladó által történt megvétele és továbbeladása nem ütközik a jó erkölcsökbe 58 107. Minden hitelezési viszonyt létesítő ügylet, mint lényeges feltevésre a szerződő felek hitelképességére van alapítva, ehhez képest, ha valamelyik szerződő fél a hitelképességét elveszti, vagy az utóbb aggályossá válik, a másik fél, hacsak megfelelő biztosítékot nem kap, a szerződéstől visszaléphet 183 108. Kifogásolási jog elévülése 183 100. Kompenzációs rendszerre áttérés befolyása a vételár nagyságára 183 Gazdasági lehetetlenülés 110. A bírói gyakorlaton alapuló jogszabály értelmében gazdasági lehetetlenülésről a jogügylet lebonyolítása után nem lehel sző .. 165 Biztosítás 111. A kárbiztosítási szerződés feltételeinek megfelelő módon megejtett szakbizottsági becslés oly bíróságon kívüli szakértői véleménynek tekintendő, mely egyrészt a kár megállapításánál a feleket kötelezi, másrészt kizárja a kárnak utóbb bírói szemle útján való meg• állapítását, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a szakbizottsági becslésben résztvett szakértők akár jobb tudomásuk ellenére, akár tévedésből, akár helytelen eljárás alapján becsülték fel a kárt (855. sz. E. H.) .. .. 12 112. Amennyiben a számolási értékként megjelölt idegen pénznemben, az esedékesség és a tényleges fizetés időpontja között értékváltozás áll be, egyik fél sem használhatja fel a javára jelentkező időközi változást, hanem az adósnak olyan mennyiségű folyamatos belföldi pénzösszeget (ar. P) kell fizetnie, illetve a01rtnl hitelezőnek kielégítésül elfogadnia, amely megfelel az illető idegen pénznemnek (dollár) a fizetés szerződésszerű esedékessége idején fennállott, belföldi árfolyamon számítolt egyenértékének 13 113. Az a jogszabály, hogy a biztosító a kárigény elismerése után többé nem teheti a K. T. 474. §-a alapján vitássá a biztosítási ügylet érvényességét, a dolog természete és a K. T. 475. §-a okszerű értelme szerint csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a biztosító az elismeréskor már tudott vagy kellő gondossággal tudomást kellett, hogy szerezzen az elhallgatott körülményről 47 114. Folytatólagos díjfizetési kötelezettség precizirozása 47 115. A biztosított akaratából és felhívására harmadik személy részéről elkövetett szándékos cselekmény folytán bekövetkezett elhalálozás, a K. T. 504. §. 1. pontjának alkalmazása szempontjából, az öngyilkossággal azonos jogi elbírálás alá esik 59 116. Biztosítási igény és abból fakadó kártérítési igény viszonya 82 117. A biztosító olyan esetben, ha már azután, hogy tudomást szerzett a megtámadhatóság alapjáról, a fennálló biztosításnak ezentúl esedékessé vált folytatólagos díjait a biztosítottól beszedi, és ezáltal a biztosítási szerződést, a maga részéről továbbra is fenntartja — a biztosított esemény bekövetkezte után a biztosítási szerződést, az illető fontosnak vitatott körülménynek elhallgatása okából sikerrel többé meg nem támadhatja 115 Jutalék 118. Nem kérhető a kikötött jutalék leszállítása azon az alapon, hogy az alperes a részvények hollétének puszta közlésével minden munka és fáradság nélkül jut a megállapodásban meghatározott díjazáshoz 61 119. Biztosítási ügyletek szerző félnek a szerzett ügyletek után jutalékra csak akkor és abban a mértékben van jogszerű igénye, amikor és amily mértékben a biztosított fél a biztosítási ügyletet teljesíti 82 120. A megbízás nem vonható vissza minden alapos ok és kártérítési kötelezettség nélkül .. 166 Fizetésképtelenség 121. A lap kiadója s a szerkeszőség tagjai közt fennálló jogviszonyt a szerkesztőségi tagok felmondási illetménye tekintetében az 1910/1920. sz. rendelét 20. §. alá esőnek kell tekinteni 61 122. Megtámadási határidő 82 123. Nincs oly jogszabály, amely előírná, hogy valamely végrehajtató által a csödnyitás előtt foganatosított kielégítési végrehajtás során ingókra alkalmazott szoros zárnak a csődnyitásig felmerült s a végrehajtató által előlegezett zárgondnoki költségeit az ingók csődeladási vagy árverési árából előnyös tételként kell sorozni 99 124. Külön előny biztosítása nem minden esetben semmis, hanem csupán akkor, ha időpontjából, az adós akkor már ismert fizetésképtelenségéből, vagy más egyéb körülményekből rosszhiszeműségre s a többi hitelezők megrövidítésének szándékára lehet következtetni 130 125. A szuperkvóta semmisségének szabálya magánegyességek esetében is alkalmazást nyerhet bizonyos esetekben, és pedig akkor, amikor az adott vagy igérl szuperkvóta az adós vagyonából kerül ki, avagy amikor a szuper-