Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben

14 KERESKEDELMI JOG 1. SZ. amely kapcsolatban a felperes által az újított perben felhozott és az alperes által vitássá nem tett azzal a ténnyel, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank józsefvárosi fiókja a szeptember 6-iki levél folytán az értékpapírokat a felperes javára zárolta és a zárolást a könyvekben keresztülvezette, a felperesre nézve az alapperben hozott ítélettel szemben kedvezőbb döntést eredményezhet. A fellebbezési bíróság a tárgyalás és bizonyításfelvétel egész eredményének a Pp. 270. §-án alapuló, az iratok tartalmával nem ellentétes és nem okszerűtlen mérlegelése alapján, tehát jogszabálysértés hiányában felülvizsgálat alá nem vonhatóan, tényként állapította meg, hogy a zálogszerződő felek azt a feltételt, mikép a letéteményes bank ellenlevelet állítson ki és azt a felperes kézhez vegye, lényegesnek nem tekintették, a rendelkezés felperes részére e nélkül is biztosíttatott és az ellenlevélnek egyedüli célja a személyazonosság igazolása volt. Ezen az alapon pedig, mivel a kifejtettek szerint egyébként a zálogjog megszerzéséhez szükséges tárgyi feltételek fennállanak, helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy felperes az értékpapírokra az alperes által vezetett végrehajtást megelőzően zálogjogot szerzett, s ilyként az anyagi jognak megfelelően adott helyt a felperes perujítási keresetének. Baleset 8. A balesetet ért munkás kártérítési igényének megállapításánál nem az általános, hanem a szakmabeli munkaképességben beállott csökkenés a mérvadó. (C. P. VII. 6415/1931. sz. a. 1933 nov. 15-én.) Nem vitás, hogy felperes kőfaragó szakmabeli segéd volt. Ebben a foglalkozásában a tényállás szerint a felperes a baleset folytán a javulás kilátása nélkül teljesen, vagyis 100% erejéig munkaképtelenné lett. A fellebbezési bíróság 1929 december 29. napjától kezdve mégis azért állapítota meg a felperes állandó munkaképességcsökkenését csupán 80%-os mérvűnek; mert a perben meghallgatott orvosszakértő véleménye szerint: a felperes az említett időponttól kezdve egyéb foglalkozási körben, vagyis általános munkaképességét csak 70—80% erejéig vesztette el a perbeli baleset folytán. Felperes azt panaszolja felülvizsgálati kérelmében, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor a kárösszeg kiszámításánál a fenti időponttól kezdve nem a szakmabeli munkaképességcsökkenésnek mérvét (100%), hanem általános munkaképessége csökkenésének mérvét (80%) vette alapul. Felperesnek ez a felülvizsgálati panasza alapos, mert a szakmunkás felperes a perbeli baleset folytán, az irányadó tényállás szerint ennek a szakmabeli munkájának folytatására, a javulás minden reménye nélkül egészen élete végéig teljesen képtelenné lett. Az pedig, hogy a felperes ilyen súlyos testi hibával más szakmabeli ismeret hiányában, a fennforgó súlyos gazdasági viszonyok között állandó elhelyezkedést találhatna — kizártnak tekintendő. Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság azzal, hogy a fent jelzett időponttól kezdve a felperest megillető járadékösszeget nem a szakmabeli, hanem az általános munkaképességében beállott csökkenés arányában állapította meg; ebből folyóan felperes felülvizsgálati kérelmének e részben helyt adva és a fellebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával, a kii-. Kúria azt állapította meg, hogy felperesnek a fent jelzett időponttól fogva is teljes (100%) munkaképtelensége arányában van jogszerű igénye a baleseti járadékhoz. Veszélyes tízem 9. Az elemi erővel hajtott traktorral folytatott cséplés veszélyes üzem. (C. P. VII. 4326/1932. sz. a. 1933 nov. 9-én.) A fellebbezési bíróság az ítéletében előadott, meg nem támadott tényállás alapján jogszabálysértés nélkül jutott helytálló ítéleti indokolása érelmében arra az eredményre, hogy az alperesek gépkezelőjét és gazdatisztjét gondatlanság terheli a tekintetben, hogy az alperesek mezőgazdaságában a cséplőszekrény hajtására használt traktor, amiközben azzal a cséplőszekrényt egy másik asztag mellé akarták vontatni, a cséplőszekrényhez nyomta az alperesi gazdaságban arató- és cséplőmunkásként alkalmazott és a vontatásnál a traktor s cséplőszekrény összekapcsolásánál segédkezett néhai K. Józsefet. Minthogy az elemi erővel hajtott traktorral folytatott cséplés veszélyes üzem és ennek keretében érte a felperes jogelődjét, néhai K. Józsefet az alperesek megbízottjainak gondatlanságára visszavezethető kereseti halálos baleset, minthogy további ilyen körülmények között az alperesek nem mentesülhetnek a kártérítési kötelezettség alól sem azon az alapon, hogy őket a saját személyükben alkalmazottainak megválasztása tekintetében — vétkesség nem terheli, sem pedig azon az alapon, hogy néhai K. József az Országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnál baleset ellen biztosítva volt, minthogy végül az alperesek kártérítési kötelezettsége szempontjából nem lényeges az, hogy néhai K. Józsefnek munkaköréhez tartozott-e vagy sem a cséplőkészlet továbbvontatásánál való segédkezés és hogy ezt a segédkezést önként vagy utasításra fejtette-e ki: nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint az alperesek kártérítési kötelezettsége közbenszóló ítélettel megállapittatott. Üzletátruliázás 10. Az 1908 : LVII. t.-c. 5. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek, hogy az üzletátruházó ellen hozott marasztaló ítélet jogereje kiterjed az átvevőre is akkor, ha az üzlet átvétele idején az átruházó ellen az 1. § alá eső kötelezettség alapján a per meg volt indítva és az átvevőnek az átvétel idegén a perindításról tudomása volt, az az értehne, hogy az átvevő az ellene indított perben az átruházó ellen hozott ítéletben megállapított tényeket és a követelésnek jogalapját vita tárgyává nem teheti, de nem zárja ki azt, hogy az átruházó ellen hozott ítélet után felmerült tényekből eredő, a kötelezettséget megszüntető vagy korlátozó kifogásokat érvényesíthessen. (C. P. IV. 5313/1932. sz. á. 1933 nov. 17-én.)