Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben

1. sz. KERESKEDELMI JOG 7 ben a törvényhozó legalább bizonyos irányelveket szabjon meg. Qyen tipikus kartel-panaszcsoport többek között: « kartelek által a vevők egy kategóriája, illetve az egyezményhez nem csatlakozott versenytársakkal szemben alkalmazott bojkott kérdése. Törvényünkben hiába keresünk akárcsak irányelveket is az ezen problémával szemben való állásfoglalás tekintetében, így azt sem tudjuk, hogy a karteltörvény alapján egyáltalában lehetséges-e eljárni az oly kartel ellen, melynek magatartása a közérdeket közvetlenül kimutathatóan nem sérti, ellenben pl. valamely bojkottintézkedés alkalmas arra. hogy az iparüzöknek valamely csoportját, vagy akárcsak valamely egyedét tönkretegye. Tökéletesen tisztázatlan kérdés nálunk, hogy a közérdek sérelme felismerhető-e a karteleknek valamely magánszemélglyel szemben ugyan, de éppen a kartelek monopolisztikus helyzetéből kifolyólag fennálló hatalom felhasználásával alkalmazott kényszerintézkedése tekintetében-? Az u. n. ..kartelmagánjog" szabályozása törvényünkből tudatosan kimaradt. A bojkott jogosságának kérdése pedig kétségkívül idetartozik. Mégis a gyakorlati élet követelményei elől nehéz huzamosabb időre kitérni, és valóban azt látjuk, hogy megszületett az első kiegészítése a törvény ama hiányának, mellyel a bojkottkérdést szabályozatlanul hagyta. Érdekes az a mód. illetve az a kerülő út. amelyen ez a kartel-magánjogi probléma, ha nem is szabályozva, de legalább érintve lett. A törvény értelmében a Kartelbizottság pusztán tanácsadó szerv, melyet a miniszter vehet igénybe az eléje kerülő kartelkérdések eldöntésekor. A bizottságnak tehát semmiféle konkrét intézkedési joga nincs, csupán tanácsokat adhat, melyek súlyát azonban egyedül a bizottság tagjainak egyéni presztízse adja meg. Mégis az történt, hogy ez a tanácsadó szerv jogszabály jellegű határozatot hozott ebben a kérdésben és hivatalos színezetet ez az állásfoglalás egyedül azáltal nvert. hogy a kereskedelmi miniszter elrendelte annak közzétételét. Ez viszont távolról sem jelenti azt. mintha ezzel ez az állásfoglalás miniszteri rendelet hatályával bírna. A miniszter csupán azáltal került abba a helyzetbe, hogy rendeletileg intézkedjék a közzététel tárgyában. mert a kartelbizottság újjászervezése alkalmából kiadott rendelet intézkedése szerint a kartelbizottsá? határozatai csák akkor kerülhetnek nyilvánosságra, ha a miniszter ahhoz esetenként beleegyezését adui. Az ismertetendő állásfoglalás tehát a kartelbizottsáíínak egy olv határozata, melynek a közzétételét a miniszter rendeletileg engedélyezte. A mai világban megszoktuk, hogy jogszabályok nemcsak törvény útján jönnek létre, nemcsak rendeletekben születnek meg, ha-* nem jogszabályt jelent adott esetben a Nemzeti Bank valamely körlevele is. Ezúttal egy újabb felemás jogszabállyal állunk szemben, ha ugyan jogszabálynak lehet egyáltalán tekiteni. Ugyanis miként fentebb láttuk, oly >zerv alkotta, amelynek még egy konkrét ügy eldöntésére sincs hatásköre nem pedig egy elvi jelentőségű kérdés generális szabályozására. Ezek után ismertetjük magát a kérdéses tételt: ,,Az üzleti összeköttetésből való kizárás, elszigetelés vagy bojkottálás a gazdasági küzdelemnek igen éles fegyvere, amely egyesek gazdasági boldogulásába, sőt létébe is erősen belenyúl. Ezért a kartelbizottság az 1931. XX. t.-c. 6. szakaszára támaszkodva ezt az eszközt a közgazdaság és közjó szempontjaival csak akkor tartja összeegyeztethetőnek, ha alkalmazásának különösen súlyos és közszempontból is helytálló indokai vannak. A közgazdaság és közjó érdekével ellentétben állónak tartja a kartelbizottság. ha az elszigetelés nemcsak gazdaságilag megokolt hátrányokkal sújtja a felet. hanem egyenesen gazdasági egzisztenciája megsemmisítésére alkalmas. Hogy az adott körülmények között e veszélyeztetés fennforog-e. a bizottság egyelőre esetről esetre kívánja elbírálni." Érdemben ezen állásfoglalás ellen semmi kivetni valónk sincs, sőt ellenkezőleg az a meggyőződésünk, hogy bármely kerülő úton kerül a fenti tétel a jogtudatba, mégis örvendetes első lépésnek tekintendő, hogy a bojkottjog tökéletes dzsungeljében megtörtént az első kezdeményező lépés a fogalmak tisztázására. Erre a feladatra a fenti határozat annál is inkább alkalmas, mert tartalma azonos a fejlettebb külföldi judikaturák irányzatával. A német karteljog pl. már túl van az ily általános értékű kijelentéseken, aminő a fenti és már a felmerülő egyes tényállód éki elemek helyes jogi értékelésére is bizonyos szilárd alapelvek fejlődtek ki; vagyis azok a bizonyos esetek, melyeket a kartelbizottság egyenként kíván elbírálni, már tipizálva vannak a német kartelbíróság joggyakorlatában és az egyes kérdéstípusok számára kialakultak a döntő szempontok és irányelvek. Iffen nagy jelentőséget tulajdonítunk a fenti határozatnak, mert felismeri azt. hogy a közérdek sérelme nemcsak akként és akkor történik, hogy a fogyasztó valamely cikkhez magas áron juthat csak hozzá. Ez a jelenség természetesen döntő nagy fontosságú, de már csak a végeredménye számos hatás együttes működésének. Fel