Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben

1. sz KERESKEDELMI JOG 13 Következőleg az ingatlanelidegenítés érvénytelensége folytán az A] a. jogügylet hatálya egészben megdőlvén, az A) a. szerződésbe foglalt kötelezettség nem teljesítése miatt támasztott felperesi kártérítési keresetnek jogalapja nincsen. A fellebbezési bíróságnak a felpereseket keresetükkel elutasító ítéleti döntése ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panaszok ebből az okból alaptalanok. II. A kereseti előadás szerint is a Magyar Műtrágya- es Erötakarmánygyár Sch. J. cégnek bch. G. az egyedüli tulajdonosa, tehát egyéni cég. Az egvéni cég pedig a cégtulajdonostól különálló jogalanyisággal nem bir, hanem a jogok és kötelezettségek alanya, a perbenálló fél maga a cégtulajdonos. A cégnek és a cégtulajdonosnak a fellebbezési bíróság ítéletében két különálló jogalanyként, két alperesként való megjelölése ebből folyóan téves. Hamis jogügylet G. Át nem ruházható jogosítványra kötüít megállapodás semmis: még akkor is. ha errevonatkozólag társasági szerződés is jött létre. (C. P. IV. 1473 1933. sz. a. 1933 nov. 9-én.) A felperes az 1925. évi szeptember hó 25-én 110.857 1925. IX. szám alatt kelt pénzügyminiszteri rendelettel gyufa előállításának céljára szolgáló ipartelep létesítésére nyert engedélyt olykép, hogy az engedély másra át nem ruházható. Az engedély átruházhatóságának kizárt voltánál fogva a felperes annak átruházására joghatályosan nem szerződhetett. Ehhez képest ennek a kérdésnek a szempontjából vizsgálandó a felek közt 1926. évi május hó 28-án létrejött, csatolt megállapodás, amelynek az alperes által való nem teljesítésére a felperes kártérítésre irányuló keresetét alapítja. A 10 évi időtartamra terjedőleg kötött ennek a megállapodásnak tartalma szerint az alperes gyufa- és vegyészeti gyárat alapít akként, hogy sajátjából megszerzi a szükséges gyárhelyiséget, megvásárolja az egész gyári berendezést és a gyár rendelkezésére bocsátja a szükséges üzemi tőkét: úgy a gyár mint az egész berendezés korlátlanul az alperes tulajdonát fogja képezni: a gyár vezetését úgy kereskedelmi, mint technikai tekintetben teljesen magának tartja fenn az alperes. Viszont a felperes a gyár rendelkezésére bocsátja visszavonhatatlanul a fennebb megjelölt pénzügyminiszteri engedélyt, 5 a gyárban ellenőrzési teendőket fog gyakorolni, és a gyár üzemének megkezdésétől az okiratban meghatározott havi tiszteletdíjban és haszonrészesedésben részesül, ha pedig az alperes a gyárat eladná, vagy a gyár megváltás alá kerülne, úgy az elért haszon 15°o-a szintén megilleti a felperest, az ő jogutódait pedig az említett jogok, az ellenőrzési jog kivételével, illetik meg: sem harmadik személyekkel szemben, sem a hitelezőkkel szemben a felperest felelősség nem terheli. Végül megállapodtak a felek abban is, hogy a gyárat ..Fassinger Rezső és Társa" név alatt bejegyeztetik és a céget a peres felek együttesen fogják jegyezni. A megállapodás eme feltételeinek egybevetéséből nyilván következik, hogy a szerződő felek akarata lényegében arra irányult, hogy a felperes gvufa gyártására nyert hatósági jogosítványát az alperesre ruházza, és hogy ennek ellenértéke gyanánt kötötte ki a felperes mindazokat a pénzszolgáltatásokat, amelyeket a szerződés az ő javára az alperessel szemben megállapít Az a körülmény, hogy a felek az alperes korlátlan tulajdonául szolgáló vállalat külső megjelenési formájául a közkereseti társaság alakulatát választották, a helyzet jogi megítélését nem érinti, a vállalatnak kifelé a felek által alkotott társaságként való szerepeltetése nem változtat azon, hogy a felperes át nem ruházható jogosítványának átruházása iránt szerződött az alperessel. Ebben a tekintetben az sem tenne különbséget, ha a közkereseti társaságra történt voina is a jogosítvány átruházása, mert az engedélyokirat a jogosítvány átruházhatóságát egyáltalán kizárja. A kifejtettekből folyólag a felek közt létrejött fennebb ismertetett megállapodás semmis szerződésnek minősül. Ehhez képest a felperes nem meríthet kártérítési alapot abból, hogy az alperes a hatálytalan megállapodás ellenére a gyufagyárat nem létesítette. Zálog 7. Zálogszerzés jelképes átadási cselekmény útján. iP. IV. 1187/1933. sz. a. 1933 nov. 14-énL) (C. P. IV. 1187/1933. sz. a. 1933 nov. 14-én.) szerint a felperes azért nem szerzett a J. G.-né által elzálogosítani kívánt értékpapírokra zálogjogot, mert a letéteményes Pesti Magyar Kereskedelmi Bank józsefvárosi fiókja által nem adatott ki felperes részére az az ellenlevél, amely J. G.nénak a bankhoz intézett 1924. évi szeptember 6-án kelt levelében foglalt utasítása szerint szükséges volt ahhoz, hogy annak felmutatása ellenében felperes az értékpapírokat 1924. évi november hó 7-ét követően felvehesse és azok felett rendelkezhessék, s mert ekként az ingó zálogjog szerzéséhez szükséges tényleges, vagy bárcsak jelképies átadás és ezzel kapcsolatban a tulajdonos rendelkezési jogának megszűnte és a hitelező rendelkezésének lehetősége nem valósult meg. Ebből a döntésből tehát kitűnik az, hogy a m. kir. Kúria az ellenlevél kiállítását és a felperes részére való kiadását a rendelkezést is megvalósító jelképies átadási cselekménynek tekintette és azt, mint a felek megegyezésén alapuló feltételt vette figyelembe. Mivel pedig az anyagi jogszabályok értelmében olyan esetben, ha a zálogba adott ingót harmadik személy, mint albirtokos tartja birtokában, a tényleges átadást pótolja az albirtokosnak nyilatkozata, mely szerint a zálogbaadást tudomásul veszi és kijelenti, hogy a dolgot a hitelező részére tartja kézizálogul, amennyiben a felperes bizonyítja azt, hogy az ellenlevélnek a kiadása nem volt a rendelkezésnek kikötött feltétele és ez a tény a letéteményessel is megfelelő módon közöltetett, illetve, hogy a felperesnek a papírok feletti rendelkezési joga a zálogbaadó és a zálogtartó részéről erre a levélre való tekintet nélkül biztosíttatott, ez a tényállítás az alapperbeli döntésnek alapjául szolgáló tényállás megdöntésére alkalmas, perújítási alapjául szolgáló új ténynek tekintendő,